Szénási Magdit néhány hete megfenyegette a XII. kerületi Közterület-Felügyelet, hogy el fogják bontani azt a saját építésű kunyhót, amiben 5 éve lakik. A bontásról semmilyen hivatalos határozatot vagy írásos értesítést nem kapott. Magdi annyit kér a kerületi vezetéstől, hogy addig ne bontsák el az otthonát, amíg állataival együtt nem kerül biztonságos és megfizethető lakhatásba. Mivel A Város Mindenkié csoport minden erőfeszítése ellenére sem sikerült még időpontot kapnunk sem a kerületi polgármesterrel (Pokorni Zoltán), sem az illetékes alpolgármesterrel (Váczi János), újabb levélben kérjük őket, hogy üljenek le velünk egyeztetni Magdi lakhatásának megnyugtató rendezéséről.

A levél alább olvasható.

Tisztelt Pokorni Zoltán Polgármester Úr!

A Város Mindenkié csoport három hete levélben kereste meg a Polgármester Urat, valamint a XII. kerületi önkormányzat alpolgármestereit és jegyzőjét Könnyű Károly Csabáné Szénási Magdolna kunyhóbontási ügyében. A hölgy a XII. kerület egyik erdős területén lakik kunyhójában, ahol egy hónapja azzal kereste fel a kerületi közterület-felügyelet, hogy el kell hagynia a kunyhóját. Az indok az önkormányzat állítólagos döntése, mely értelmében el kell bontaniuk a lakhatását biztosító kunyhót. Akkor telefonon, levélben és személyesen is próbáltunk időpontot kérni az önkormányzattól, de semmilyen visszajelzést nem kaptunk. Az önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottsága nem tudott az esetről, és nem is akartak lépéseket tenni arra hivatkozva, hogy nem az ő hatáskörükbe tartozik az eset. A közterület-felügyelet irodájában közölték, hogy az „Alpolgármester Úr” néhány hét haladékot adott, de arról, ki adott haladékot és mennyi időre, nem adtak tájékoztatást. Néhány napja a Máltai Szeretetszolgálat utcai szociális munkásai azt közölték Magdolnával, hogy a határidő lejárt, a kunyhóbontást hamarosan elkezdik, miközben az érintett lakhatása továbbra sem biztosított.

Magdival, akinek kunyhója elhagyására eredetileg e hét péntekig adott határidőt a közterület-felügyelet, ma a XII. kerületi önkormányzatnál és a közterület-felügyeletnél jártunk, hogy kiderítsük, ki döntött a bontásról és hogy haladékot kérjünk. Talán nem csak titkos kunyhóbontás felderítésére és megakadályozására szakosodó állampolgároknak lesz érdekes, hogyan kezeli az önkormányzat és a közterület-felügyelet ezeket az ügyeket, ezért járjátok most be képzeletben Magdival és velem a hivatalos útvesztőket (legalábbis azok egy részét!).

Az már kiderült, hogy az Egészségügyi és Szociális Bizottság nem tud a kunyhóbontásról, és nem is kíván foglalkozni vele, mert nem feladata. A Vagyongazdálkodási Iroda munkatársa tegnap telefonon azt mondta, adjunk le szociális bérlakás igényléséről kérvényt az ügyfélszolgálaton, de mi szerettük volna tudni: határozott-e az önkormányzat a bontásról, és mikor akarják lebontani a kunyhót. A Népjóléti Irodánál kezdünk, onnan elküldenek a Vagyongazdálkodásra. Senki nem tud semmit a kunyhóbontásról, a Vagyongazdálkodási Iroda munkatársa szerint ha nem önkormányzati területen fekszik az építmény, akkor nem is határozhat róla az önkormányzat. A kunyhó ugyan a Pilisi Parkerdő Zrt. területén van, de a közterület-felügyelet a Polgármesteri Hivatal határozatára hivatkozott, amikor Magdit tájékoztatták a bontásról. Átirányítanak a közterület-felügyelethez. Előtte leadjuk a szociális bérlakás igényléséről szóló kérvényt az ügyfélszolgálaton. Az ügyintéző azt mondja, jelenleg nincsenek szabad szociális bérlakások, ezért nincsen pályázat sem, csak licitiálás, próbálkozzunk más kerületekben is, mert itt kicsi az esély az önkormányzati lakásra.

Irány a közterület-felügyelet. "Na itt most összeszorul a gyomrom" - mondja Magdi, amikor belépünk. Megkérdezzük, van-e jogerős határozat a bontásról, az illetékes szerint nekik ilyen nem kell, felhozzuk a zuglói példát, ahol az önkormányzat határozat nélkül bontott kunyhókat, és az ott élők beperelték az önkormányzatot. A közterület-felügyelet munkatársa ezután közli, hogy Magdi kunyhójánál is próbálkozhatunk egy hasonlóan hosszadalmas bírósági perrel, de akkor már úgyis késő lesz. Viszont ezután jön a jó hír: az alpolgármester megkérte a közterület-felügyeletet, néhány hetet adjanak Magdinak arra, hogy elköltözhessen. Megkérdezzük, meddig tart a néhány hét, de konkrét időpontot nem hajlandó mondani, azt ígéri, majd újra kiértesítik Magdit, ha aktuális lesz, addig viszont nem bontanak. "Addig jó lenne, ha eltűnne onnan" - teszi hozzá bátorítóan a közterület-felügyelő.

2012. június 20-án a Terebesi erdő négy lakója és A Város Mindenkié egy képviselője egyeztetést folytatott a Kőbányai Önkormányzattal a korábban kilátásba helyezett kunyhóbontásokkal kapcsolatban. A megbeszélésen az önkormányzat részéről Weeber Tibor alpolgármester, dr. Pap Sándor alpolgármester, Horváthné dr. Tóth Enikő jogtanácsos és Mednányszky Miklós csoportvezető (Építés, - környezet, és közlekedéshatósági csoport), az erdőből Havasi Mónika, Mércse Gyuláné Amália, Mércse János és Mércse Pál, A Város Mindenkié részéről pedig Udvarhelyi Tessza vettek részt.

Bányainé Gulyás Éva versei, akinek márciusban a 9. kerületi önkormányzat elbontotta az otthonát.

Lelki fájdalom

Lerombolták az összes vágyainkat terveinket
Életünk munkáját tették tönkre potom fél óra alatt
Lelkünk még a mai napig sír ha rá  gondolunk
Egy boldogság maradt a számunkra együtt vagyunk
Kérjük a Jó Istent adja meg nekik amit megérdemelnek
Boldogok vagyunk mert a kutyusuk itt vannak velünk
Elhagytunk egy múltat de jött egy új világ
Nagyon jól érezzük itt magunkat
Mindenki szeret minket mert mi is úgy állunk a dolgokhoz
Éveket és fájdalmainkat próbáljuk túlélni
Gondolatban és lélekben még mindig ott vagyunk
Mai napig nem tudjuk és nem is fogjuk elfelejteni
Isten legyen  a bűnösök lelkével amit kapnak
Nincs olyan perc hogy ne gondolnánk rá
De eljön a mi időnk mikor megtoroljuk
Imádkozni fogunk a gonoszok lelki üdvéért
Görcs ragad a gyomrunkba ha arra járunk
Olyan nehéz a szívünk mert nem felejtünk
Tudat alatt még minden gondolatunk ott van
Tudjuk ez már csak egy fájó gondolat de fáj
Vágyunk vissza de tudjuk nem mehetünk
Az életünk egy új vágányon megy tovább
Gyakran gondolunk rá, hogy újra kiássuk
Ugy ahogy volt de tudjuk ez lehetetlen
Nincs hozzá lelki erőnk mert minden fájó
Költözünk egy új világba ami tán jobb lesz

2012. március 20-án rendőrségi ébresztésben volt része annak a barcelonai foglalt ház lakóinak, amelyben többek közt én is laktam. Kb. reggel 7 óra magasságában legalább 30 kommandós és két önkormányzati személy jelent meg a házban. A rendőrök jól fel voltak készülve, teljes védőruházatban voltak, mintha attól kellett volna tartaniuk, hogy valaki rájuk támad, vagy esetleg hasonló atrocitás éri őket. Felszólítottak mindenkit a lakásban, hogy 30 perce van elhagyni az épületet, ellenkező esetben kényszerítik az ellenszegülőket.

Ahogyan arról már hírt adtunk, a Ferencvárosi Önkormányzat szervezete, a FESZOFE Kft. munkatársai  március 20-án a Határ út menti egyik erdős területen jogellenes módon, előzetes értesítés nélkül, és megfelelő alternatív elhelyezés biztosítása nélkül leromboltak két viskót, és három embert tettek fedél nélkülivé, megfosztva őket saját maguk építette otthonuktól. (Az esetről közben a sajtó is beszámolt, ld. a HVG és a Magyar Narancs írását). Az ott lakók beszámolója szerint a helyszínen Sebők Endre, a FESZOFE ügyvezető igazgatója további két viskó mielőbbi elbontását helyezte kilátásba. A Város Mindenkié (AVM) aktivistái és egy önkéntes jogásza másnap ott voltak az érintett hajléktalan emberekkel, hogy segítsenek megakadályozni a további jogsértéseket. Az összesen négy embernek otthont adó két viskót azóta nem próbálták meg elbontani – a hétvégén a helyszínen járt rendőrök azonban ismét kilátásba helyezték a bontást.

Az azóta eltelt időben igyekeztük rávenni az önkormányzatot és a FESZOFE-t, hogy tartózkodjanak a további jogsértésektől, és a továbbiakról személyesen egyeztessenek az érintettekkel, az AVM képviselőjével, valamint a helyszínen utcai szociális munkát végző Menhely Alapítvány munkatársaival. Somogyi Zsolt, a FESZOFE munkatársa ezt határozottan elutasította és hajthatatlan volt a további bontások tekintetében – arra hivatkozott, hogy azt csinálnak a saját területükön, amit akarnak, és elutasította mind az emberiességi, mind a jogi ellenérveket (ez utóbbiakat a Zuglóban történt önkényes kunyhórombolásokkal kapcsolatban egy ombudsmani jelentés is megerősíti).

Korábbi tapasztalatok szerint, ha hajléktalan emberek zaklatásáról és elüldözéséről van szó, akkor a kerületi önkormányzatok gyakran állítják hamisan egy területről, hogy ők a tulajdonosai – ezért a mai nap folyamán (2012. március 27.) kikérjük a terület tulajdoni lapját, hogy tisztán lássunk ezzel kapcsolatban. Fontos tudni ugyanakkor, hogy az önkormányzat a saját területén sem intézkedhet az ott lakó hajléktalan emberek ellen megfelelő eljárás lefolytatása nélkül – még akkor sem, ha egyébként nem jogszerűen használják a területet. Somogyi Zsolt legfontosabb érve a kunyhók lerombolása mellett – az erdőben sok a szemét – pedig ebben az esetben teljes képtelenség: az érintett két viskó lakói példamutató rendet és tisztaságot tartanak. Somogyi Zsolt azt állította továbbá, hogy munkalehetőséget és alternatív elhelyezést ajánlottak fel a hajléktalan embereknek – az érintettek szerint erről azonban szó sem volt.

Németh Szilárd
1211 Budapest, Szent Imre tér 10.

Tisztelt Polgármester úr!

Alulírott, Észak-Csepel különböző részein sajátépítésű kunyhókban élő emberek, az alábbi kéréssel fordulunk Önhöz. A Csepeli Önkormányzat 2011. december 13-án el akarta dózerolni a kunyhókat, amikben évek óta lakunk. Ezek a kunyhók nem a legkomfortosabbak, gyakran engedély nélkül épültek és számos elvárásnak nem felelnek meg, de nekünk mégis az otthont jelentik. Egy olyan helyet, ahol melegben vagyunk, ahol minden este fedél van a fejünk fölött, ahol személyes tárgyainkat tároljuk, és ahol együtt lehetünk családtagjainkkal.

Ábel Attila alpolgármester telefonos tájékoztatása alapján az Önkormányzat a kunyhók elbontását bizonytalan időre elhalasztotta, de sajnos azóta sem kaptunk pontos információt arról, meddig maradhatunk otthonainkban és milyen emberhez méltó elhelyezést tudnak nekünk biztosítani abban az esetben, ha valóban lebontják a kunyhókat.

Ezúton szeretnénk kérni Öntől egy személyes találkozót, ahol elképzeléseink szerint mi, azaz az érintett kunyhólakók, A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédelmi csoport képviselői, valamint Ön és az önkormányzat illetékes munkatársai vennének részt. A találkozó célja, hogy megtudjuk, mi lesz otthonaink sorsa, pontosan mik az önkormányzat tervei, és hogyan tudunk olyan megállapodást kötni, amely a helyi lakosoknak, az önkormányzatnak és nekünk is elfogadható.

Kérjük, jelezze, hogy január folyamán mikor tudunk személyesen találkozni. Válaszát előre is köszönjük.

Üdvözlettel,

Budapest, 2012. január 12.

Miközben a magyar parlament meghozta azt az embertelen törvényt, ami 2011. december 1-től 150 ezer forinttal vagy elzárással bünteti az utcán élő hajléktalan embereket, a Párizstól kb. 60 km-re lévő Beauvais város polgármestere azonnali hatállyal kilakoltatott egy gyerekes családot, amikor beadták menedékjogi kérelmüket. A polgármester ezen kívül 30 menedékkérőt, köztük 2 kiskorút fenyeget kilakoltatással és naponta ellenőrizteti, hogy minden nincstelen eltűnt-e a város utcáiról. Azokat, akik nem engedelmeskednek, napi 50 euró büntetéssel sújtják.

̶   a "Magyar gyerek" sorozatból  ̶

ma csend vagyok

ma utcazaj

ma csöpp öröm

ma szörnyű
baj

ma almacsutka
kiflibél

2011. október 26. 9 óra
Zugló polgármesteri hivatal

Résztvevők:

Zuglói önkormányzat: Papcsák Ferenc (polgármester), Rozgonyi Zoltán (alpolgármester), Szili Adrián (városüzemeltetés), Novák Dóra (szociálpolitika), Cseke Vanda (sajtó)

A Város Mindenkié: Magyar Csilla, Schádi Tamás, Szigeti Adrienn, Takács Attila, Udvarhelyi Éva Tessza

A Város Mindenkié csoport bemutatása – Schádi Tamás

Zuglói kunyhóbontások – Takács Attila

Tudjuk, hogy a Zuglói Önkormányzat ellátja törvényi kötelezettségeit a szociális ellátások terén (CSÁÓ, nappali melegedő, népkonyha stb.). Ennek nagyon örülünk. Úgy tudjuk, hogy a kerületben működő éjjeli menedékhelyet is támogatja anyagilag (ami nem lenne kötelessége), azonban erről nem találtunk hivatalos adatot az önkormányzat holnapján.

Ezzel együtt úgy gondoljuk, hogy a Francia úton súlyos hibákat követtek el, mert (1) jogszerűtlenül lakoltatták ki az itt élő embereket. Ezek az emberek itt éltek több éve és lakhatás céljára használták a kunyhókat. Az eldózeroláshoz és kilakoltatáshoz eljárást kellett volna lefolytatni, amiről az érintettek is tudnak és van jogorvoslati lehetőségük. Ha volt is eljárás, az érintettek akkor sem tudtak róla. (2) Az itt élő emberek saját maguk által megteremtett, önálló lakhatását egyéjszakás tömegszállásokra váltotta fel a kerület. A kerületben nem működik átmeneti szálló, csak éjjeli menedékhely és nappali melegedő