A Város Mindenkié csoport olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért.
Célunk, hogy kiálljunk a hajléktalan emberek méltóságáért és küzdjünk a lakhatáshoz való jogért.
A szervezet minden tevékenységében – a döntéshozástól az akciók szervezéséig – a hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek vezető szerepet játszanak.
Email: avarosmindenkie@gmail.com
Feliratkozás a hírlevélre: írj egy emailt nekünk "hírlevél" tárggyal
Feliratkozás önkéntesnek: írj egy emailt nekünk "önkéntes" tárggyal
Telefon: Ország Dóra (0630-167-2588)
Immár a tizenegyedik elvonulása volt a csoportnak, Kismaroson pedig ez már a harmadik alkalom volt. Hiába tél van, most voltunk a legtöbben! Bár a 45 fő a három nap alatt változott – volt olyan aki innen ment vizsgázni, majd visszajött – de nagy megtisztelés volt nekem, hogy két tagunk, Tündi és (Poczek) Laci, Pécsről jött el.
Józsit szerzőként, terjesztőként, önkéntesként és előadóként ismertük mi barátai. Alacsony, sovány alkatú ember volt, aki csendes, megfontolt viselkedésével békét árasztott a környezete felé. Nem nyomakodott egyetlen közösségben mégis halk szavára is figyeltünk. Teljesen ellenkező tulajdonságai ellenére egyre inkább vonzódtunk egymáshoz barátilag.
Élőkönyvtáron már vettem részt, de ez elég izgalmasan hangzott! Mint kiderült, ez a Szimplakert nevű közösség a Kazinczy utca 14-ben van. Mikor először felmentünk az emeletre, ámulva néztem körül, milyen jó kis hely ez, még sohasem jártam ott. Nem mintha nagyon járnék bárhova is szórakozni.
A Város Mindenkié tagjaiként hiszünk abban, hogy akkor tudunk a leghatékonyabban küzdeni a lakhatáshoz való jog érvényesítéséért, ha minél több olyan ember vesz részt a csoportunk munkájában, akik megtapasztalták a lakásszegénységet. Ezért az AVM minden olyan ember előtt nyitott, akik szociális bérlakásban élnek, a kilakoltatás fenyegeti őket, rossz lakáskörülmények között, hajléktalanszállón, saját építésű kunyhóban vagy éppen az utcán élnek. Csoportunk mindenki jogaiért harcol, így mindenkit szeretettel várunk etnikai hovatartozástól, állampolgárságtól, vallástól, képességtől vagy szexuális orientációtól függetlenül. Az AVM női csoportjába külön szeretettel várjuk a hajléktalanságban élő és lakhatási nehézségekkel küzdő nőket!
Végre eljött a várva várt nap, ismét megrendezhettük az AVM karácsonyi ünnepségét. A szervezést Orbán Miklós és Várady István vállalták, ők állították össze a programot a résztvevőknek. Nagyon sokan eljöttek a tagok közül. Rengetegen hoztak finom süteményeket. De mi is készültünk szendvicsekkel.
Ami a számomra megragadó, hogy egyáltalán van ilyen mementó, ahol emlékezni lehet a méltatlan halállal elhunytakra, a számkivetettekre a perifériára szorultakra, amit a Hajléktalanok a hajléktalanokért Egyesület állított a temetőben az 56-os emlékhely mellett.
A Város Mindenkié ötödik születésnapját méltó keretek közt ünnepeltük meg. Igen sokan eljöttek. Volt egy kis probléma egy félreértés kapcsán, mert sokan azt hitték, hogy ételosztás lesz. Végül azonban sikerült úrrá lenni a problémán és mindenkinek jutott étel. Sokszínű programmal vártuk a kedves vendégeket. Volt ruhabörze, a középső teremben lehetett válogatni, Verával pedig ékszert lehetett készíteni.
Tisztelettel és szeretettel emlékezünk Rózsa Milán aktivistára, akire mindig számíthattunk. Lakatosné Jutka visszaemlékezésével búcsúzunk tőle.
Mély döbbenettel olvastam, olvastuk a hírt. Döbbenettel, mert nem akarjuk hinni annak igazát. De sajnos egyre többen küldik szomorú üzeneteiket: igaz! Én mégsem hiszem! Nem hiszem, mert ismertem, és tudom, ŐT nem lehet elveszíteni!
Drága Milán! Érdekes körülmények között találkoztunk. Én mint kezdő aktivista, Te pedig mint egy az igazságért, lelkiismereti kérdésből, hitből, meggyőződésből kiálló tapasztalt aktivista fogtad első alkalommal a kezem.
Demonstráción voltunk, ahol első nekifutásra mellém kerültél, és izgatottságomat legyőzni akarván meséltél, beszéltél, vicceltél, pedig komoly volt a tét. Emlékszem, első ilyen kiállásom volt a rendszer hibáival szemben, s utána még sok helyen társainkkal, veled, lehettem, együtt akarván egy jobb, szebb, biztonságosabb rendszert.
Hihetetlen erővel, töretlen hittel szólaltál fel minden elnyomó igazságtalansággal szemben, végtelen nyugalommal, békével tűrve meggyőződésed, hited hátrányait. Mosolyogva, szeretettel vezettél azokon az eseményeken, ahol összekötött minket egy-egy alkalom. Mindig ott voltál, ahol érezted, hogy szükség van az felszólalásra, hangot kell adni az igazságtalanság ellen. Társunk voltál amikor az Alaptörvény módosításai miatt kellett fellépni, társunk voltál, amikor a Fidesz székháznál kellett kiállni, társ voltál sok-sok helyen, legutoljára a netadó tiltakozása kapcsán.
Mi történt? Miért nem szóltál? Mi miért nem segítettünk? Szerettünk, tiszteltünk. De segíthettünk volna?
Drága Milán! Személyedben a mai magyar aktivisták egyik legnagyobbját, igaz szívű, tiszta, őszinte szeretetű barátot vesztettünk. De tudom: Szeretlek Milán, Szeretünk.
Milán, boldogok voltunk, hogy együtt dolgozhattunk VELED, büszkék, hogy ismertünk, ismerhettünk TÉGED!
NYUGODJ BÉKÉBEN MILÁN! Soha nem felejtünk!
2014. november 7. A Város Mindenkié csoport aktivistái
Múlt szombaton játékos vetélkedőt rendezett A Város Mindenkié csoport, Legyen ön is lakáspolitikus címmel. Mint már a nevéből is sejthető, a Vágó István által vezetett "Legyen ön is milliomos" szolgált a rendezvény mintájául. A résztvevők között voltak szociális munkások, halmozottan sérült gyermekek szülei, közmunkások, hajléktalan emberek és A Város Mindenkié tagjai is.
