Az önkormányzat idén elbontja a Bókay u. 43., a Korányi Sándor u. 16., a Szigony u. 31., a Szigony u. 33., a Tömő u. 18. és a Tömő u. 28. szám alatti épületeket, hogy a telket borsos áron értékesítse tovább ingatlan-befektetőknek.

Ön is éppen a vételárról vagy a cserelakásról egyezkedik az önkormányzattal?

Hisz abban, hogy közös összefogással jobb alkut lehet elérni az önkormányzatnál?

Jöjjön el a fórumunkra! Ismerje meg lehetőségeit!

MIKOR? 2015. április 17. (péntek) 17 óra

TALÁLKOZÓ? Gólya Presszó (1083 Bp., Bókay J. u. 34.)

Elérhetőségeink: Sebály Bernadett (0670/217-2601), avarosmindenkie@gmail.com

Utcajogász: péntekenként 15-17 óra, Blaha Lujza tér

Az esemény plakátja és szórólapja innen letölthető.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2015. március 10-én arról tájékozatott minket, hogy eljárást indított Budapest Főváros Kormányhivatala ellen az egyenlő bánásmódról szóló törvény megsértése miatt. Az ügy a VIII. kerületi okmányirodát érinti, ahol a biztonsági őrök rendszeresen és különböző ürügyekre hivatkozva elutasítják azokat a hajléktalan embereket, akik ún. településszintű lakcímet szeretnének létesíteni, vagyis olyan címet, amely nem tartalmaz utcát és házszámot, csupán azt a kerületet, ahol az állampolgár rendszeresen megtalálható. Az eljárás azért indult, mert A Város Mindenkié három aktivistája még 2014 végén bejelentést tett a Hatósághoz az okmányiroda diszkriminatív bánásmódja miatt. Hogyan is jutottunk el idáig?

A Város Mindenkié csoportot az elmúlt időszakban egyre több lakásszegénységben élő, gyakran a hajléktalanság szélén álló ember keresi meg. Közülük sokan a 8. kerületből érkeznek – ennek egyik oka, hogy Józsefvárosban nagyon sokan küzdenek komoly lakhatási gondokkal. A kerületben egyrészt sok szegény ember él, másrészt pedig látványos átalakulások, városfejlesztési projekteknek is színtere (mint például a Corvin-Szigony projekt, vagy a terjeszkedő Nemzeti Közszolgálati Egyetem). Ez komoly társadalmi feszültségekhez vezet, amik szorosan összefüggenek a lakhatás kérdésével is.

Lakásszegénységben élő embereknek szervezett lakhatási fórumot A Város Mindenkié a VIII. kerületi Kálvária téren 2015. február 28-án. A rendezvénnyel a csoport arra hívta fel a figyelmet, hogy március 1-től több szempontból is még nehezebb, bizonytalanabb helyzetbe kerülnek a szegénységben élők. Az esemény egy jelképes szoboravatással kezdődött: az átalakított köztéri szobor a lakhatási válságnak állít emléket.

Józsefvárosban 2014. december 18-án hívták össze az évi kötelező egy közmeghallgatást. Ez lenne az a fórum, ahol az ember kérdést és javaslatot tehet a kerület közügyeiről minden önkormányzati képviselőnek. Ez nyilván akkor sikerülhet jól, ha minél több érdeklődő vesz részt és szólhat hozzá. Legutóbb Józsefvárosban ezt az elvet csúfolták meg, amikor a közmeghallgatás kezdési időpontját két nappal a rendezvény előtt megváltoztatták, és ezt még csak meg sem hirdették széles körben. A fórumról még a polgármester is távol maradt.

Már megint olvasok, és megint józsefvárosi önkormányzat lapját, amitől – szép lassan – frászt kapok. Megáll az eszem, hogy valaki, aki okosnak tartja magát, milyen megnyilvánulásokra ragadtatja magát a választások előtt. Talán abban hisz, hogy mindenki ujjongva fogja fogadni durva megnyilvánulását? Én hiszem, hogy nem. Hiszem, hogy a jó érzésű emberek borzadva utasítják el azt a véleményt, amit Pintér Attila, a Jobbik józsefvárosi politikusa fogalmaz meg.

Megint olvasok... hol innen, hol onnan. Jelenleg éppen a Józsefváros helyi újságját. Mint tudjuk, jönnek a polgármesteri választások. És a polgármester kihívói nyilatkoznak. Nem éppen kedvesen, nem éppen szociális érzésekkel, nem éppen keresztény módon. Inkább embertelenül.

Stojka mama történetét megismerve és a képeit a kiállításon végignézve két dolog maradt meg bennem. A festményein szégyellik magukat a rabok a koncentrációs táborban. Pedig a gyalázatos dolgokat a nácik követik el. A fogvatartók, nem a rabok, miközben uralmukat arra használják fel a nácik, hogy az általuk üldözött ártatlanokat megszégyenítsék (és az ellenük elkövetett szörnyűségekért őket tegyék felelőssé.) A másik ember feletti hatalom birtokában a nácik a saját tetteikért való szégyent is át tudják kényszeríteni az áldozatokra. Valódi alapja nincs annak a szégyenérzetnek, ami miatt szégyenkeznek a foglyok, ők nem követtek el olyasmit, amiért így kellene érezniük, mégis ők szégyenkeznek, illetve megszégyenítik őket a fölöttük uralkodók. Mert egy koncentrációs táborban (speciális viszonyok között) megtehetik ezt is.

2014. szeptember 4-én Dr. Kocsis Máté, VIII. kerületi polgármester és munkatársai ún. bejárást tartottak a Népszínház utcában, elbeszélgettek a helyi lakosokkal, üzlettulajdonosokkal, bérlőkkel.

2014. május 4-én egy 14 tagú családot lakoltatott ki egy önkormányzati bérlakásból elhelyezés nélkül a Józsefvárosi Önkormányzat. A kilakoltatás indoka lakbértartozás volt. A volt lakók elmondása szerint a vagyonkezelő nem volt együttműködő: sem haladékot, sem a felhalmozott tartozás részletekben történő törlesztését nem tette lehetővé, az önkormányzat pedig semmilyen alternatív elhelyezést nem ajánlott fel nekik.