2012. március 22-én a Város Mindenkié jogászaként részt vettem egy egész napos programon, ahol arra kerestük a választ, hogy a hasonló célokért, de eltérő eszközökkel tevékenykedő szereplők között hogyan alakulhat ki egy jobb együttműködés, hogyan dolgozhatunk közösen egy lakhatási mozgalom elindításán. Úgy gondolom, hogy a program mindenki számára nagyon hasznos volt, elindult a közös munka, melynek biztos, hogy lesz folytatása.

A műhelybeszélgetést a Lakhatási Platform szervezte és a témában érintett szervezeteket hívta meg, hogy megvitassuk, ki mit tehet a lakhatási szegénység ellen illetve, hogy együtt hogy tehetünk még többet. Ott volt az AVM-en kívül számos lakhatással foglalkozó és roma szervezet, valamint a fogyatékosok jogaiért küzdő egyesület is, de mindenkit képtelenség lenne felsorolni.

A nap a bemutatkozásokkal indult, hiszen, bár ugyanazon a területen dolgozunk, mégsem ismerjük egymást és ennek megváltoztatása is az egyik célja a kezdeményezésnek. Ezután következtek a gondolatébresztő rövid előadások, melyek közül elsőként megismerhettük, hogy számszerűleg milyen széles réteget érint ez a probléma, illetve az AVM részéről Udvarhelyi Tessza felvázolta, hogy milyen lehetőségei lehetnek egy lakhatási mozgalomnak.

2012. február 25-én én képviseltem az AVM-et a Szimpozion Klub beszélgetésén, melynek témája a jelenlegi hajléktalanpolitika volt. 20.15h-kor kezdtük a beszélgetést és bár nem voltunk sokan, nagyon jó volt a hangulat. Kopiás Attila Steve-vel néhány percben bemutatkoztunk, majd előkerült egy-két kép a demókról, rendezvényekről (pl. Koppány utcai élőlánc, Kossuth téri tüntetés, Józsefvárosi ülősztrájk). Ezekhez Steve a tőle megszokott könnyed-komolysággal fűzött kommentárokat.

Beszéltem egy keveset az életemről, a hajléktalanná válásom történetéről és arról, hogy én ezt hogyan élem meg. Természetesen bemutattam A Város Mindenkiét is, hisz volt olyan ember (na nem sok!) aki nem nagyon ismert még minket. Elcsodálkoztak azon, hogy komolyan dolgozunk a lakhatásért.

Közben egyre több közönségkérdés érkezett közben, a hallgatóságot a mai hajléktalan-helyzet érdekelte. Volt érdekes kérdés is: Van-e tapasztalat arról, hogy a hajléktalan emberek között megjelenik-e a melegség? Érdekesen is válaszoltunk, bár nem határozottan. Talán azért, mert nem tapasztaltunk kirívó eseteket (ezt az emberek nem reklámozzák). Meséltem nekik, hogy van az egyik szállón egy lány pár, akik nagyon jó humorral tartják egyensúlyban ezt a kérdést. Erre a vendéglátónk, Virágh Zsolt ezt reagálta: Igaz, hogy meleg, de legalább jó humora van! (Na, ezen jót nevettünk!)

Sok kérdésre nem tudtam volna konkrét választ adni, ebben viszont Steve nagyon sokat segített. Mesélt a brüsszeli megjelenéséről, az aktivizmusáról, és elmesélte önálló akcióját és annak tanulságát is. Nagy sikere volt! Szóba került a rendhagyó osztályfőnöki óra is, ahol melegek is próbálnak szemléletet formálni a saját ügyükkel kapcsolatban. Meséltem én is a már megtartott órák tapasztalatairól, tanulságairól. Megegyeztünk abban, hogy ez egy jó kezdeményezés, és jól is működik.

A beszélgetés végén egy kedves úr megkérdezte, hogy az egyházak segítenek-e a hajléktalan emberek ellátásában. Természetesen elmondtam, hogy van XYZ egyház aminek van szállója, étkeztetése stb., de kiderült, hogy erről tud. Arra volt kíváncsi, hogy például a katolikus egyház miért nem adja el az arany gyertyatartókat, hisz abból tudna segítséget nyújtani. Na ez költői kérdés volt...

22.30h-kor úgy fejeztük be, hogy még rengeteget tudtunk volna "trécselni" egymással, és azt hiszem, ez jó!

2012. február 26.                                                                                         Szigeti Adrienn

A Szimpozion klub következő beszélgetésének témája a hajléktalanpolitika és a valóság a mai Magyarországon. A vendégek többek között Kopiás Attila Steve, a Börtön Helyett Lakhatást hálózat és Szigeti Adrienn, A Város Mindenkié csoport képviseletében.

Mikor? 2012. február 25. (szombat) 20h
Hol? V. kerület Sas utca 6. utcáról nyíló terem

További információ: Szimpozion Egyesület

2012. február 11-én A Város Mindenkié aktivistái Vecsei Miklós szociálpolitikussal arról vitatkoztak, hogyan kell a hatalommal tárgyalni a hajléktalan emberek érdekében. A szegénység provokációja című esemény egyben szolidaritási demonstráció is volt: a Városliget havas kőasztalainál folyt az eszmecsere.

-18 fok, metsző hideg. Az Újnautilus demonstratív együttgondolkodásra hív mindenkit a Városligetbe! Úgy készülj, mintha egy hegyi túrára jönnél: három zokni, réteges öltözködés. Úgy készülj, mintha nem mehetnél többé fűtött falak közé.

Meghívottak: Udvarhelyi Éva Tessza (kulturális antropológus), B. Magyar Csilla (A Város Mindenkié), Vecsei Miklós (Magyar Máltai Szeretetszolgálat)

Beszélgetőtársak: Lajtai Mátyás, Borbáth Péter

Mikor? 2012. február 11. (szombat) 16h

Hol? Városliget, Kisföldalatti Széchenyi fürdő megállójánál

Facebook-esemény

Az utóbbi hetek eseményei, a hajléktalan emberek erősödő hatósági üldözése, és mindaz amit amit próbálunk tenni ellene mindig fontosabb volt, mint hogy hírt adjunk a hajléktalanellátás országos konferenciájáról, de ezt most bepótoljuk. Szeptember 15-16. között, ismét Balatonföldváron került sor – a Hajléktalanokért Közalapítvány szervezésében – a hajléktalanellátás országos konferenciájára, amin a tavalyi évhez hasonlóan (amikor is „Utcáról lakásba” címmel tartottunk foglalkozást a résztvevő szociális munkásoknak) A Város Mindenkié csoport is részt vett.

A csoportunk több tagja is rendszeresen hozzá szólt az előadásokhoz és műhelybeszélgetésekhez, és ezáltal a hajléktalanság által közvetlenül érintettek tapasztalataival és meglátásaival gazdagították az eszmecserét. A második nap kisebb csoportokban beszélgettünk egy-egy témáról – például a tartósan közterületen élő hajléktalan emberek ellátásával kapcsolatos itthoni és külföldi tapasztalatokról, a „Housing First” vagy „Elsőként Lakhatás” megközelítésről, vagy a fővárosi hajléktalanügyi koncepcióról –, és az előzetesen megbeszéltek alapján mindannyian más-más csoportban vettünk részt, hogy minél több témával kapcsolatban bővíteni tudjuk a csoport ismereteit.

Önnek mi a véleménye a józsefvárosi népszavazásban feltett kérdésekről?

Vannak kérdései a hajléktalanságról általában és a józsefvárosi lakáshelyzetről?

Ossza meg velünk véleményét és tegye fel kérdéseit kerületi hajléktalan embereknek, szociális szakembereknek és a hajléktalanellátó szervezetek képviselőinek és helyi lakosoknak.

Mindeközben hajléktalan művészek munkáit tekintheti meg és még tombolán is nyerhet!

Mikor? 2011. szeptember 22. (csütörtök) 18 óra

Hol? Wesley János Lelkészképző Főiskola (VIII. ker. Dankó utca 11)

Ha szeretne felkészülni a lakossági fórumra, töltse ki totónkat a józsefvárosi hajléktalanságról.

2011. július 9-én A Város Mindenkié is részt vett az "A feladat az, hogy megváltoztassuk" című aktivista fórumon. A konferencia nyitóbeszélgetése már videón is megtekinthető.

A beszélgetés résztvevői: David Harvey (társadalomtudós), Bársony Kata (filmkészítő), Scheiring Gábor (szociológus-közgazdász) és Udvarhelyi Éva Tessza (kulturális antropológus).

Activists' Forum in Budapest on 9th July 2011 from Matyas Benyik on Vimeo.

A Menhely Alapítvány javaslatára hívott meg a soproni Flandorffer Intézet vezetője a VOLT Fesztiválra. Szándékuk szerint két helyi hajléktalan társammal akarták képviseltetni az érintetteket is az intézmény standján. Sajnos csak az egyikük vállalta a szereplést, egy költő és grafikus. A délben nyíló Civil Faluban így a Flandorffer Intézet és a Menhely Alapítvány szociális munkásai, valamint Attila és én vártuk az ébredező ifjúságot.

A helyiek filmvetítéssel és Attila képeinek és verseinek a kiállításával készültek, míg a budapesti Menhely Alapítvány a jól bevált hajléktalan Jenga játékkal kívánta szórakoztatni a nagyérdemű közönséget. Jómagam, pedig az Élőkönyvtár alkalmazását szorgalmaztam, hogy a kíváncsiskodók esetleg fél órát is beszélgethessenek magukkal az érintettekkel. Az ilyen beszélgetések mindig csökkentik a hátrányos helyzetű emberek iránti előítéleteket.

A fesztivál előtt kértem a helyi szociális szakembereket, hogy mutassák meg a város ellátó intézményeit. Kiderült, hogy a százötven-kétszáz környékbeli hajléktalan ember számára ez az intézmény nyújtja az egyetlen szállás lehetőséget. A harminc férőhelyes átmeneti szálló az országos átlagnak felel meg. Engem csak az az apróság zavart, hogy a ház falán álló táblán a hajléktalan szálló kifejezést olvashattam. A szállók hajléktalan jellegét a fővárosban nem teszik nyilvánossá, ami szerintem helyes, mert nem mindenki szereti, ha több millió ember tudja róla, hogy hajléktalan, mint az én esetemben. A hatvanfős éjjeli menedékhely is átlagos volt, habár elképzelhető, hogy egy kicsit vizesebbek a falai, mint a többié, de ez sem biztos, csak itt merték jelezni. Sajnos a hajléktalan szállóknak szánt épületek felújítására még a gombfoci egyesületeknél is kevesebb pénz jut.

2011. július 3-án vasárnap volt a REPLIKA társadalomtudományi folyóirat legújabb, a köztéri kirekesztés és a hajléktalanság témáját feldolgozó számának nyilvános bemutatója. A BMSZKI Dózsa szállóján megtartott rendezvény nemcsak a folyóirat témaválasztása miatt volt érdekes nekünk, hanem azért is, mert A Város Mindenkié két tagja szerkesztette a lapszámot, szerepel benne az egyik hajléktalan tagunk életútját bemutató interjú, sőt, az egyik tanulmányt szintén az AVM egy tagja fordította.

A bemutató nagyon érdekes élmény volt! A szerkesztőkön (Misetics Bálint és Udvarhelyi Éva Tessza) és az interjút jegyző tagunkon (Némedi Lászlóné Gabriella) kívül Borbíró Andrea kriminológus és Nagy Zoltán szociális munkás vett részt a helyszíni beszélgetésen, ami messze túlmutatott a lapszám bemutatásán – a résztvevők a köztéren élő emberek kirekesztésének újabb és újabb magyarországi megnyilvánulásairól beszélgettek, és az ezekre adható lehetséges válaszokról.

Az este egyik legjobb része az volt, amikor a közönség kérdezhetett a beszélgetőpartnerektől. Csak hajléktalan emberek tettek fel kérdéseket, így az ő közvetlen tapasztalataik és véleményük alapján folyhatott tovább a beszélgetés. A kerekasztalt kötetlen beszélgetés és barátkozás követte, az estét pedig David Yengibarjan világhírű harmonikaművész kicsit búskomor, de annál szebb koncertje zárta.

Képek a bemutatóról itt.

A bemutató hanganyagának első része meghallgatható itt.

A Replika megvásárolható az Írok Boltjában és a L'Harmattan könyvesboltban.

2011. július 6.                                                                                                       Dósa Mariann