2015. április 14-én csoportunk három aktivistája Molnár László alpolgármesterrel az újbudai polgármesteri hivatalban. A találkozó célja az volt, hogy ismertessük a kerületi önkormányzat részére összeállított javaslatainkat a lakhatási válság kezelésének, a lakhatási szegénység és a hajléktalanság csökkentésének, valamint a demokrácia fejlesztésének helyi lehetőségeivel kapcsolatban.

Izgalmasan indult ez a moderátorképzés, mert Fekete-Nagy Miklós távolléte miatt, azt hittük,  hogy el fog maradni. Én úgy éreztem, hogy nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust, az AVM-re való tekintettel sem. Elhatároztuk Orbán Miklóssal ketten, hogy összefogunk és összedobjuk  az eddig tanultakat, amit lehet és elkezdtük a megszervezést. Készültünk,  anyagot kaptunk hozzá,  és előtte még külön találkozót beszéltünk meg Miklóssal a Múzeum Kertben,  mert nagyon akartuk megtartani.

Dr. Nagy Beáta felkérésére órát tartottunk a Corvinus Egyetem társadalomtudományi alapszakos diákjainak. Az „Esélyegyenlőségi politikák” című kurzus vendégeiként kétszer másfél órában közel 40 hallgatóval beszélgettünk a hajléktalanságról. Az dupla-óra első részében elsősorban a hajléktalanság okairól volt szó: arról, hogy miért nem kielégítőek azok a közkeletű magyarázatok, amelyek a hajléktalan emberek személyes jellemzőivel (illetve a válásokkal, vagy például az alkoholizmussal) magyarázzák a hajléktalanságot, és hogy ezzel szemben melyek voltak azok a társadalom strukturális átalakulások, amelyek miatt a rendszerváltás éveiben kialakult a tömeges hajléktalanság, és hogy az azóta a hajléktalanságra adott kormányzati válaszok miért nem voltak képesek érdemben csökkenteni a problémát. Fekete-Nagy Miklós megosztotta a diákokkal a hajléktalan-ellátórendszerben szerzett személyes tapasztalat, és részben pont ezek alapján érvelt amellett, hogy a valódi megoldáshoz lakáspolitikai intézkedésekre, nem pedig túlzsúfolt, élősködőktől fertőzött tömegszállásokra van szükség.

2015. március 18-án Kunbábonyba utaztunk közösségszervező képzésre. A képzést tanárokat megszégyenítő módon tartották meg a Civil Kollégium Alapítvány oktatói. A képzés öt napig tartott, ahol élményszámba menő oktatás volt! Rengeteg információhoz jutottunk hozzá és nagy tudásanyaggal közölt oktatás volt. Kimerítően oktatott-tanított meg minket a szervezési technikákra és arra, milyen a jó egy szervező és milyen módon lehet létrehozni csoportokat-szervezeteket-egyesületeket.

Értesítést kaptunk egy lehetőségről, hogy megnézhetjük a Néprajzi Múzeum Megvetés és önbecsülés. Igaz történet Üstfoltozóról, Drótostótról és Teknőscigányról című kiállítását cigány magyarok hagyományos foglalkozásairól. Nagyon szép idő volt, csoportkép is készült, a hangulat is remek volt. Időre megbeszéltük és bemehettünk a várva várt kiállításra.

A Város Mindenkié részéről Keleti Magdi, és én, Csuhai Ágnes vettünk részt a „Most írjuk…Felvonulás mint eszköz” című beszélgetésen 2015. március 27-én, az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) Történeti hónap keretében. Arról beszélgettünk, hogy a különböző témákkal foglalkozó civil szervezetek hogyan használják a felvonulást mint az aktivizmus eszközét. Velünk együtt ott volt több másik szervezet, csoport is, akik szintén rendszeresen szerveznek felvonulásokat: a Nane (Nők a Nőkért az Erőszak Ellen) két munkatársa, Wirth Judit és Lóránd Zsófia, Kiss Csaba, fogyatékkal élő aktivista (akit még az AVM nyári egyetemén ismertünk meg, ahol csodálatos előadást tartott) és fordító-segítője, valamint a Budapest Pride melegfelvonulás korábbi szervezői közül ketten, Mocsonaki László és Láner László.

2015. március 14-én egy nagyon kellemes hangulati partin ünnepeltük a NŐKET. Igen, így, csupa nagybetűvel, hogy kihangsúlyozzuk, mennyire nincsenek megbecsülve a nők a budapesti szociális ellátórendszerben. Sajnos ebben a városban mindössze két éjjeli menedékhely van kifejezetten nők számára. Az átmeneti szállók már ennél többet figyelnek az érintett nőkre, de sajnos még mindig sokan kényszerülnek az utcára, kunyhókba, aluljáróba.

2015. március 3-án Bagyinszky Ferenc, a TASZ programvezetője tartott előadást A Város Mindenkié aktivistáinak a HIV-AIDS-ről. Mivel ez a téma egyre súlyosabban érinti hazánkat is, kíváncsian vártuk előadását. Megtudhattuk, hogy a HIV és AIDS mozaikszavak. A HIV vírust jelent, ami az emberi szervezetben immunhiányt okoz: a vírus megtámadja azt a sejtet, ami az immunrendszerért felelős és tönkreteszi azt. Az AIDS szerzett immunhiányos tünetegyüttes. Az immunrendszer alulműködése miatt betegszünk meg, és ilyenkor nem tudunk védekezni a különböző más betegségek és daganatok ellen sem. A vírus bejut az immunrendszerünkbe, ahol megkeres egy bizonyos sejtet (ezt cd4 vagy t4 sejtnek hívjuk), oda beépül és a sejt további vírusokat gyárt le, majd szétesik. Mivel egyre kevesebb az immunsejt, egyre kevesebbet tudnak tenni a káros folyamatok ellen.

Lakásszegénységben élő embereknek szervezett lakhatási fórumot A Város Mindenkié a VIII. kerületi Kálvária téren 2015. február 28-án. A rendezvénnyel a csoport arra hívta fel a figyelmet, hogy március 1-től több szempontból is még nehezebb, bizonytalanabb helyzetbe kerülnek a szegénységben élők. Az esemény egy jelképes szoboravatással kezdődött: az átalakított köztéri szobor a lakhatási válságnak állít emléket.

Immár a tizenegyedik elvonulása volt a csoportnak, Kismaroson pedig ez már a harmadik alkalom volt. Hiába tél van, most voltunk a legtöbben! Bár a 45 fő a három nap alatt változott – volt olyan aki innen ment vizsgázni, majd visszajött – de nagy megtisztelés volt nekem, hogy két tagunk, Tündi és (Poczek) Laci, Pécsről jött el.