Gyakran szembesülünk azzal, hogy az önkormányzatok forráshiányra hivatkoznak, amikor eladják, lebontják, vagy egyszerűen csak nem tartják karban az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakásaikat; onnan kilakoltatják a bérlőket. Alapvetően azt gondoljuk, politikai kérdés, hogy egy önkormányzat milyen intézkedésekre költ inkább pénzt, de belátjuk, hogy a jelenlegi magyar kontextusban - országos lakáspolitika és erre szánt források nélkül - valóban nehéz egy önkormányzat helyzete, ha valódi lakáspolitikát, vagy számottevő méretű szociális bérlakás állományt szeretne esetleg fenntartani.
Ezért áttekintettük, hogy a most kezdődő, 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusban a jelenleg ismerhető dokumentumok alapján Budapesten milyen források lesznek lakhatási témákra becsatornázhatóak. Úgy gondoljuk, hogy amennyiben egy önkormányzatnál megvan erre a politikai szándék, lehetősége lesz EU-s forrásokból megújítani bérlakásállományának akár jelentős részét. A helyi döntéshozóknak pedig felelősségük, hogy az ily módon rendelkezésre álló forrásokat a legrászorulóbbak helyzetének javítására, és ne pedig presztízsberuházásokra költsék.



2014. július 02-án megtisztelő feladatnak tettünk eleget. Magyarországon járt az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa, Nils Muiznieks Úr és munkatársai, akik A Város Mindenkié csoport aktivistáit kérték fel arra, hogy bemutassák, elmondják a jelenlegi hajléktalansággal összefüggő problémákat, visszásságokat.
A Város Mindenkié csoport olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. Célunk, hogy kiálljunk a hajléktalan emberek méltóságáért és küzdjünk a lakhatáshoz való jogért. A szervezet minden tevékenységében – a döntéshozástól az akciók szervezéséig – a hajléktalan emberek vezető szerepet játszanak.
A Város Mindenkié csoporthoz sok olyan eset jut el, amikor a mentők nem megfelelően látnak el hajléktalan embereket. Előfordul olyan is, hogy nem mennek ki hozzájuk, esetleg nagyon sokat kell várni rájuk, ha kiderül, hogy hajléktalan az illető, vagy sértő módon beszélnek a hajléktalan ügyfelekkel. Ezekben az esetekben szinte soha nem történik semmilyen panasztétel, így nem jut az illetékesek tudomására.
A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédelmi csoport 2014. május 21-én sajtótájékoztató keretében hozta nyilvánosságra a hajléktalanság kriminalizációjának közvetlen költségeit 2013-2014-ben. A csoport felhívta a figyelmet, hogy a jelenleg üldözésre fordított több száz milliós összeg közel 500 hajléktalan ember önálló lakhatásának támogatására lenne elegendő.
A Város Mindenkié Érdekvédelmi (érdekes) munkacsoportja minden évben kétszer rendezi meg a kunyhós "világtalálkozót", aminek az a célja, hogy a város különböző területein kunyhóban élő hajléktalan emberek megismerjék A Város Mindenkié csoportot és munkáját, valamint azt, hogy számukra mit tud nyújtani ez a csoport. Ezzel egyidejűleg igyekszünk tagtársakat is toborozni.
A Város Mindenkié és
Sokféle adat kering azzal kapcsolatban, hogy életbe lépése óta pontosan hány hajléktalan ember esett áldozatául a 2013. október 15-én elfogadott szabálysértési törvénynek, ami a
Tisztelt Belügyminiszter Úr!
A Belügyminisztérium 2014. február 24-én tette közzé