A Fővárosi Közgyűlés a mai ülésén tárgyalta a 77/2013. (XII. 3.) rendelet módosítását, amely azoknak a budapesti közterületeknek a kijelöléséről szól, amelyeken az „életvitelszerű közterületi tartózkodás” jogellenesnek minősül, vagyis ahol büntethető a hajléktalanság. Csuhai Ágnes, A Város Mindenkié (AVM) aktivistája felszólalt volna az előterjesztés vitájában, ezt azonban Tarlós István főpolgármester nem engedélyezte, így beszédét végül Csárdi Antal közgyűlési képviselő mondta el. Az előterjesztés vitája során az AVM aktivistái és szimpatizánsai magasra tartott transzparensekkel tiltakoztak a hajléktalan emberek hatósági üldözése ellen. A közgyűlési képviselők kormánypárti többsége (3 ellenszavazattal, és az MSZP-s képviselők tartózkodása vagy távolléte mellett) ismét támogatta a hajléktalan emberek hatósági üldözését.

Tisztelt fővárosi közgyűlési képviselők!

Én Csuhai Ágnes A Város Mindenkié csoport önkéntes aktivistája. A mai ülésen szavaznak a hajléktalan embereket büntető rendelet újraszabályozásáról. Indokoltnak tartjuk ismét elmondani, hogy a hajléktalan emberek hatósági üldözése semmilyen körülmények között nem elfogadható.A büntetés nem megoldás. A hajléktalan emberek üldözése alapvető emberi jogokat sért embertelen és értelmetlen. Tudom, hogy miről beszélek. Korábban több mint 10 évig én is hajléktalan voltam, noha nekem szerencsém volt, és sikerült szociális bérlakáshoz jutnom.

Tisztelt Képviselők!

A Fővárosi Közgyűlés 2015. május 27-i ülésén 6. napirendi pontként fogja tárgyalni a 77/2013. (XII. 3.) rendelet módosítását, amely Budapest területén a közterületek azon részének kijelöléséről szól, ahol az életvitelszerű közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül. A módosítás előzménye, hogy a Kúria az Alapvető Jogok Biztosának indítványa nyomán 2014 végén törvénysértőnek ítélte és 2015. május 31-ével megsemmisítette a Fővárosi Közgyűlésnek a hajléktalan emberek hatósági üldözéséről szóló rendeletének jelentős részét. A Kúria a következő tíz kerületre vonatkozó közterület kijelöléseket semmisítette meg: II., IV., IX., X., XIII., XIV., XVI., XVII., XXI., XXII. A Kúria indokolása szerint törvénysértőek voltak azok a rendelkezések, amelyek az önkormányzat illetékességi területének egészén, vagy annak jelentős, összefüggő területein rendelte tiltani a hajléktalanságot, és amelyek az állampolgárok számára nem egyértelműen azonosítható módon határozták meg a tiltott területeket.

2015. május 6-án hosszan előkészítés után találkoztunk az Országos Mentőszolgálat képviselőivel, hogy a mentőszolgálat hajléktalan emberekkel kapcsolatos eljárásrendjéről egyeztessünk. A beszélgetésen az OMSZ részéről Czirner József operatív igazgató, Göndöcs Zsigmond műveleti és szervezési igazgatója, valamint Engelbrecht Imre regionális igazgató vett részt. A Város Mindenkié részéről Balog Gyula, Fekete-Nagy Miklós és Sándor Ferenc érintett aktivisták, és Udvarhelyi Tessza szövetséges aktivista vett részt. Ott volt még velünk Bence Rita, a Társaság a Szabadságjogokért betegjogi programvezetője is.

2015. április 14-én csoportunk három aktivistája Molnár László alpolgármesterrel az újbudai polgármesteri hivatalban. A találkozó célja az volt, hogy ismertessük a kerületi önkormányzat részére összeállított javaslatainkat a lakhatási válság kezelésének, a lakhatási szegénység és a hajléktalanság csökkentésének, valamint a demokrácia fejlesztésének helyi lehetőségeivel kapcsolatban.

Tisztelt Képviselők!

A Fővárosi Közgyűlés március 23-i ülésén (44. napirendi pontként) fogják tárgyalni Csárdi Antal „Javaslat a Budapest főváros területén tartózkodó hajléktalanok rendkívüli települési támogatásáról szóló 15/2015. (II. 25.) Főv. Kgy. rendelet módosítására” című előterjesztését.

Arra kérjük önöket, hogy támogassák ezt az előterjesztést, és szavazzanak „Igen”-nel.

Tisztelt Tarlós István és dr. Kocsis Máté!

A Város Mindenkié csoport olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. Célunk, hogy kiálljunk a hajléktalan emberek méltóságáért és küzdjünk a lakhatáshoz való jogért. A szervezet minden tevékenységében – a döntéshozástól az akciók szervezéséig – a hajléktalan emberek vezető szerepet játszanak.

Azért keressük meg Önöket, mert a budapest.hu oldalon olvastuk az Önök és Torday Marcell Jobbikos képviselő közötti levelezést 2015. január-február során. Önök a képviselőnek írt válaszlevelükben a következőt írták: „A hajléktalanságból történő kivezető utat – a Kormány szándékához hasonlóan – nem a hajléktalan-ellátórendszer bővítésében, továbbfejlesztésében látjuk, mint megoldást, hanem a rendszerből történő kiléptetés esélyének alternatív (jövedelemteremtés, foglalkoztatás, képzés, lakhatás, munkásszállás, albérlet, hétvégi ház, telek, szociális segítség útján) megoldásának kidolgozásában, felkínálásában és nem utolsó sorban felgyorsításában. A megvalósítás kulcsa az együttműködés az állami, kormányzati, egyházi és civil szervezetekkel és a lakossággal.”

A Város Mindenkié néhány hónapja pécsi hajléktalan és szövetséges aktivistákkal dolgozik együtt azon, hogy abban a városban is alakuljon egy az AVM-hez hasonló hajléktalan érdekvédelmi csoport. A pécsi csoport tagjai a februári elvonulásunkon és egy képzésükön is részt vettek már, illetve többször utaztunk el Pécsre is, hogy egyeztessünk, beszélgessünk a helyi aktivistákkal. A pécsi csoport legutóbbi akciója során Páva Zsolt pécsi polgármesterrel találkozott, amelyre mi is segítettünk felkészülni. Íme a beszámoló Kakas Éva szövetséges aktivista tollából.

A tavalyi őszi választás után kiderült, hogy a szavazók új polgármestert választottak Zuglóban, Budapest XIV. kerületében. A Város Mindenkié úgy gondolta, hogy lakáspolitikai szakmai anyaggal kéne leülni tárgyalni az új zuglói polgármesterrel, Karácsony Gergellyel. A polgármester mellett Szabó Rebeka Alpolgármester fogadott minket január 20-án, aki a kerületben a szociális ügyekért felelős. Mi öten képviseltük az AVM-et: Csizi Zsolt, Balog Gyula, Németh Évi, Sándorfi Gábor (kommunikációs segítő) és Udvarhelyi Tessza.

A Város Mindenkié évek óta küzd a kormány által 2012-ben bevezetett ún. KENYSZI/TEVADMIN rendszerrel kapcsolatos pénzügyi szabályok téves értelmezése ellen, amely miatt a hajléktalan emberek egy nap csak egyetlen nappali melegedőt vehettek igénybe.