Idén ősszel 6 éves lett A Város Mindenkié, amit annak rendje és módja szerint meg is ünnepeltünk november 28-án, a csoport törzshelyén, a Szentkirályi utcában. A szülinapi bulink három órakor kezdődött, de a kapunyitást már hosszas készülődés előzte meg, a termek elrendezésétől kezdve, a bevásárláson át a díszítésig. Azt nem mondom, hogy a legutolsó lufit is felfújtuk, mire megjöttek az első vendégek, de egész szépen sikerült bulihelyszínné alakítanunk azt a helyet, ahol egyébként komoly dolgokról szoktunk beszélni.

2015 november utolsó napjaiban hívta fel telefonon egy VI. ker. Székely Mihály utcai lakos A Város Mindenkié aktivistáját azzal, hogy az utcában rendőrök zaklatnak egy közterületen élő hajléktalan párt, akik pár órát kaptak arra, hogy elhagyják a kerületet. A lakó elmondása szerint a rendőrök azzal is fenyegették az utcán lakókat, hogy el fogják venni tőlük a közterületen tartott személyes tárgyaikat, ruháikat, élelmüket. A véletlennek köszönhetően az AVM aktivistája az Utcajogász önkéntes jogászával a helyszínhez közel sétált - éppen egy olyan megbeszélés után, amely az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabálysértési tényállásának hatályon kívül helyezésére irányuló törvényjavaslatról szólt - ezért gyorsan a Székely Mihály utcába tudtak sietni.

A nők nagyon sok mindent elértek az elmúlt évszázadokban, de az egyenlőtlen nemi szerepek a mai napig erősen korlátozzák a nők szabadságát. A Mona Lisa mosolya című film ezeket a korlátokat mutatja be és olyan nőket, akik szembe mennek ezekkel a normákkal és szabadon akarnak élni.

A film után a Hajléktalan Nők Egymásért Munkacsoport tagjai beszélgetnek a résztvevőkkel arról, hogy ma Magyarországon milyen lehetőségei vannak a szegénységben élő nőknek arra, hogy közösen fellépjenek a helyzetük megváltoztatásáért. 

Időpont: 2015. december 22. kedd, 14.00-17.00

Helyszín: Fókusz Női Közösségi Központ, 8. kerület, Magdolna u. 47.

További információ: Erdősné Mária Csurika (0620/253-8223), avarosmindenkie@gmail.com

Az esemény plakátja innen letölthető

Az esemény szórólapja innen letölthető

Kilakoltatástól fenyegetett nyolcadik és kilencedik kerületi lakosok mentek el tegnap a kerületi közmeghallgatásra és képviselő-testületi ülésre, abban a reményben, hogy hosszas hiába való egyeztetési kérelem után végre meghallgatják őket.

Nem engedte felszólalni az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága Sándor Ferencet, A Város Mindenkié (AVM) hajléktalan aktivistáját, hogy elmondhassa álláspontját a közterületi hajléktalanság büntetéséről. A bizottság 2015. december 9-én tárgyalta azt a törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy a szabálysértési törvényből kikerüljön az életvitelszerű közterületen tartózkodás – azaz a közterületi hajléktalanság – büntetésének tényállása. A törvényjavaslatot A Város Mindenkié megkeresése nyomán a Lehet Más A Politika politikusa, Szél Bernadett nyújtotta be. Az ülésen a bizottság nemmel szavazott arra is, hogy a javaslat az Országgyűlés plenáris ülésére kerüljön.

Sándor Ferenc vagyok, A Város Mindenkié csoport hajléktalan aktivistája. Lassan 10 éve élek szállón és próbálok menekülni az ottani elviselhetetlen körülményektől. Amikor az időjárás engedi, én is megpróbálok függetlenül, szállón kívül aludni. Ha tehetem, inkább az utcán alszom, mint szállón.

Bemutatkozom: a nevem Beck Magdi, öt éve vagyok a Város Mindenkié civil csoport önkéntes aktivistája. Én is érintve voltam annak idején, mert a válásom miatt a közös lakásból el kellett költöznöm a két gyerekemmel,  az egyiket sikerült kollégiumba elhelyezni, a másikkal anyaotthonba kerültem. A szerencsém az volt, hogy a gyerek óvodába járt, nekem pedig volt munkahelyem. Az AVM-ben különböző munkacsoportok vannak, én a "Lakhatási" és a "Hanem" (a hajléktalan nők egymásért) munkacsoport tagja vagyok, erről fogok most bővebben beszélni. A Hanem tagjainak személyes tapasztalatai és a hozzánk forduló nők panaszai alapján nyilvánvalóvá vált számunkra,  hogy nagy gondok vannak az állam által fenntartott intézményekkel. Ezek gyakran tovább rontanak a lakásgondokkal küzdő nők helyzetén.

Erzsébet 49 éves, három gyermekes édesanya, aki már tíz éve küszködik lakásgondokkal Budapesten, és helyzete egyre csak rosszabbodik. Korábban albérletben élt, de utána arra kényszerült, hogy családok átmeneti otthonában éljen. Most a 13. kerületben él egy családos intézményben, ahol szerződését kéthavonta újítják meg, ami folyamatos bizonytalanságban tartja. A nehézségek miatt egészségi állapota folyamatosan romlik, és most éppen gyermekei védelembe vétele ellen küzd.