Gyakran szembesülünk azzal, hogy az önkormányzatok forráshiányra hivatkoznak, amikor eladják, lebontják, vagy egyszerűen csak nem tartják karban az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakásaikat; onnan kilakoltatják a bérlőket. Alapvetően azt gondoljuk, politikai kérdés, hogy egy önkormányzat milyen intézkedésekre költ inkább pénzt, de belátjuk, hogy a jelenlegi magyar kontextusban - országos lakáspolitika és erre szánt források nélkül - valóban nehéz egy önkormányzat helyzete, ha valódi lakáspolitikát, vagy számottevő méretű szociális bérlakás állományt szeretne esetleg fenntartani.

Ezért áttekintettük, hogy a most kezdődő, 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusban a jelenleg ismerhető dokumentumok alapján Budapesten milyen források lesznek lakhatási témákra becsatornázhatóak. Úgy gondoljuk, hogy amennyiben egy önkormányzatnál megvan erre a politikai szándék, lehetősége lesz EU-s forrásokból megújítani bérlakásállományának akár jelentős részét. A helyi döntéshozóknak pedig felelősségük, hogy az ily módon rendelkezésre álló forrásokat a legrászorulóbbak helyzetének javítására, és ne pedig presztízsberuházásokra költsék.

Közérdekű adatigénylésünk alapján összesen minimum 32 296 önkormányzati bérlakás van a fővárosban, melyek többsége komfortos vagy összkomfortos lakás. Ezek közül legalább 3715 lakás áll üresen, kihasználatlanul.

Ha téged is felháborít, hogy évtizedek óta nincs sem állami, sem önkormányzati szociális lakáspolitika, és nem érted, miért nem kezdenek semmit a több százezer üresen álló ingatlannal...

Ha kénytelen vagy utcán, szállókon vagy kunyhóban élni, és évek óta hiába próbálkozol szociális bérlakáshoz jutni vagy alig tudod fizetni a lakbért és a rezsit...

… akkor gyere velünk a 4. Üres Lakások Menetére!

Időpont: 2014. szeptember 27. szombat 14.00 óra

Helyszín: II. János Pál pápa (volt Köztársaság) tér

Facebook-esemény

Az esemény szórólapja és plakátja innen letölthető.

2014. szeptember 4-én Dr. Kocsis Máté, VIII. kerületi polgármester és munkatársai ún. bejárást tartottak a Népszínház utcában, elbeszélgettek a helyi lakosokkal, üzlettulajdonosokkal, bérlőkkel.

Páva Zsolt, Pécs jelenlegi polgármestere hivatalos kampányanyagában a hajléktalan és szegény emberek ellen uszító szöveggel próbálja megnyerni magának a választókat. Alább Lakatosné Jutka, A Város Mindenkié hajléktalan aktivistájának válasza.

Tisztelt Polgármester(jelölt) Úr!

Megdöbbenéssel és kételyekkel olvastam el szórólapját. Megdöbbenéssel, mert nem tudom miért van Önben ennyi ellenszenv akár a hajléktalan emberek, akár a szükséglakások lakóival kapcsolatban. Nem tudom, mi az oka, hogy szórólapján úgy kívánja megvédeni Pécs városának lakosságát, hogy kirekeszti azokat a legszegényebb, legelesettebb rétegbe tartozó embereket, akik - helyzetüknél fogva - a legkevésbé képesek arra, hogy megvédjék magukat, illetve, hogy felszólaljanak a diszkriminatív, kirekesztő felszólalása, szórólapja ellen.

A Város Mindenkié csoport is csatlakozott a Humán Platform "5 pont Budapest" kampányához. A Humán Platform az egészségügy, a kultúra, az oktatás és a szociális ágazat terén működő szakmai és civil szervezetek, valamint személyek összefogása. Az "5 pont Budapest" kampány pedig egy egységes, átlátható és szolidáris város - és városvezetés - eszméjét fogalmazza meg, és egyik célja, hogy a részt vevői civil kezdeményezések megoldási javaslatait megismerje a közvélemény, és azok eljussanak a döntéshozókig is. Mi a következő - fővárosi vonatkozású - alapvetéseket és közpolitikai javaslatokat fogalmaztuk meg.

2014. szeptember 4-én A Város Mindenkié (AVM) csoport aktivistái és szimpatizánsai élőláncot alkotva védtek egy kilenc gyermekes családot a kilakoltatástól. Az elhelyezés nélküli kilakoltatást egyelőre sikerült megakadályozni, a család lakáshelyzete azonban sajnos semmivel sem biztosabb, mint a tiltakozás előtt. A Kőbányai Önkormányzat sajtóközleményben reagált az AVM álláspontjára. A következőkben a csoportunk válasza olvasható a Kőbányai Önkormányzat állításaira és felvetéseire. 

Azoknak a családoknak, egyedülálló anyáknak, akik nem tudnak kifizetni még egy olcsó albérletet sem, az egyetlen megoldás a családok átmeneti otthona (CSÁO), vagy az anyaotthon. Mivel egyre több család válik otthontalanná, ezekben az otthonokban hosszú várólisták vannak, és így annak, aki hirtelen az utcára kerül, esélye sincs bekerülni. Ráadásul Magyarországon még a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok számára sincs törvénybe foglalva a (kikényszeríthető) lakhatáshoz való jog, így hiába van szó többgyermekes családokról, az önkormányzatoknak akkor sem kötelessége legalább családok átmeneti otthonában vagy anyaotthonban szállást biztosítani számukra.