2015. április 14-én csoportunk három aktivistája Molnár László alpolgármesterrel az újbudai polgármesteri hivatalban. A találkozó célja az volt, hogy ismertessük a kerületi önkormányzat részére összeállított javaslatainkat a lakhatási válság kezelésének, a lakhatási szegénység és a hajléktalanság csökkentésének, valamint a demokrácia fejlesztésének helyi lehetőségeivel kapcsolatban.

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2015. április 16-i ülésén tárgyalja azt az előterjesztést, amely a szabálysértési törvény felhatalmazása alapján kijelöli azokat a szentendrei közterületeket, „ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül” – vagyis ahol a rendelet hatályba lépését követően a közterületi hajléktalanság büntethető lesz.  

Az amerikai Utah állam döntéshozói már évekkel ezelőtt felismerték, hogy a hajléktalanságot sem büntető intézkedésekkel, sem embertelen, átmeneti tömegintézményekkel nem lehet felszámolni, csakis megfelelő lakhatás biztosításával. Ezért 2004-ben az állam felállított egy bizottságot (Hajléktalan Koordinációs Bizottság névvel), amely célul tűzte ki, hogy 2014-re megszünteti a hosszú távú hajléktalanságot és általában is csökkenti a hajléktalanságot az állam területén. Ehhez az állam, különböző szinteken, anyagi forrásokat is rendelt, amit civil szervezetek és magánadományozók anyagi erőforrásai egészítenek ki. A bizottságnak az a hosszú távú elképzelése, hogy Utah állam minden lakosa számára megfelelő színvonalú, biztonságos és megfizethető lakhatást tudjon biztosítani, valamint minden olyan támogatást megadjon minden polgár számára, ami az önálló életüket és jólétüket biztosítani tudja.

Az esemény plakátja innen letölthető.

Az önkormányzat idén elbontja a Bókay u. 43., a Korányi Sándor u. 16., a Szigony u. 31., a Szigony u. 33., a Tömő u. 18. és a Tömő u. 28. szám alatti épületeket, hogy a telket borsos áron értékesítse tovább ingatlan-befektetőknek.

Ön is éppen a vételárról vagy a cserelakásról egyezkedik az önkormányzattal?

Hisz abban, hogy közös összefogással jobb alkut lehet elérni az önkormányzatnál?

Jöjjön el a fórumunkra! Ismerje meg lehetőségeit!

MIKOR? 2015. április 17. (péntek) 17 óra

TALÁLKOZÓ? Gólya Presszó (1083 Bp., Bókay J. u. 34.)

Elérhetőségeink: Sebály Bernadett (0670/217-2601), avarosmindenkie@gmail.com

Utcajogász: péntekenként 15-17 óra, Blaha Lujza tér

Az esemény plakátja és szórólapja innen letölthető.

2015. március 17-én, kedden aktivistatársunkat, Csízi Zsoltot kísértük el egyeztetésre Szabó Rebekához, Zugló Önkormányzatának szociális ügyekért felelős alpolgármesteréhez. Zsolt tavaly nyáron kapott szociális alapú önkormányzati bérlakást, így végre megadatott a lehetőség, hogy lakhatási helyzete rendeződjön, miután a társasházi lakásért elhagyta korábbi otthonát, egy zuglói kiserdőben lévő kunyhóját. A költözésről videóriportban az Index is beszámolt. Az otthonteremtés azonban nem várt nehézségekkel járt. A lakás, amit Zsolt az önkormányzattól kapott, egy olyan épületben van, amelynek jogi helyzete rendezetlen. Még a lakóknak sincsen biztos tudásuk otthonuk jövőéről. Sokféle szóbeszéd jár a lakók között az önkormányzat terveiről. Legbiztosabb információforrásukként eddig a Főgáz szolgált: a gázszolgáltató ugyanis azzal az indokkal tagadta meg konkvektorok beszerelését a félkomfortos lakásokba, hogy azt felújíthatatlan állapota miatt az önkormányzat már lebontásra ítélete.

Facebook-esemény

Az esemény plakátja és szórólapja innen letölthető.

Izgalmasan indult ez a moderátorképzés, mert Fekete-Nagy Miklós távolléte miatt, azt hittük,  hogy el fog maradni. Én úgy éreztem, hogy nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust, az AVM-re való tekintettel sem. Elhatároztuk Orbán Miklóssal ketten, hogy összefogunk és összedobjuk  az eddig tanultakat, amit lehet és elkezdtük a megszervezést. Készültünk,  anyagot kaptunk hozzá,  és előtte még külön találkozót beszéltünk meg Miklóssal a Múzeum Kertben,  mert nagyon akartuk megtartani.

Dr. Nagy Beáta felkérésére órát tartottunk a Corvinus Egyetem társadalomtudományi alapszakos diákjainak. Az „Esélyegyenlőségi politikák” című kurzus vendégeiként kétszer másfél órában közel 40 hallgatóval beszélgettünk a hajléktalanságról. Az dupla-óra első részében elsősorban a hajléktalanság okairól volt szó: arról, hogy miért nem kielégítőek azok a közkeletű magyarázatok, amelyek a hajléktalan emberek személyes jellemzőivel (illetve a válásokkal, vagy például az alkoholizmussal) magyarázzák a hajléktalanságot, és hogy ezzel szemben melyek voltak azok a társadalom strukturális átalakulások, amelyek miatt a rendszerváltás éveiben kialakult a tömeges hajléktalanság, és hogy az azóta a hajléktalanságra adott kormányzati válaszok miért nem voltak képesek érdemben csökkenteni a problémát. Fekete-Nagy Miklós megosztotta a diákokkal a hajléktalan-ellátórendszerben szerzett személyes tapasztalat, és részben pont ezek alapján érvelt amellett, hogy a valódi megoldáshoz lakáspolitikai intézkedésekre, nem pedig túlzsúfolt, élősködőktől fertőzött tömegszállásokra van szükség.