Ildikó nemrég szült, de a két és fél hónapos kisfia egy idegen embernél, egy idegen lakásban kénytelen élete első hónapjait élni, mert a családjának nincs olyan lakása (fűthető, meleg vizes), amit a gyámhivatal elfogadna és oda családostul tudnának költözni. Ildikó Budapest egy olyan kerületébe van bejelentve állandó lakcímre, ahol a gyámhivatal sem tudja a gyereket elhelyezni, mert ennek a kerületnek nincs csecsemőotthona.

A Város Mindenkié (AVM) csoport évek óta küzd azért, hogy az állam gondoskodjon azoknak a családoknak a lakhatásáról, amelynek tagjai méltatlan lakáskörülmények között élnek: szállókon, bizonytalan albérletben, leromlott állapotú, esetenként egészségkárosító bérlakásokban. Munkánk során rendszeresen tapasztaltuk, hogy az állam és az önkormányzatok nem csak, hogy mindenfajta segítséget elutasítanak, sokszor még a gyermekeik kiemelésével is megfenyegetik a szülőket, illetve ki is emelik a családból a gyermekeket. Pedig ez a gyakorlat nem csak igazságtalan, hanem törvénytelen is: a gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény) 7. paragrafusa világosan kimondja, hogy "a gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani".

Az egész három éve kezdődött, amikor 29 fiatal anyuka visszavágott Newhamben, miután kiderült, hogy ki akarják őket lakoltatni. Nem fogadták el, hogy a gyerekeiknek a családjuk nélkül kellene felnőniük, és hogy el kellene őket vágni barátaiktól és közösségüktől. Azt követelték, hogy Londonban maradhassanak, és folytathassák az életüket abban a környezetben, ami addig az otthonuk volt. Elkötelezett és élénk kampány után a newhami tanács elismerte az anyák követeléseit, és mégiscsak az eredeti lakóhelyükön találtak nekik elhelyezést. Ez győzelem volt az anyák számára, és megszületett a Focus E15 Kampány.

Az 57 éves Bimbo négy gyermek anyja és házas. Makokóban, a nigériai Lagos legnagyobb nyomornegyedében nőtt föl, és létrehozott egy virágzó üdítőital vállalkozást egy másik lagosi nyomornegyedben, a pezsgő Badia Easten. Az élete teljesen fölfordult, amikor a Világbank által finanszírozott Lagosi Városfejlesztési és Városirányítási Projekt 2013-ban értesítés nélkül ledózerolta Badia Eastet.

Hét éves a csoport. Ez a hét év nagyon sok idő. Ennyi idő kell, hogy kicserélődjön az ember összes sejtje. Azt mondják, hogy a 7x7 év a kritikus időszak. Talán jó lenne, ha erre az időre rendeződnének a dolgok. Én már nem biztos, hogy megérem, de ti fiatalabbak biztosan. Azt mondják, a bárányfelhő jól megy a szakállamhoz. Majd azért figyelek!

6. MENET A LAKHATÁSHOZ VALÓ JOGÉRT

RTL Klub VIDEÓ! (Magyarul Balóval)

RTL Klub VIDEÓ! (Híradó 18.10-től)

Hír Tv VIDEÓ!

Klubrádió

Civil Rádió

Kettős Mérce 1.

Kettős Mérce 2.

Kettős Mérce 3.

Kettős Mérce 4.

Roma Sajtóközpont

Népszava 1.

Népszava 2.

Magyar Nemzet

Magyar Narancs

168 Óra

444

Vasárnapi Hírek

AVM PÉCS

Pécsi Stop 1.

Pécsi Stop 2.

LAKCÍM NÉLKÜLI CSALÁDOK

TV2 Mokka VIDEÓ!

TV Tények VIDEÓ!

Hír Tv 1. VIDEÓ!

Hír Tv 2. VIDEÓ!

Index

Magyar Nemzet

444

Origo

Blikk

Portfolio

Weborvos

EGYÉB

Magyar Nemzet - budapesti aluljárók bezárása

InfoRádió - Roma Büszkeség Napja

Webrádió - Roma Büszkeség Napja

Tilos Rádió - az érintettek bevonása

HVG - új gyermekvédelmi javaslat

24.hu - lakásszegénység

168 Óra - hajléktalanellátás

A Város Mindenkié és az Utcajogász aláírásgyűjtést kezdeményezett a lakcím nélküli gyerekek és családjaik jogai védelmében. A petícióra a megjelenés után két nappal az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára reagált. Czibere Károly közleményében kijelentette: egyetlen gyermek sem esik el „alapvető szolgáltatásoktól” csupán azért, mert nincsen lakcímkártyája.

Sajnos a politikus nyilatkozatából nem derül ki, hogy ennek az állításnak a minisztériumi íróasztaltól távol, a gyakorlatban hogyan lehet érvényt szerezni. Ezen kívül, mivel az államtitkár egyetlen olyan pontra sem reagált, amit a petícióban megneveztünk, megismételjük, miben is áll pontosan a probléma és melyek azok az ellátások, amelyek igénybe vételéhez a hatályos jogszabályok alapján szükséges a magyarországi bejelentett lakóhely:

1. Legalább 60 ezer embernek, köztük több ezer 18 éven aluli magyar állampolgárnak nincs érvényes lakcíme. Az egyre mélyülő lakhatási válságnak köszönhetően több, mint 4000 gyereknek nincs érvényes lakcíme (ami nem ugyanazt jelenti, mint a lakcímkártya hiánya vö. az államtitkár nyilatkozata), és 1500 gyereknek csak ún. településszintű lakcíme van. Fontos, hogy a településszintű lakcím a jogszabály alapján csak a közterületen élő hajléktalan emberek számára nyitva álló lehetőség, így az is kérdéses, milyen jogszabály alapján állították ki ezeket a lakcímkártyákat. Több tízezerre tehető azoknak a gyerekeknek a száma, akik a szüleik lakcím problémája miatt szenvednek hátrányt.
2. Államilag támogatott egészségügyi szolgáltatásra csak az a kiskorú magyar állampolgár jogosult, akinek van Magyarországon bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye. Az OEP ezzel kapcsolatban kiadott álláspontja egy olyan megoldást javasol, ami szembemegy a jelenleg hatályos törvényekkel (a lakcím törvény végrehajtási rendelete alapján település szintű lakcím utcán élő hajléktalan embernek adható ki, gyerek pedig – szintén a hatályos törvények szerint – Magyarországon nem élhet az utcán).
3. Gyest csak az a szülő kaphat, akinek van bejelentett lakóhelye Magyarországon.
4. Családi pótlékot (nevelési ellátást, iskoláztatási támogatást) csak az kaphat, akinek van bejelentett lakóhelye Magyarországon és bizonyos esetekben gyedet is csak akkor kaphat valaki, ha van bejelentett lakóhelye Magyarországon.
5. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, pénzbeli támogatást csak úgy tudnak valakinek megítélni, ha szerepel a lakcíme a központi adatbázisban.
6. Ahhoz, hogy egy gyerek ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre legyen jogosult, kell, hogy legyen bejelentett lakcíme.
7. Az ún. települési támogatások igényléséhez (ilyen pl. a lakhatási támogatás, a gyógyszertámogatás vagy éppen az átmeneti segély) szintén bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely kell.
8. Ahhoz, hogy egy gyerek biztosan tudjon iskolába és óvodába járni (vagyis legyen olyan iskola, ami kötelezően felveszi), szintén kell, hogy legyen lakcíme.

A Czibere Károly államtitkár által emlegetett gyermekjóléti szolgáltatások és krízistámogatás nincsenek összefüggésben ezekkel az átfogó ellátásokkal. Annak érdekében, hogy az államtitkár is megismerkedjen a lakcím létfontosságú szerepével, álljon itt egy gyakorlati példa:

Katalin három kiskorú gyermekével egy alföldi városból egy dunántúli településre költözik, mert a vasi kisvárosban talált munkát, ezért ott lakást bérel. Korábbi, vidéki lakcímét fiktiválták (érvénytelenítették), mivel onnan elköltözött. Ebben az esetben a tipikus történet a következő:

• Katalint nem engedi bejelentkezni az új főbérlő, akit hosszas győzködés után mégis sikerül meggyőzni, hogy legalább szerződést írjanak alá
• a járási hivatal a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt bérleti szerződés ellenére sem veszi nyilvántartásba Katalin és gyermekei új lakcímét, mert – a törvénnyel szembe menve – külön is kéri a szállásadó aláírását, így Katalinnak és gyermekeinek továbbra sincs érvényes lakcíme,
• érvényes lakcím hiányában az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során Katalin gyermekeinek neve „pirosan” világít a nyilvántartásban, ezért folyamatosan emlékeztetni fogják, hogy rendezze jogviszonyát és szakrendelésekre az illetékesség hiánya miatt nem tud járni,
• nem lesz olyan iskola vagy óvoda, ahova a gyerekeket kötelező felvenni, ezt csak külön eljárások és méltányosság igénybevételével fogja tudni elérni (pl. környezettanulmány, védőnő ajánlása)
• Katalin nem fogja tudni igényelni a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, mivel az illetékes hatóság a régi lakcímének önkormányzata lesz, de az nem fog az új lakóhelyen támogatást megállapítani
• ha mégis sikerül elérni, hogy kapjon támogatást, akkor annak a bizonyítása fog nehézségbe ütközni, hogy egy háztartásban él a gyermekeivel, illetve hogy egy háztartásban hányan élnek együtt

A Város Mindenkié és az Utcajogász álláspontja szerint a minisztérium részéről nem hangzatos mellébeszélésre van szükség, hanem a több ezer gyereket érintő lakcím-probléma gyors és átfogó megoldására:

1. A járási hivatalok eljárása gyakran nem jogszabályszerű, a gyakorlatban nem mindig fogadják el a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt bérleti szerződéseket a szállásadó hozzájárulásaként, noha a jogszabály ezzel kapcsolatban világosan rendelkezik. A járási hivatalok számára a lakcímbejelentési eljárás tárgyában egyértelmű állásfoglalás kiadására, valamint az ügyintézők azonnali és átfogó képzésére van szükség.
2. Jogszabály-módosításokra van szükség annak érdekében, hogy a gyermekek – az Alaptörvényben és a New York-i Gyermekjogi egyezményben is biztosított – jogai a lakcím hiánya és az ebből következő bürokratikus akadályok miatt ne sérülhessenek.
3. Átfogó lakáspolitikára van szükség, amely minden embernek biztosítja a megfizethető és biztonságos lakhatást, így senki sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem jelentik be oda, ahol valójában lakik.

Fotó: Vörös Anna

„Az AVM az egyik legcsodálatosabb dolog, ami történhetett velem az életben. Rajta keresztül megtaláltam azokat az embereket, akikkel érdemes ezért az országért dolgozni. A legszebb ajándék az lenne, ha csatlakoznátok. Legyünk minél többen!” – Sebály Bernadett, A Város Mindenkié szövetséges tagja

„Szerencsésnek mondhatom magam, hogy én is az alapítók között lehettem. Az AVM nekem az emberek összefogását jelenti egy közös jó cél érdekében. Boldog szülinapot AVM!” – Csepregi László, A Város Mindenkié érintett tagja

"Nekem az AVM elsősorban megnyugvás és inspiráció. Az elnyomás okozta érzelmi feszültségeket legalább picit tudja enyhíteni az, hogy a csoportban azt érezhetem, valami tényleg értékeset csinálok. És nagyon-nagyon inspiráló újra és újra megtapasztalni a csoport tagjainak elhivatottságát és a szolidaritást, ami meghatározza a közös munkánkat. Azt kívánom a szülinapunkra, hogy tudjunk vigyázni egymásra." – Dósa Mariann, A Város Mindenkié szövetséges tagja

„Duplázd meg az éveid számát, ha szükség van rá! (Hétszer kettő nem mindig tizennégy J). Sok boldogságot kívánok, AVM!” – Fekete-Nagy Miklós, A Város Mindenkié érintett tagja

„Mit jelent Nekem A Város Mindenkié csoport?

- Változást. Legalábbis én rengeteget változtam, tanultam, fejlődtem, mióta a csoportban elkezdtem önkénteskedni. Erősebb lett az egyéniségem (ez jó is meg rossz is lehet), Jobban kiállok magamért és másokért is.

- Hogy közösen teszünk egymásért és magunkért, hogy jobb legyen. Hogy legyen mindenkinek lakhatása.

- Hogy segített Nekem célt találni az életben és elkezdtem tenni is érte.

- Hogy látom azt, fontosnak érzi magát tőle az ember, hogy vannak feladatai, amivel valami hasznosat, jót tesz.

- És bárki, akit megragad ez az életmód, a cél, a tenni akarás, az az ember itt tanulni és fejlődni fog.

- Demokráciát.

- Erőszakmentességet.

- Elfogadást mások iránt.

Kívánom azt A Város Mindenkié csoportnak:

- Sikerüljön elérni azt, hogy valóban legyen mindenkinek méltó és megfizethető lakhatása.

- Ne büntessenek senkit azért, mert szegény.

- Vannak a csoportnak nagyon jó javaslatai a lakhatási helyzet rendszerszintű megoldására, jó lenne, ha ezt megfogadnák a döntéshozók és élnének is vele.

- Nagyon jó, ha van lehetőség olcsó szociális bérlakásra, mikor az embernek nincsen lehetősége, önereje, nagyobb összege egyben lakást venni, a banki hitel pedig nem megoldás, mert csak rosszabb helyzetben találja magát, és eladósodik. 

Én nagyon örülnék, ha lenne mindenkinek saját - ha nem is nagy - de lakáskája, mert akárhogy is nézzük, a sajátjából a legnehezebb az embernek kicsinálni magát, és az a legolcsóbb lakhatás jelenleg. Én legalábbis így látom és én szeretnék ilyenben élni. 

Szeretném, ha A Város Mindenkié is kitalálna erre valamit, hogy az embereknek ilyenje legyen, és ne másoknak kelljen még külön fizetni azért, hogy lakhat valahol...

Kívánom, hogy sikerüljön ezeket a pozitív célokat elérni, és amikor sikerült mindezeket véghez vinni, és van Mindenkinek lakhatáshoz való joga is, akkor találjon új célokat, amikkel ugyanúgy jobbá tudja tenni a világot és segít másoknak!” – Erdőhegyi Márta, A Város Mindenkié érintett tagja

Ha te is szeretnéd támogatni a magyarországi lakhatási mozgalom építését

- légy az önkéntesünk: írj emailt az avarosmindenkie@gmail.com email címre „önkéntes” tárggyal

- csatlakozz támogatóink Facebook-csoportjához

- iratkozz fel a hírlevelünkre: írj emailt az avarosmindenkie@gmail.com email címre „hírlevél” tárggyal

- támogass minket anyagilag vagy tárgyi felajánlással

Ha te magad is érintett vagy a lakhatási szegénységben, várunk téged a találkozási pontunkon (minden héten pénteken 15-17h Blaha Lujza tér) vagy az Együtt a lakhatásunkért csoportban!

Ma Magyarországon lakhatási válság van, aminek az egyik következménye, hogy több, mint százezer ember nem tud megfelelő lakcímet létesíteni. Ezen belül több, mint 60 ezer embernek nincs érvényes lakcíme, több mint 20 ezer ember csak ún. települési szintű lakcímmel rendelkezik és több, mint 6000 embernek csak tartózkodási címe van. Ezek az emberek nemcsak attól szenvednek, hogy nincs biztonságos lakhatásuk, de attól is, hogy számtalan alapvető közszolgáltatáshoz (pl. szociális és egészségügyi ellátás, oktatás) nem jutnak hozzá. Ez a probléma különösen súlyosan érinti a gyerekeket.

Ma Magyarországon 4000 kiskorúnak nincs érvényes lakcíme, ami lényegében minden ellátásból kizárja őket és 1500 kiskorúnak csak ún. település szintű lakcíme van, ami nagyon megnehezíti, hogy hozzájussanak az ellátásokhoz. Több tízezerre tehető azoknak a gyerekeknek a száma, akik a szülei lakcím problémája miatt szenvednek hátrányt. Ezek a gyerekek hiába magyar állampolgárok, a kirekesztő törvények miatt nem jutnak hozzá alapvető szolgáltatásokhoz.

Ha szeretnéd, hogy ez a helyzet megváltozzon, írd alá A Város Mindenkié, az Utcajogász Egyesület és a Gyerekesély Közhasznú Egyesület petícióját Balog Zoltán miniszter részére!

Amikor elmenekülsz egy országból és menekültként ismernek el, teljesen új életet kell kezdened, a semmiről, nulláról kezdesz.

Ehhez három dologra lesz szükséged: magyarul beszélni, állást kapni és otthon találni. Ördögi kör ez, mivel mindháromra egyszerre van szükséged - de ez lehetetlen. Már két éve is ez volt a helyzet, de mostanra megkétszereződtek a lakásárak és mindannyian ugyanabban a helyzetben vagyunk, ami a hajléktalanságot illeti."

A menekültek a magyarországi szegényekhez és hajléktalanokhoz nagyon hasonlóan negligált, kizárt csoport. Mindez egy közös küzdelmet is jelent!

A Migszol csoport állásfoglalása a lakhatási szegénységről.

A beszéd a 6. Lakásmeneten hangzott el 2016. október 8-án.