AZ ÜLŐSZTRÁJKOLÓK BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁSA

8ker blog

Nol.hu 1.

Nol.hu 2.

Stop.hu

Hvg.hu

Ma.hu

Az Utca és jog kutatócsoport első nyilvános fellépése 2012. május 19-én délután a Fogasházban, a Szimbiózis fesztiválon, szerény keretek között megtörtént. A bejáratnál mind a tizenegy érdeklődő megkapta Krisztitől, a kutatócsapat egyik fiatal tagjától azt a kérdőívet, amelyre március óta már több, mint 300 utcán élő hajléktalan ember válaszolt. Gergő, egy másik hajléktalan kutató ülőhellyel kínálta és köszöntötte a vendégeket.

Totó az üres lakásokról
2012.

1.    Melyik magyarországi településen van a legtöbb nem lakott lakás?

A)    Budapesten
B)    Ózdon
C)    Miskolcon

2.    Hány lakatlan, üres lakás van Budapesten?

A)    Min. 73 ezer
B)    Min. 42 ezer
C)    Min. 25 ezer

3.    Hány lakatlan, üres önkormányzati tulajdonú bérlakás van Budapesten?

A)    min. 2 ezer
B)    min. 10 ezer
C)    min. 15 ezer

Online totó 13+1 kérdéssel

A Város Mindenkié 2012. május 22-i műsora a Muzsikus Rádión innen letölthető.

Téma: Beszámoló hajléktalan érdekvédelmi szervezetek európai találkozójáról Brüsszelben. Vendég: Lennert Zsófia, jogász.

2011. október 2-án közösségi lakásfelmérést végeztünk a Józsefvárosban. Az üresen álló lakások tulajdoni jellegére, állapotára voltunk kíváncsiak. Hat csoportot alkottunk, és címlistánk alapján bejártuk a Lujza, a Karácsony Sándor, a Tavaszmező, a Magdolna, a Dobozi, a Práter és a Szigetvári utca, illetve a Mátyás tér egyes részeit. Ha üres ingatlanra bukkantunk, a lakókat a helyiség típusáról, tulajdonjogáról, méretéről, komfortfokozatáról, állapotáról kérdeztük, és arról, hogy mióta áll üresen. Az eredményeket kérdőíveken rögzítettük, az üres lakásokat fényképekkel dokumentáltuk (a képek itt érhetőek el).

A felmérés során bejárt utcákat, tereket előzetesen felmértük, elkészítettük a címlistát, majd a számolás résztvevőivel szervezési találkozón átbeszéltük a kérdőíven használt fogalmakat és a dokumentálás menetét, illetve szituációs gyakorlatokkal készültünk fel a számolás közben felmerülő lehetséges helyzetekre.

A számláló csapat egy délután alatt összesen 110 üres önkormányzati vagy magántulajdonban lévő lakást és nem lakás célú helyiséget dokumentált. A csoport a lakóktól származó információkra hagyatkozott az ingatlanok hátterét illetően. A szomszédságban élők válaszai alapján 66 önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant regisztráltunk, ebből 51 lakást és 15 nem lakás célú helyiséget. A lakók elmondása alapján az 51-ből 27 üres lakás lakható vagy lakhatóvá tehető állapotban van. Az 51 üres lakásból 13 volt befalazva, amiből 10 egyértelműen lakhatatlan állapotban volt (közöttük kilenc sötét, dohos, szuterén helyiség, amit korábban ennek ellenére lakhatásra használtak). A 3 befalazott lakás a lakók elmondása szerint lakható állapotban van (illetve volt a befalazás előtt), ami nem hangzik hihetetlenül, tekintve, hogy a IX. kerületi önkormányzat 2011 májusában egy kilakoltatást követően egy teljesen lakható önkormányzati bérlakást falazott be.

Tudtad, hogy csak a VIII. kerületben kb. 500 önkormányzati lakás áll üresen, kihasználatlanul?

Tudtad, hogy az önkormányzat havonta 2.080.212 Ft-ot költ ezekre az ingatlanokra?

Tudtad, hogy Budapesten több ezer ember él az utcán, több tízezren kényszerülnek drága albérletekbe vagy erejét meghaladó hitelfelvételre?

Ezekben a lakásokban ma hajléktalan emberek lakhatnának!

A Város Mindenkié csoport 2012. június 3-án sétát szervez a VIII. kerületben, hogy felhívjuk a figyelmet a kihasználatlanul álló ingatlanokra. A séta során bemutatunk néhány üresen álló épületet és azt, hogyan lehetnének hasznosíthatóak szociális bérlakásként.

Csatlakozz hozzánk, és követeld Te is az emberhez méltó lakhatást a hajléktalan és szegény emberek számára!

Mikor? 2012. június 3. (vasárnap) 13.30h
Hol? II. János Pál pápa tér (volt Köztársaság tér)

Az esemény plakátja innen letölthető 

Facebook-esemeny

Szervezd velünk a Második Üres Lakások Menetét!

 

Szervezési találkozó:

Mikor? 2012. május 25. (péntek) 15h
Hol? BMSZKI „Dózsa” Nagyterme (Bp. XIII., Dózsa Gy. u. 152.)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk, akinek van kedve az üres lakásokról beszélgetni, filmet nézni, és plakátokat festeni.

További információ:
06-30-984-47-22 (Bende Anna)
06-20-936-19-07 (Schádi Tamás)
avarosmindenkie@gmail.com

A Szegénységben Élők Európai Találkozója 2012. május 10-én és 11-én idén éppen a 11. volt, 27 tagállam részvételével. A BAPN (Brussels Ant-Poverty Network) és a FEANTSA tette lehetővé ezt a konferenciát. Magyarországról hatan érkeztünk: Márton Iza, Mester Attila, Szabóné Saci, Szarvák Éva és Duka Andrea a Szegénység ellenes Hálózattól, és jómagam aki a hajléktalanság témáját vittem.

A Város Mindenkié 2012. május 15-i műsora a Muzsikus Rádión innen letölthető.

Téma: A brüsszeli szegénységellenes találkozó élmény beszámolója, amelyben összehasonlítjuk  az európai országok szociális helyzetét. A második részben a múlt szombati házfoglalásról beszélgettünk, végül az irodafoglaló aktivisták csütörtökön elkezdődött bírósági tárgyalásait tárgyaltuk ki.

2012 áprilisában egy szakmai továbbképző program keretében 3 hetet töltöttem a Chicago Coalition for the Homeless-nél (Chicagói Koalíció a Hajléktalanokért, CCH). A CCH hajléktalan emberek érdekvédelmét és érdekérvényesítését ellátó, Illinois államban működő amerikai civil szervezet.

A koalíció 1980-ban chicagoi hajléktalan ellátóintézmények és jótékonysági szervezetek összefogásából alakult. A szervezet javaslatokkal befolyásolja a lakhatással és a hajléktalansággal kapcsolatos politikai irányelvek kialakítását. A megfelelő nyomásgyakorlás érdekében a CCH a szállókkal együttműködésben mobilizálja a szállókon és a családok átmeneti otthonában élő hajléktalan embereket, és szövetségeseiket. A döntéshozók asztalán landoló törvény- és rendelettervezeteket így tehát a CCH a hajléktalan emberek bevonásával "hitelesíti", vagy ha úgy tetszik, a hajléktalan emberek által megfogalmazott követelések megvalósítására keres jogi megoldásokat.

2012. május 9. és 12. között Berlinben jártam a Krétakör meghívására, hogy a magyar zsűri tagjaként részt vegyek a Biennálé számára kidolgozott Illumination című projektben. A projekt a nemzeti identitás kérdését járja körül, meglehetősen komplex módon. Első lépésben a Krétakör pályázatot hirdetett, amelyre a nemzeti identitás kérdésével foglalkozó programötleteket vártak. A pályázatok közül hat jutott be a berlini döntőbe, ahol a csapatok kreatív eszközökkel versenyeztek egymással, hogy elnyerjék az 5000 eurós fődíjat.

A pályázatokról egy munkanélküli német fiatalokból álló zsűri döntött. A magyar zsűri feladata az volt, hogy miközben a pályázókkal és főként a német zsűrivel kommunikál, sokféle olyan szempontot és kritikát fogalmazzon meg, ami a német zsűrit segíti a döntés meghozatalában. A magyar zsűri politikai és világnézeti értelemben igen színes összetételű volt: Dinók Henriett (Romaversitas), Forgács Marietta (Sosinet), L. Ritók Nóra (Igazgyöngy Alapítvány), Juhász Péter (TASZ Romaprogram), Gerényi Gábor (Mandiner), Mészáros Imre (Gój Motorosok), és én magam A Város Mindenkié képviseletében.

Az első napon a pályázók bemutatták az ötleteiket, melyek önmagukban is többféle identitásképet sugalltak. Nekem három kedvenc projektem volt: a Zöld Pók Alapítvány önironikus projektje, ami Magyarország gyűlölködési kultúráját kívánta megszerettetni önmagunkkal; a Budapesti Fegyház és Börtön cigány és nem cigány fogvatartottak közötti kommunikációt támogató programja, és a Közös Halmaz csoport kiállítás-ötlete, amely a magyarországi történelmi traumák feldolgozásával kívánja elősegíteni a jövő felé fordulást. A német zsűri döntése alapján (ami sajnos nem a leginkább átlátható módon született) az én kedvenceim közül a második körbe csak a Közös Halmaz és a Zöld Pók jutott tovább.