Máriát és családját, szeptember 19-én lakoltatta ki a ferencvárosi otthonukból az Önkormányzat. Akkor is a segítségeteket kértük, amikor élőlánccal próbáltuk megakadályozni, hogy hajléktalanná váljanak. Mária nagykorú lánya és unokája a kilakoltatás előtti napokban már találtak albérletet, kiskorú fia jelenleg az édesapjánál alszik. Mária és párja lakhatása azonban még mindig nem rendeződött. Rokonoknál húzzák meg magukat immár harmadik hete, mert nem találtak olyan albérletet, amit kiadtak volna nekik.  Ez a lakás nagyon szűkös számukra, hosszútávon sajnos nem maradhatnak ott. Az elmúlt hetekben mi is próbáltunk segíteni, hogy megfizethető lakhatást találjanak, de sajnos a mai albérletpiacon – gyerekkel, cigány magyarként – nem ők a legkeresettebb bérlők. Mária, hogy elkerülje a személyes megaláztatást, a hirdetőknek már a telefonban elmondta, hogy roma származásúak, így mindössze egy tulajdonos volt, aki ennek ellenére is megmutatta a lakását nekik. Sajnos hétfőn kiderült: végül ő is egy másik családot választott.

„A Város Mindenkié pécsi csoportja egy 2015-ben alakult alulról szerveződő, önkéntesekből álló mozgalom, amelyben hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt, lakásszegénységben élő emberek és biztos lakhatással rendelkező szövetségeseik hajléktalanságban és lakásszegénységben élők érdekvédelmével foglalkoznak.”

The Hungarian Parliament dominated by the governing party has passed a series of laws since 2013 that facilitates the persecution of homeless people: the fact that habitual residence in public space can be punished in areas defined by municipalities had been first included in the Fundamental Law and then added in the Law on Misdemeanours.  Experience has shown that the previous Misdemeanour law has not been enforced: we request the misdemeanour statistics each month from the Ministry of Interior, and the data prove that no misdemeanour infringement procedures have been initiated against homeless people for living on the streets since November 2016 – and it is not because people have stopped living on the streets.

A kormánypárt uralta Parlament 2013 óta sorozatosan hoz olyan törvényeket, amelyekkel lehetővé teszi a hajléktalan emberek hatósági üldözését: az Alaptörvénybe, majd a szabálysértési törvénybe is beleírták, hogy az önkormányzatok által kijelölt helyeken büntethető a közterületi hajléktalanság. Az eddig érvényben lévő törvénnyel kapcsolatban az volt a tapasztalat, hogy valójában nem tartják be: mi minden hónapban kikérjük a szabálysértési statisztikákat a Belügyminisztériumtól, amiből látszik, hogy 2016 novembere óta lényegében nem indítottak szabálysértési eljárást hajléktalan emberek ellen utcán élés miatt - és ez nem azért van, mert már senki nem él az utcán.

The organization European Action Coalition for Housing and the Right to the City was formed in 2013 through a collaboration of activists, researchers and experts who were all united in their fight for housing rights. Today, the organization has several dozen members across the continent. Since its founding, The City is For All has been a member of the Coalition, and each year we attend the organizing meeting that takes place in the home town of one of the member organizations. In 2015, the network coordinated a joint international action which our organization joined under the slogan: “No people without housing – no housing without people!” This year, The City is For All appointed Vera Kovacs, Tibor Magyari and me, Tessza Udvarhelyi, to join the meeting in Lisbon. (Unfortunately, Tibor wasn’t able to attend because he was hospitalized and is still there – we wish him a speedy recovery and a lot of  strength.)

Az Európai Akcióhálózat a Lakhatásért és a Városhoz Való Jogért (European Action Coalition for Housing and the Right to the City) 2013-ban alakult olyan érintett és szövetséges aktivisták, kutatók és szakemberek részvételével, akik a lakhatáshoz való jogért küzdenek. A hálózatnak mára több tucat tagja van Európa-szerte. A Város Mindenkié az alakulása óta tagja a szervezetnek és minden évben részt veszünk a nagy közös szervezési találkozón, amit valamelyik tagszervezet fogad be saját városában. 2015-ben a hálózat egy nagy közös akciósorozatot is szervezett, amelyhez akkor mi a Lakásmenettel csatlakoztunk és szlogenünk ez volt: Ne legyen ember lakás nélkül – ne legyen lakás ember nélkül! Ebben az évben Kovács Verát, Magyari Tibort és engem, Udvarhelyi Tesszát jelölt az AVM, hogy részt vegyünk az éves nagy találkozón Lisszabonban. (Sajnos Tibi nem tudott eljönni velünk, mert nagyon megbetegedett és azóta is kórházban van – nagyon sok erőt kívánunk neki és várjuk vissza nagyon!)