A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Magyar Helsinki Bizottság egyezséget kötött, hogy a hajléktalan és más, rossz szociális helyzetű emberek egyenlő bánásmódhoz fűződő joga valóban érvényesüljön a rendőri intézkedések, így az igazoltatások során. Az egyezségről a Magyar Helsinki Bizottság és A Város Mindenkié hajléktalan csoport sajtótájékoztatón számolt be 2016. február 18-án.

The Budapest Police Headquarters (BRFK - Budapesti Rendőr-főkapitányság) and the Hungarian Helsinki Committee reached an agreement to ensure that the principle of equal treatment is followed in case of homeless and other people living in poor social conditions during police measures like identity checks. The agreement was announced during the joint press conference of the Hungarian Helsinki Committee and the The City is for All (AVM – A Város Mindenkié) homeless interest group on February 18, 2016. 

A történet úgy kezdődött, hogy 1999-ben megismerkedtem a gyermekeim apjával. 2003-ban vett egy kis házat a szülei mellett, s a szüleitől oda költöztünk be. Elkezdtük a közös életünket. Dolgoztunk mindketten. Még annak az évnek a végén szóba jött, hogy szeretnék gyereket tőle. Egyébként is abba kellett egy időre hagynom a gyógyszer szedését. 2004 nyarán újra szóba jött a gyerek téma, amikor már két hónapja kimaradt a menzeszem. Veszekedett, hogy neki még nem kell gyerek, túl fiatal, nincs rá felkészülve. De mikor megtudta, hogy babánk lesz, nagyon boldog volt, az utolsó fillérünket pezsgőre költötte és rohant át a szüleihez a hírrel. 2005-ben megszületett a fiunk, Attila. Telt az idő, s 3 év múlva az apja teljesen megváltozott. Már nem jártunk el kirándulni, neki csak a munka volt, és néha elment egy-egy rendezvényre – a Magyar Gárda tagja volt. Egy alkalommal úgy jött haza egy ilyen rendezvényről, hogy ivott, és lekevert egy pofont. Akkor ütött meg először. Azt mondta, azért kaptam, mert míg ő oda volt, én megcsaltam. Aztán sikerült ezt tisztázni.