The Centralized Electronic Registration of Recipients of Social Services (KENYSZI) was introduced in 2012 as a way to keep track of the users of all social services in Hungary including support for homeless people, the elderly, disabled people and children. The development of the system was co-financed by funds from the European Social Fund under TÁMOP 5.4.2-08 and TÁMOP 5.4.2-12. Over time, it has become clear that for homeless people, the introduction of KENYSZI has made life – even survival – more difficult. The City is for All (A Város Mindenkié) is fighting for a social services system that is transparent, humane, respects privacy and ensures that no eligible citizen is denied a service because of bureaucratic reasons or exposed to discrimination. In its present form, KENYSZI does not meet these requirements.

2014. június 26 és 28 között vettem részt A Város Mindenkié képviseletében A „My City Real World” konferencián Belfastban, Észak-Írországban. A konferencián több tucat aktivista vett részt különböző országokból Spanyolországtól Kenyán és az Egyesült Államokon át Brazíliáig. A téma: etnikai profilalkotás, vagyis az a rendőrségi gyakorlat, amelynek során a rendőrség a bizonyos etnikai jegyekkel rendelkező embereket az átlagosnál sokkal többször állítja meg, igazoltatja és motozza meg.

2013 decemberében megkerestük Andor László, az EU foglalkoztatási és szociális ügyi biztosának kabinetjét, hogy részletes és pontos információval lássuk el az ott dolgozókat a hajléktalanság magyarországi kriminalizációjával kapcsolatban (mivel a magyar kormány rendre manipulatív és torzított módon kommunikál a kérdésről nemzetközi fórumokon (is)) és együttműködésüket kérjük a hajléktalan emberek intézményes üldözése elleni fellépésben.

Már elmúlt szentivánéj, de még hátra volt néhány nap a hónapból. Belefért egy juniális. Annál is inkább, mert előre egyeztettünk, hogy az együttműködést folytatjuk. Vendéglátónk a Közmunkás Mozgalom A Jövőért (KMJ) pikniket hirdetett, s arra nemcsak saját tagjait, hanem az A Város Mindenkié csoport aktivistáit is meghívta. Kulturált környezetben, kellemes időben, kevéske késéssel, de indult a buli – az első szendvicsekkel.

Meglepetés volt a "Fotózás és aktivizmus" kurzus elején a képzés szokatlan módja, hogy nem mindenkinek egy adott tananyagot kell bebiflázni, hanem a különböző szinten állók egyszerre fejlődhetnek. Egy csoportban voltak a teljesen kezdők (nekem saját gépem máig sincs), a páréves tapasztalattal rendelkezők, valamint az évtizednyi fotózási gyakorlattal rendelkezők is. Sőt a fotóelmélet csak annyiban volt jelen, amennyiben a fotózási gyakorlathoz szükség volt rá.