A "Kedves Mandela" című dél-afrikai dokumentumfilm a Dózsa György úti szállón került vetítésre. Aránylag elég szép számmal összejöttünk, beleértve minket is, AVM tagokat. A vendégeket üdítővel és kis rágcsálnivalóval vártuk, igyekeztünk mozis hangulatot teremteni. A bejáratnál egy asztalon elkészített különféle ismertetők és kisokos várta az érdeklődőket, lehetőséget adva arra, hogy megismerjék az AVM munkáját vagy akár csatlakozzanak hozzánk. Akadtak, akik szívesen megismernék a munkánkat és akár csatlakoznának is hozzánk. Ők fel is iratkoztak, megadták az elérhetőségüket.

Magyarországon jóval kevesebben adnak be bérlakáspályázatot, mint ahányan jogosultak lennének rá, és még annál is kevesebben jutnak hozzá valamilyen támogatott lakhatási formához. Helyette a rászorulók tűrnek, és próbálják saját erőből megoldani helyzetük: zsúfoltan élnek egy lakásban, üres üzlethelyiséget bérelnek, és titokban lakás céljára hasznosítják, kunyhót építenek, beköltöznek elhagyatott ingatlanokba, vagy meghúzzák magukat egy bérház ajtajában. És közben egyre távolabb kerülnek annak esélyétől, hogy egyszer újra lesz megfizethető, emberhez méltó otthonuk. A Város Mindenkié 2010 óta nekik rendez fórumokat. Nem azért, mert csoportunk lakást tud adni, hanem azzal a céllal, hogy a döntéshozók egyre inkább szembesüljenek ezeknek az embereknek az elkeseredettségével és követeléseivel.

2013. augusztus 9-én és 10-én találkoztunk a cseh Jako Doma cseh női szervezet három tagjával, A Város Mindenkié HaNEM munkacsoport szervezésében. Kedves, mosolygós lányok érkeztek, egy szál napraforgó virággal, derűsen, jókedvet hozva a találkozóra. Mi, az AVM tagjai szendvicsekkel, kávéval vártuk vendégeinket – na, és rengeteg kérdéssel. Másnap a vendégeink ellátogattak két kunyhólakó tagunk otthonába is.

2013. júliusában a Weil ügyvédi iroda tanácstermében képzést tartottunk a Budapesten élő hajléktalan emberek egyik leggyakrabban előforduló problémájáról, a lakcímről és a lakcímkártyáról. A képzés apropója, hogy lassan elkészül A Város Mindenkié ún. lakcím-kisokosa, amely a fővárosban élő hajléktalan embereknek tartalmaz nagyon hasznos tanácsokat. Mariann és Tessza, két AVM-es szövetségesünk ismertette velünk a fentiekre vonatkozó, a hatályos jogszabályokon alapuló rendelkezéseket.

Tisztelt Banki Vezetők!

Lakatosné Jutka vagyok és társaimmal együtt A Város Mindenkié csoport hajléktalan aktivistája. A csoportunk tagjai tenni akarnak egy igazságos társadalomért, kiállnak a hajléktalan emberek érdekeiért és jogaikért, valamint küzdenek az emberhez méltó és megfizethető lakhatásért, a lakhatáshoz való jogért.

Elnézésüket kérem, amiért ismeretlenül zavarom Önöket. Azért szántam rá magam ennek a levélnek a megírására, mert számomra nagyon kedves gesztust jelentett, amikor Gulyás Balázs úr meghívta A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédelmi csoport tagjait a Bennfentes játék című film 2013. augusztus 7-i vetítésére. Kedves gesztusnak találom, mert lehet, hogy e meghívás nélkül nem tudtam volna ezt a tanulságos filmet megnézni, ami a társadalmi egyenlőtlenségekről szól.

A Város Mindenkié tagjainak szinte mindennapos tapasztalata a hatóságok méltánytalan, diszkriminatív és gyakran tettleges erőszakkal járó fellépése. Ennek a gyakorlatnak a valóságát és kiterjedtségét az AVM Utca és Jog kutatása adatokkal is igazolta. Felmérésünk azt is kimutatta, hogy az ilyen elnyomó intézkedések különösen gyakoriak a Rendőrség körében: a rendőrök rendszeresen, akár napjában többször is - minden alap nélkül – igazoltatják a hajléktalan állampolgárokat, és ennek során gyakran tiszteletlenül, lpaekezelően beszélnek velük. A kutatásban megkérdezett több mint 400 hajléktalan ember 13%-a számolt be arról, hogy valamely egyenruhás hatóság tagja (rendőr, közterület-felügyelő stb.) bántalmazta és a válaszadók felével fordult már elő, hogy a hatóságok sértő módon beszéltek vele.