A Város Mindenkié 2012. május 15-i műsora a Muzsikus Rádión innen letölthető.

Téma: A brüsszeli szegénységellenes találkozó élmény beszámolója, amelyben összehasonlítjuk  az európai országok szociális helyzetét. A második részben a múlt szombati házfoglalásról beszélgettünk, végül az irodafoglaló aktivisták csütörtökön elkezdődött bírósági tárgyalásait tárgyaltuk ki.

2012 áprilisában egy szakmai továbbképző program keretében 3 hetet töltöttem a Chicago Coalition for the Homeless-nél (Chicagói Koalíció a Hajléktalanokért, CCH). A CCH hajléktalan emberek érdekvédelmét és érdekérvényesítését ellátó, Illinois államban működő amerikai civil szervezet.

A koalíció 1980-ban chicagoi hajléktalan ellátóintézmények és jótékonysági szervezetek összefogásából alakult. A szervezet javaslatokkal befolyásolja a lakhatással és a hajléktalansággal kapcsolatos politikai irányelvek kialakítását. A megfelelő nyomásgyakorlás érdekében a CCH a szállókkal együttműködésben mobilizálja a szállókon és a családok átmeneti otthonában élő hajléktalan embereket, és szövetségeseiket. A döntéshozók asztalán landoló törvény- és rendelettervezeteket így tehát a CCH a hajléktalan emberek bevonásával "hitelesíti", vagy ha úgy tetszik, a hajléktalan emberek által megfogalmazott követelések megvalósítására keres jogi megoldásokat.

2012. május 9. és 12. között Berlinben jártam a Krétakör meghívására, hogy a magyar zsűri tagjaként részt vegyek a Biennálé számára kidolgozott Illumination című projektben. A projekt a nemzeti identitás kérdését járja körül, meglehetősen komplex módon. Első lépésben a Krétakör pályázatot hirdetett, amelyre a nemzeti identitás kérdésével foglalkozó programötleteket vártak. A pályázatok közül hat jutott be a berlini döntőbe, ahol a csapatok kreatív eszközökkel versenyeztek egymással, hogy elnyerjék az 5000 eurós fődíjat.

A pályázatokról egy munkanélküli német fiatalokból álló zsűri döntött. A magyar zsűri feladata az volt, hogy miközben a pályázókkal és főként a német zsűrivel kommunikál, sokféle olyan szempontot és kritikát fogalmazzon meg, ami a német zsűrit segíti a döntés meghozatalában. A magyar zsűri politikai és világnézeti értelemben igen színes összetételű volt: Dinók Henriett (Romaversitas), Forgács Marietta (Sosinet), L. Ritók Nóra (Igazgyöngy Alapítvány), Juhász Péter (TASZ Romaprogram), Gerényi Gábor (Mandiner), Mészáros Imre (Gój Motorosok), és én magam A Város Mindenkié képviseletében.

Az első napon a pályázók bemutatták az ötleteiket, melyek önmagukban is többféle identitásképet sugalltak. Nekem három kedvenc projektem volt: a Zöld Pók Alapítvány önironikus projektje, ami Magyarország gyűlölködési kultúráját kívánta megszerettetni önmagunkkal; a Budapesti Fegyház és Börtön cigány és nem cigány fogvatartottak közötti kommunikációt támogató programja, és a Közös Halmaz csoport kiállítás-ötlete, amely a magyarországi történelmi traumák feldolgozásával kívánja elősegíteni a jövő felé fordulást. A német zsűri döntése alapján (ami sajnos nem a leginkább átlátható módon született) az én kedvenceim közül a második körbe csak a Közös Halmaz és a Zöld Pók jutott tovább.

2012-ben A Város Mindenkié is részt vesz a Szimbiózis kulturális antropológiai fesztiválon.

Utca és jog – részvételi akciókutatás a hajléktalan embereket érő diszkriminációról

A műhelybeszélgetés során bemutatkoznak A Város Mindenkié csoport által indított „Utca és jog” részvételi akciókutatásban résztvevő hajléktalan kutatók. A program során bemutatjuk A Város Mindenkié csoportot, a részvételi akciókutatás módszertanát, kutatásunk céljait és kialakítását, valamint a kérdőíves felmérés és az interjúk előzetes eredményeit. Tudomásunk szerint Magyarországon ez az első olyan kutatási kezdeményezés, amelyet hajléktalan emberek fejlesztettek ki, és amelyben teljes értékű kutatóként és nem csak a kutatás tárgyaként vesznek részt.

Hol? Helyszín: Fogasház, Budapest. VII. ker. Akácfa u. 51. – Galéria
Mikor? 2012. május 19. (szombat) 16:00-18:00

További információ: szimbiozisnapok.antroport.hu

A Város Mindenkié 2012. május 8-i műsora a Muzsikus Rádión innen letölthető.

Téma: Az első részben a csütörtöki bírósági tárgyalás apropóján a Kocsis Máté irodájában tartott ülősztrájkról, a másodikban pedig az AVM brüsszeli útjáról beszélgettünk. Az utolsó részben a kultúráé volt a szó egy motoros levele alapján, amelyben egy megrázó élményét meséli el egy Székelyföldön tett útja során.

A KSH adatai szerint ma Magyarországon a lakások 85%-a lakott. Csak Budapesten kb. 50 ezer üres, használaton kívüli lakás található, melyek közül több, mint 2000 önkormányzati tulajdonban van. A Város Mindenkié számára hosszú idő óta fontos téma ez és folyamatosan dolgozunk azon, hogy érdemi és konkrét javaslatokat fogalmazzunk meg annak érdekében, hogy ne legyen ennyi kihasználatlan ingatlan, és az üres lakásokban emberek lakhassanak. Ennek a munkának a részeként 2012. május 5-én egy nagyon érdekes beszélgetésen vettünk részt, amit Pósfai Zsuzsi, A Város Mindenkié jelenleg Párizsban tanuló tagja vezetett. A beszélgetés témái az üres lakások problémája és a házfoglalás voltak – Franciaország és Belgium példáján keresztül tanultunk arról, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az üresen álló lakások hasznosítására.

Noha jelenleg Franciaországban ma ún. mennyiségi lakáshiány van, vagyis kb. 1 millióval kevesebb lakás van, mint amennyire szükség lenne, csak Párizsban 9% az üresen álló lakások és nem lakás célú helyiségek (pl. irodák) aránya. A lakhatási válság egyik megoldásaként törvény írja elő, hogy minden 50 ezer feletti lakossággal rendelkező agglomerációban min. 20% legyen a szociális bérlakások aránya. Ezzel együtt, noha bizonyos városokban a szociális bérlakások aránya 50%, az egész ország átlagát nézve 15% körül mozog (összehasonlításképpen: Budapesten kb. 6%, egész Magyarországon mindössze 3% az önkormányzati bérlakások aránya). Franciaországban a szociális bérlakások jellemzően nem az önkormányzat tulajdonában vannak, hanem olyan cégek építik és működtetik őket, melyek szigorú szabályozás alatt állnak és állami támogatásban részesülnek (pl. kedvezményesen föld, építési támogatás). Mindeközben törvényben van meghatározva, hogy mennyiért adhatják ki a lakásokat, ami biztosítja, hogy a szegényebb emberek számára is megfizethetőek legyenek.

Az állami válaszok mellett a civil társadalom is foglalkozik ezekkel a problémákkal. Párizsban működik a Jeudi Noir elnevezésű szervezet, amelynek tagjai főleg fiatal baloldali aktivisták. Ez a szervezet az üres lakások kérdését a politikai mobilizációra használja, ezért leginkább gazdasági vagy politikai értelemben szimbolikus épületeket foglalnak el (pl. fontos közigazgatási intézmények mellett üresen álló házakat vagy nagy profittal rendelkező bankok üresen álló ingatlanjait). Az elmúlt öt év alatt összesen 16 ilyen foglalást hajtottak végre. A foglalás célja nem az, hogy a lakásokat megtartsák, hanem az, hogy felhívják a figyelmet a hajléktalanságra és az üresen álló ingatlanokra. A szervezetnek nagy hatása van a közpolitikára, és részben nekik köszönhető, hogy az önkormányzatok rákényszerültek arra, hogy foglalkozzanak az üres lakások kérdésével.