2012. március 23-25 között a fővárosi AVM ún. képzést szervezett a Debrecenben megalakult A Város Mindenkié csoport tagjainak, akik közé én is tartozom. Az igazat megvallva, elég tartózkodóan fogadtam ezt az egész programot, mivel helyzetemnél fogva (hajléktalan vagyok) nagyon sok ellenállásba ütköztem, ami eléggé lelombozza az embert. Szerencsére itt nem ez történt, sőt, nagyon sokat tanultam e rövid idő alatt...
A képzés három fő részből állt. Az elsőben az AVM történetével ismerkedtünk meg, míg a másodikban inkább próbagyakorlatokat végeztünk, a harmadikban pedig megpróbáltunk különböző kampányokat kitalálni, és azokra megoldásokat keresni. Mindezeket kötetlen beszélgetésekkel és filmekkel tarkították. Maguk a videók szomorúak és egyben tanulságosak is voltak, különösen az, amely a New York-i szegények temetőjét mutatta be. A többi film az AVM hivatali hatalmak elleni küzdelméről szólt, melyek némelyike sikeresnek bizonyult.
A próbagyakorlatokból rájöttem egy pár olyan rejtett tulajdonságomra, melyeket valamilyen okból elnyomtam magamban. A legfontosabb, hogy nőtt az önbizalmam, valamint - bár jobb szeretek a háttérbe húzódni - ha muszáj, akkor előrenyomulok és nem hagyom annyiban, ha valami bánt. Az sem elhanyagolható, hogy bár tudok beszélni, azért a nyilvánosság előtti megszólalást még tanulnom kell.
Hogy az általunk vállalt helyi kampányokból mi fog megvalósulni, azt a jövő fogja megmutatni.
Debrecen, 2012. március 28. Takács József
2012.04.12. 06:00 •
Címkék:
beszámoló debrecen avm akadémia