Support our work! Támogass minket!

Wire Transfer:
IBAN: HU12 1620 0223 1004 5507 0000 0000
SWIFT: HBWEHUHB

Átutalás:
A Város Mindenkié
16200223-10045507 (MagNet Bank)

Rólunk

A Város Mindenkié

A Város Mindenkié csoport olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. Célunk, hogy kiálljunk a hajléktalan emberek méltóságáért és küzdjünk a lakhatáshoz való jogért.

A szervezet minden tevékenységében – a döntéshozástól az akciók szervezéséig – a hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek vezető szerepet játszanak.

Email: avarosmindenkie@gmail.com

Feliratkozás a hírlevélre: írj egy emailt nekünk "hírlevél" tárggyal

Feliratkozás önkéntesnek: írj egy emailt nekünk "önkéntes" tárggyal

Telefon: Ország Dóra (0630-167-2588)

Címkék

13. kerület (5) 2. kerület (1) adomány (19) airbnb (2) alkotmányos jogok (14) alternatív köztársasági elnök (5) Ausztria (3) avm akadémia (99) avm film (4) Belgium (5) belügyminisztérium (3) belváros (9) beszámoló (402) beszélgetés (82) bihari utca (28) bíróság (49) BKV (1) börtönszálló (13) börtön helyett lakhatást (3) Brazília (1) Budafok-Tétény (6) budapest pride (10) Bulgária (1) criminalization (42) Csehország (8) csepel (15) Dánia (2) debrecen (3) Dél-Afrika (13) demokratikus koalíció (3) deutsch (5) díj (5) diszkrimináció (63) Dunakeszi (1) dzsentrifikáció (8) egészségügy (3) Egyenlő Bánásmód Hatóság (12) Egyesült Államok (23) Együtt (1) együtt a lakhatásunkért (6) életvitelszerű lakhatás közterületen (340) élőlánc (35) elsőként lakhatás (33) elvonulás (18) emmi (5) english (109) ensz (11) érdekvédelem (416) erzsébetváros (2) esemény (318) espanol (2) étel (5) európai lakhatási hálózat (11) európai unió (19) európai unió bírósága (1) fagyhalál (9) feantsa (12) fedél nélkül (9) ferencváros (58) FocusE15 (1) fogyatékkal élők (10) food not bombs (1) fotózás és aktivizmus (3) főváros (82) francais (4) franciaország (11) goldenblog (2) Görögország (2) guberálás (4) gyerekek kilakoltatása (38) gyermekelvétel (53) gyógyszergyári út (8) győzelem (31) habitat for humanity (12) hajléktalan ellátás (135) halottak napja (5) HaNEM (90) hatósági zaklatás (23) házfoglalás (25) hegyvidék (4) helsinki bizottság (1) Hollandia (1) hős utca (6) humán platform (9) igazoltatás (31) India (1) Írország (4) Japán (2) járókelő (1) józsefváros (84) józsef attila (2) karácsony (14) Kásler Miklós (1) kassák múzeum (5) kecskemét (2) kék (2) kenyszi (17) képzés (43) kilakoltatás (230) kilakoltatás naplók (4) kiléptető lakások (2) kisokos (11) kispest (12) kőbánya (77) koldulás (5) költészet (26) költözés (1) konferencia (34) koppány utca (10) kórház (1) korona (7) köszönet (18) közélet iskolája (4) közérdekű adatigénylés (20) közmunkás mozgalom (1) közösség (82) köztér (84) közterület felügyelet (8) közvécé (2) kunyhóbontás (130) lakásmenet (41) lakcím (60) lakcím naplók (17) lakhatás (383) lakhatáshoz való jog (28) lakhatási platform (2) lakhatási válság (53) lakok (1) lélek program (2) Lengyelország (4) lisszabon (1) lmbtq (12) lmp (16) lomtanalítás (1) március 15 (3) média (213) megemlékezés (30) megoldás (38) menekültek (15) menhely alapítvány (3) mentők (15) mérce (1) migszol (12) Miskolc (5) mszp (4) munkaügy (6) művészet (32) muzsikus rádió (150) Nagy Britannia (6) NANE (3) Németország (9) nemzetközi (176) nemzetközi dokumentumok (12) nem szegényeknek való vidék (1) nigéria (1) noszlopy utca (6) nyílt levél (95) nyíregyháza (2) október 23 (8) Olaszország (1) ombudsman (13) önkéntesség (17) pápa (5) Párbeszéd Magyarországért (1) parlament (9) Pécs (35) Pesterzsébet (1) picture the homeless (8) polgári engedetlenség (46) portrék (61) Portugália (2) portugues (2) Rákosmente (7) Rákospalota (5) rehab cm (2) rendhagyó osztályfőnöki óra (22) rendőrség (54) részvételi akciókutatás (29) romák (7) Románia (2) sajókaza (2) Schlauch-progam (6) segély (10) sherwood (19) Sierra Leone (3) Spanyolország (1) stopkilakoltatás (2) Svédország (1) szeged (1) szegénységellenes hálózat (4) szégyenkordon (6) székesfehérvár (3) szemüveg (9) Szenegál (1) Szlovákia (1) Szlovénia (2) szociális bérlakás (8) szociális építőtábor (8) szociális munka (13) szociális temetés (1) szolidaritás (117) születésnap (19) támogatás (22) tapasztalati szakértő (7) társadalombiztosítás (1) tasz (17) tb (1) tek (2) terebesi erdő (28) Terézváros (1) Thaiföld (2) Törökország (2) Törökszentmiklós (1) törvénymódosítás (1) tüntetés (194) üdvhadsereg (4) újbuda (11) újpest (9) új blogfelület (1) üres házak (77) utcajogász (37) Utcáról lakásba egyesület (9) utca és jog (37) vác (1) Vajdahunyad utca (3) választások (40) választás 2014 (5) választás 2018 (6) vallás (6) van esély (1) városhoz való jog (10) vaskapu utca (2) vécé (1) Veresegyház (1) videó (217) wc (53) XV. kerület (1) zöld pók (2) zugló (40) Címkefelhő

Nemzetközi kitekintés: a varsói bérlők mozgalma

varso.jpgLengyelországban az utóbbi években felgyorsult az önkormányzati tulajdonú lakások újraprivatizációja, azaz a lakások visszaszolgáltatása az államszocializmus előtti tulajdonosoknak. Mivel Varsóban a lakásállomány viszonylag nagy százaléka (11%) önkormányzati tulajdon (ez az arány Budapesten 5% körül mozog), ez a folyamat sok embert érint és kialakult egy viszonylag jól látható mozgalom is, mely a jelenlegi bérlők jogait védi.

Háttér

A második világháború után, a kommunista hatalomátvételt követően Lengyelországban, mint a szovjet térség többi országában, rengeteg lakást államosítottak, melyek így önkormányzati tulajdonúvá váltak. Az 1948-as államosítási törvényt úgy alkották meg, hogy a háború után későn hazakerülők vissza tudják igényelni tulajdonukat, ha annak államosítása mégsem volt indokolt. Noha sokan benyújtották visszavételi igényüket, a szocialista rezsim alatt felülbírálatra mégsem került sor. 1989 után ez alapján a törvény alapján rengetegen kérték vissza államosított lakásukat. A kérelmek elbírálása hosszú és bonyolult folyamat, mely ma is tart, és melyhez sok visszaélés kapcsolódik. Bizonyos vállalkozó szellemű jogászok például kifejezetten az ilyen kártérítési ügyekre specializálódtak, és mivel a jogutódok gyakran már nagyon idősek, vagy egyszerűen nem akarnak az üggyel foglalkozni, megveszik a visszaigényelhető lakások tulajdonjogát, majd a sikeresen lefolytatott eljárások után több tucat ingatlan tulajdonosává válnak. Ráadásul ezek az épületek gyakran Varsó belvárosában vagy más felértékelődő városrészekben találhatóak, azaz jó befektetési lehetőséget jelentenek.

A háború után az államosított lakásokba beköltöző családoknak kötelezettséget kellett vállalnia a leromlott állapotú házak felújítására. Ma azonban úgy tűnik, hogy az akkor befektetett pénzt és munkát figyelmen kívül hagyják, és a jelenlegi önkormányzati bérlők nem kapnak semmilyen kártérítést, amikor magántulajdonba kerül a lakásuk. (Mindeközben a szocialista állam által épített szociális lakásokban élők a rendszerváltás után nagyon kedvezményes feltételekkel – a magyarországihoz hasonlóan – megvásárolhatták lakásukat.)

Kilakoltatás és egyéb eszközök

Lengyelországban törvény tiltja az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat, ezért az új, kártalanított tulajdonosok gyakran „kreatív” módszerekhez folyamodnak a helyben lévő bérlők elűzése érdekében. A lakbért sokszor az addigi többszörösére emelik, zaklatják a lakókat, vagy alternatív lakhatásként színvonalon aluli „szállodákat” ajánlanak fel.

Ellenállás

Az érintett házak bérlői elkezdtek szerveződni a visszavételi eljárások ellen. Három nagyobb lakhatási jogokkal foglalkozó szervezet, és sok kisebb, egy-egy épületre vagy utcára koncentráló szerveződés van Varsóban. A háború után privatizált házak jelenlegi lakói társadalmilag vegyesek, így vannak köztük a középosztályhoz tartozó lakók is, ami sokszor segíti az érdekérvényesítés hatékonyságát.

Az egyes épületek megtartásáért küzdő csoportok általában a házban élő bérlőkből állnak, miközben a lakhatási mozgalom nagyobb szervezetei különböző dolgokra helyezik a hangsúlyt. Van, amelyik formális szervezetként működik (WSL), van, amelyik bírósági pereket is vállal a bérlőkkel (KSS), illetve van olyan, amelyik kifejezetten a radikális akciókra specializálódott (squat Syrena). Itt hosszabban a KOL (Bizottság a bérlők védelméért) nevű szervezettel foglalkozunk.

KOL (Komitet Obrony Lokatorów; Bizottság a bérlők védelméért)

A KOL alapítói olyan aktivisták, akik a lakhatáshoz való jogért küzdenek, és más szervezetekben is részt vettek már, vagy valamilyen jogi képesítéssel rendelkeznek. Fontos kiemelni, hogy az aktivisták nem pusztán ideológiai alapon, hanem önérdekből is szervezik a csoportot, mert mindannyian kerültek már összetűzésbe a varsói lakásosztállyal. A csoport 2008-2009-ben alakult, Varsó egyik szegény és rosszhírű negyedében, a Praga Pólnocban.

A szervezet hetente kétszer fogadóórát tart, ahol jogi segítséget nyújtanak a hozzájuk forduló bérlőknek, illetve találkozókat tartanak egy-egy kilakoltatás megakadályozásához kapcsolódóan. Alapvető működésük a gyors reakció az egyes fenyegetésekre, sokat használják a médiát és a közösségi oldalakat. Azáltal tudnak eredményeket elérni, hogy sok embert mobilizálnak egy-egy akcióra. A különböző szervezetek tagjainak informális hálózata nagyon fontos a „lakhatási mozgalom” dinamikájában.

A jogi segítségnyújtások során nem kísérik végig a bérlőt a folyamaton: eligazítják és maximálisan tájékoztatják a teendőkkel kapcsolatban, viszont utána elvárják, hogy ő maga képviselje az ügyét.

Tevékenységük középpontjában a kilakoltatások ellen szervezett akciók állnak. A kilakoltatás napján blokádot szerveznek a lakás elé, és egyezkedésbe kezdenek a kiérkező végrehajtókkal, hogy elérjék a lakók helyben maradását, vagy valamilyen megfelelő alternatíva biztosítását. A blokádokon száznál is többen szoktak részt venni, ami elég ahhoz, hogy a „számok politikája” alapján a rendőrség ne tudja őket elvinni. A blokád általában csak a feltartóztatás, a késleltetés eszköze, melyet csak szükség esetén vetnek be. Ritkán sikerül teljesen megakadályozni egy-egy kilakoltatást, viszont ezek az akciók teret adnak az egyéb megoldások keresésére.

 

A KOL egyéb tevékenységei közé tartoznak még a következők: több egyéni eset közös képviselete, tárgyalás a hatóságokkal, nyomásgyakorlás a lakásosztályra (különösen akkor, ha olyasmit lépnek, amit a csoport ellenez), a varsói nagy befektetések, lakásügyek figyelése, az ombudsman és más hivatalos személyek megszólítása bizonyos ügyekben, demonstráció és felszólalások a városházán.

A tagság informális módon alakul, vagyis nincs hivatalos tagság, az akciókkal és jogi tanácsokkal megtámogatott bérlőktől pedig elvárják, hogy részt vegyenek a csoport munkájában, de nem szigorú vagy rugalmatlan módon.

A bejegyzés alapja a Kasia Gajewskával 2012. július 27-én készült interjú, aki a bérlők mozgalmából írta doktori dolgozatát.

2012. szeptember 6.                                                                                                                     Pósfai Zsuzsi

2012.09.19. 06:00 • Címkék: nemzetközi kilakoltatás Lengyelország
 
 
süti beállítások módosítása