Február 12-én három parlamenti párt, az Együtt, az LMP és a Párbeszéd képviselői – a Momentum támogatásával – benyújtották azt a törvényjavaslatot, amely biztosítaná a gyermekes családok hajléktalanná válásának a megelőzését. A törvénymódosítás egyrészt előírná, hogy a települési önkormányzatok kötelezettsége legyen megfelelő együttes elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett helyi kötődésű gyermekes családoknak, másrészt – az önkormányzati bérlakások és a lakáshiteles ügyek esetében – már a lakáskiürítés bírósági elrendelését is megtiltaná abban az esetben, ha az gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne.

A törvényjavaslat elfogadása hatalmas előrelépést jelentene a lakhatáshoz való jog érvényre juttatásában és a magyarországi jóléti állam megerősítésében – noha valójában csak már ma is hatályos jogszabályoknak szerezne érvényt. Az önkormányzati törvény szerint ugyanis a helyi önkormányzatok kötelező feladata a „hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása”. A gyermekvédelmi törvény – húsz éve – egyértelműen kimondja, hogy „gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani”. Ennek ellenére, ahogyan ezt egy friss ombudsmani jelentés is feltárta, ez rendszeresen megtörténik: a hatóságok rendszeresen anyagi okokból választanak el gyermekeket a családjuktól, gyakran éppen a család „nem megfelelő lakáskörülményei”, kilakoltatása vagy hajléktalanná válása miatt.

Kevés annál kegyetlenebb gyakorlata van a magyar államnak, mint amikor a család szegénysége, hajléktalansága miatt választanak el gyerekeket a szüleiktől. Ez azonban lényegében egyenes következménye annak, hogy egyetlen jogszabály sem garantálja a kilakoltatás által fenyegetett vagy hajléktalanná vált gyermekes családok elhelyezéshez való jogát. Ennek a helyzetnek az orvoslására szolgált volna az a rövid törvénymódosító javaslat, amiről ma tárgyalt a parlament Házbizottsága.

A Házbizottságnak a 2018. február 14-i ülésén arról kellett volna döntenie, hogy lehetővé teszi-e a törvényjavaslat házszabálytól való eltéréssel történő – gyorsított – tárgyalását annak érdekében, hogy azt a parlament még a tavaszi ülésszak során elfogadhassa, és ily módon a gyermekes családok hajléktalanná válásának megelőzéséről szóló rendelkezések már a téli kilakoltatási moratórium előtt életbe léphessenek. A Házbizottság fideszes többségének, valamint a fideszes házelnöknek csak azt kellett volna eldöntenie, hogy egyetért-e a gyermekes családok hajléktalanná tételével; egyetért-e azzal, hogy gyerekeket családjuk szegénysége, hajléktalansága miatt válasszanak el szüleiktől. Számunkra erre a kérdésre a válasz egyértelmű. A Fidesz-frakció számára – úgy tűnik – nem az, és ily módon csak hétfőn (lényegében az utolsó utáni pillanatban) dönthet majd a Házbizottság arról, hogy egyáltalán a parlament elé kerülhet-e a törvényjavaslatunk még a téli kilakoltatási moratórium lejárta előtt.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly ősszel azt mondta a parlamentben, hogy „Magyarország nem a kilakoltatott emberek országa.” Most a Fidesz-frakción múlik, hogy meghazudtolják-e a miniszterelnöküket – hogy Magyarország az elhelyezés nélküli kilakoltatások országa marad-e vagy sem. Legkésőbb hétfőn el kell dönteniük: támogatja-e a gyermekes családok hajléktalanná tételét, vagy pedig ezúttal a jó oldalra áll, és nem akadályozza a törvényjavaslat elfogadását. Az AVM kérésére a Lehet Más a Politika frakcióvezetője kezdeményezni fogja a Házbizottság összehívását még a parlament hétfői plenáris ülése előtt annak érdekében, hogy a Fidesz ne tudjon kibújni a felelősség alól, és a parlament még időben dönthessen a gyermekes családok hajléktalanná válásának megelőzéséről szóló törvényjavaslatunkról.

Fotók: Vörös Anna

Fotók a mai sajtótájékoztatóról >>>