Support our work! Támogass minket!

Wire Transfer:
IBAN: HU12 1620 0223 1004 5507 0000 0000
SWIFT: HBWEHUHB

Átutalás:
A Város Mindenkié
16200223-10045507 (MagNet Bank)

Rólunk

A Város Mindenkié

A Város Mindenkié csoport olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. Célunk, hogy kiálljunk a hajléktalan emberek méltóságáért és küzdjünk a lakhatáshoz való jogért.

A szervezet minden tevékenységében – a döntéshozástól az akciók szervezéséig – a hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek vezető szerepet játszanak.

Email: avarosmindenkie@gmail.com

Feliratkozás a hírlevélre: írj egy emailt nekünk "hírlevél" tárggyal

Feliratkozás önkéntesnek: írj egy emailt nekünk "önkéntes" tárggyal

Telefon: Ország Dóra (0630-167-2588)

Címkék

13. kerület (5) 2. kerület (1) adomány (19) airbnb (2) alkotmányos jogok (14) alternatív köztársasági elnök (5) Ausztria (3) avm akadémia (99) avm film (4) Belgium (5) belügyminisztérium (3) belváros (9) beszámoló (402) beszélgetés (82) bihari utca (28) bíróság (49) BKV (1) börtönszálló (13) börtön helyett lakhatást (3) Brazília (1) Budafok-Tétény (6) budapest pride (10) Bulgária (1) criminalization (42) Csehország (8) csepel (15) Dánia (2) debrecen (3) Dél-Afrika (13) demokratikus koalíció (3) deutsch (5) díj (5) diszkrimináció (63) Dunakeszi (1) dzsentrifikáció (8) egészségügy (3) Egyenlő Bánásmód Hatóság (12) Egyesült Államok (23) Együtt (1) együtt a lakhatásunkért (6) életvitelszerű lakhatás közterületen (340) élőlánc (35) elsőként lakhatás (33) elvonulás (18) emmi (5) english (109) ensz (11) érdekvédelem (416) erzsébetváros (2) esemény (318) espanol (2) étel (5) európai lakhatási hálózat (11) európai unió (19) európai unió bírósága (1) fagyhalál (9) feantsa (12) fedél nélkül (9) ferencváros (58) FocusE15 (1) fogyatékkal élők (10) food not bombs (1) fotózás és aktivizmus (3) főváros (82) francais (4) franciaország (11) goldenblog (2) Görögország (2) guberálás (4) gyerekek kilakoltatása (38) gyermekelvétel (53) gyógyszergyári út (8) győzelem (31) habitat for humanity (12) hajléktalan ellátás (135) halottak napja (5) HaNEM (90) hatósági zaklatás (23) házfoglalás (25) hegyvidék (4) helsinki bizottság (1) Hollandia (1) hős utca (6) humán platform (9) igazoltatás (31) India (1) Írország (4) Japán (2) járókelő (1) józsefváros (84) józsef attila (2) karácsony (14) Kásler Miklós (1) kassák múzeum (5) kecskemét (2) kék (2) kenyszi (17) képzés (43) kilakoltatás (230) kilakoltatás naplók (4) kiléptető lakások (2) kisokos (11) kispest (12) kőbánya (77) koldulás (5) költészet (26) költözés (1) konferencia (34) koppány utca (10) kórház (1) korona (7) köszönet (18) közélet iskolája (4) közérdekű adatigénylés (20) közmunkás mozgalom (1) közösség (82) köztér (84) közterület felügyelet (8) közvécé (2) kunyhóbontás (130) lakásmenet (41) lakcím (60) lakcím naplók (17) lakhatás (383) lakhatáshoz való jog (28) lakhatási platform (2) lakhatási válság (53) lakok (1) lélek program (2) Lengyelország (4) lisszabon (1) lmbtq (12) lmp (16) lomtanalítás (1) március 15 (3) média (213) megemlékezés (30) megoldás (38) menekültek (15) menhely alapítvány (3) mentők (15) mérce (1) migszol (12) Miskolc (5) mszp (4) munkaügy (6) művészet (32) muzsikus rádió (150) Nagy Britannia (6) NANE (3) Németország (9) nemzetközi (176) nemzetközi dokumentumok (12) nem szegényeknek való vidék (1) nigéria (1) noszlopy utca (6) nyílt levél (95) nyíregyháza (2) október 23 (8) Olaszország (1) ombudsman (13) önkéntesség (17) pápa (5) Párbeszéd Magyarországért (1) parlament (9) Pécs (35) Pesterzsébet (1) picture the homeless (8) polgári engedetlenség (46) portrék (61) Portugália (2) portugues (2) Rákosmente (7) Rákospalota (5) rehab cm (2) rendhagyó osztályfőnöki óra (22) rendőrség (54) részvételi akciókutatás (29) romák (7) Románia (2) sajókaza (2) Schlauch-progam (6) segély (10) sherwood (19) Sierra Leone (3) Spanyolország (1) stopkilakoltatás (2) Svédország (1) szeged (1) szegénységellenes hálózat (4) szégyenkordon (6) székesfehérvár (3) szemüveg (9) Szenegál (1) Szlovákia (1) Szlovénia (2) szociális bérlakás (8) szociális építőtábor (8) szociális munka (13) szociális temetés (1) szolidaritás (117) születésnap (19) támogatás (22) tapasztalati szakértő (7) társadalombiztosítás (1) tasz (17) tb (1) tek (2) terebesi erdő (28) Terézváros (1) Thaiföld (2) Törökország (2) Törökszentmiklós (1) törvénymódosítás (1) tüntetés (194) üdvhadsereg (4) újbuda (11) újpest (9) új blogfelület (1) üres házak (77) utcajogász (37) Utcáról lakásba egyesület (9) utca és jog (37) vác (1) Vajdahunyad utca (3) választások (40) választás 2014 (5) választás 2018 (6) vallás (6) van esély (1) városhoz való jog (10) vaskapu utca (2) vécé (1) Veresegyház (1) videó (217) wc (53) XV. kerület (1) zöld pók (2) zugló (40) Címkefelhő

Lakhatási szegénység és devizahitel

nemingyen.jpg2013. november 6-án Jelinek Csaba, a CEU hallgatója tartott előadást A Város Mindenkié tagjainak a devizahitelezésről és a lakáshitelesek mozgalmairól Magyarországon. Mint az előadásból kiderült, a devizahitelezés kiinduló alapja az volt, hogy a külföldi anyabankok valutában adtak pénzt a magyarországi leányvállalatoknak, amelyek viszont az itthoni ügyfeleknek forintban adták a hitelt az autó vagy lakásvásárlásra. Bár a hitelek nagy része is eleve lakásvásárlásra szólt, a más jellegű hitelek jelzálogát is igen gyakran terhelték a lakásra. Jelenleg kb. 7-800 ezer háztartásról van szó, amelyek devizahitelt vettek fel.

1980-ig rengeteg lakás épült Magyarországon, főleg lakótelepek. A rendszerváltás után azonban beindult a nagy privatizáció, vagyis az Önkormányzati lakásokat meg lehetett vásárolni nagyon kevés pénzért. 2000-től kezdve a FIDESZ kormány alatt a bankok nagyon olcsón, állami támogatással kezdtek el hitelezni. Ekkor fel lehetett venni lakáscélra akár 6%-os fix kamatozású kölcsönt is. Ez sokak számára hatalmas lehetőség volt, és nagy volt a felfutás a lakásvásárlás területén. Aztán az EU-csatlakozással együtt érkező külföldi bankok számára a devizahitel is ÁRU lett. Az OTP és a Postabank monopóliuma megdőlt, és a bankok elkezdtek versenyezni egymással a hitelezésben, mert a devizát olcsón kapták.

Míg korábban az ÁLLAM adósodott el a lakásépítésekkel és fejlesztésekkel, a banki liberalizációval a kockázat átkerült a LAKOSSÁGRA. Megjelentek a hitelközvetítők, akik a bankokkal voltak leszerződve, és a céljuk az volt, hogy az emberek minél több hitelt vegyenek fel, de a kockázatról gyakran nem vagy nem elég egyértelműen világosították fel ügyfeleiket. Az általános bankpolitika szerint a hitelkockázatot ráterhelték a lakásokra. Így az emberek elkezdtek lakást vásárolni, ami felpörgette a fogyasztást, és javította az állami mutatókat.

2008-ban beütött a pénzügyi válság, aminek következtében egy korábban például ötmillió forintot érő lakásért már kb. kilencmilliót kellene visszafizetni a hiteleseknek. Hogy mindebben ki a hibás –a politika, az állam, a bankok vagy a hitelfelvevő –ma is heves vita tárgyát képezi!

Ennek a háttér információnak az ismeretében leírom egy ismerős hölgy kálváriáját. A családi gondok miatt – válás és egyebek – egyedül maradt két gyermekével, és az addig lakott lakást a bírósági végzés értelmében 2001-ben el kellett hagynia. A nehéz élethelyzetbe még beleszólt a gyámhatóság: ha lakhatását nem oldja meg, elveszik a gyerekeit. Az volt a legfontosabb, hogy ezt megoldja! Mivel a nagyobb gyerek általános iskolás volt, őt sikerült kollégiumban elhelyezni, a kisebb viszont még óvodás volt. Több pincefordulóban eltöltött hét után egy iskolai osztálytárs anyukája elmondta, hogy létezik az ún. anyaotthon intézménye, ahova a vezető jóindulatával sikerült bekerülniük.

Az ott eltöltött egy év után még mindig a lakáshelyzet megoldása volt a cél. Mivel az anyuka dolgozott, a jövedelme túl magas volt ahhoz, hogy szociális bérlakást kapjon. Egyetlen megoldás maradt hát, hogy a lakhatását megoldja, és ne vegyék el a gyerekeit: banki kölcsönből lakást vásárolni. 2004-ben ezért fel is vette a kölcsönt. Hogy miért nem az albérletet választotta? Mert az albérleti díj lényegében ugyanannyi lett volna, mint a banki törlesztés. Ráadásul úgy gondolta, hogy a magánszemély bármikor kirakhatta volna a lakásból, viszont ha letelik a törlesztés, akkor a lakás a saját tulajdona lesz és nem lesz annyira kiszolgáltatott.

A kis értékű lakás ma is a bank tulajdonában van, és azonnali végrehajtás van rajta, de a végrehajtás azért nem realizálódott eddig, mert a végrehajtó megérti a fizetési szándékot. Ez azonban azt jelenti, hogy ameddig nem tudja fizetni a mindig emelkedő költségeket, kilakoltathatják és ismét az utcára kerülhet több ezer sorstársával együtt. Elképzelhető, hogy – ahogyan szintén egy másik ismerőssel történt – a kilakoltatás után továbbra is fizetnie kell majd a lakástörlesztését, hiszen az elveszett lakás nem feltétlen fedezi minden tartozását. Ma az ismerősöm alig tud élelemre, ruházkodásra költeni – amiért megdolgozik, azt lényegében mind elviszi a bank.

Ez csupán egy élettörténet a sok közül. Nagyon fontos, hogy NE ítélkezzetek senki felett anélkül, hogy ismernétek az élethelyzetét!

2013. november 25.                                                                                                     B. Magdi

2013.11.29. 06:00 • Szólj hozzá! Címkék: lakhatás
 
 
süti beállítások módosítása