A Fővárosi Közgyűlés a mai ülésén tárgyalta a 77/2013. (XII. 3.) rendelet módosítását, amely azoknak a budapesti közterületeknek a kijelöléséről szól, amelyeken az „életvitelszerű közterületi tartózkodás” jogellenesnek minősül, vagyis ahol büntethető a hajléktalanság. Csuhai Ágnes, A Város Mindenkié (AVM) aktivistája felszólalt volna az előterjesztés vitájában, ezt azonban Tarlós István főpolgármester nem engedélyezte, így beszédét végül Csárdi Antal közgyűlési képviselő mondta el. Az előterjesztés vitája során az AVM aktivistái és szimpatizánsai magasra tartott transzparensekkel tiltakoztak a hajléktalan emberek hatósági üldözése ellen. A közgyűlési képviselők kormánypárti többsége (3 ellenszavazattal, és az MSZP-s képviselők tartózkodása vagy távolléte mellett) ismét támogatta a hajléktalan emberek hatósági üldözését.
A ma tárgyalt előterjesztés előzménye, hogy szabálysértési törvény a világörökségi területeket (vagyis lényegében az egész belvárost) automatikusan tiltott zónává tette a közterületen élő hajléktalan emberek számára, és felhatalmazta az önkormányzatokat további területeket kijelölésére. Ezt kihasználva egy Tarlós István által jegyzett rendelet 2014-ben Budapestet nagy részén büntethetővé tette a hajléktalanságot. A kerületi önkormányzatok ezeken a területeken túl, további kerületi területek tiltásáról rendelkezhettek (ezek a rendelkezések a fővárosi közgyűlés mellékleteiben szerepelnek).
A Kúria az Alapvető Jogok Biztosának indítványa nyomán 2014 végén törvénysértőnek ítélte és 2015. május 31-ével megsemmisítette a Fővárosi Közgyűlésnek a hajléktalan emberek hatósági üldözéséről szóló rendelete jelentős részét. A Kúria a következő tíz kerületre vonatkozó közterület kijelöléseket semmisítette meg: II., IV., IX., X., XIII., XIV., XVI., XVII., XXI., XXII. A Kúria indokolása szerint törvénysértőek voltak azok a rendelkezések, amelyek az önkormányzat illetékességi területének egészén, vagy annak jelentős, összefüggő területein rendelte tiltani a hajléktalanságot, és amelyek az állampolgárok számára nem egyértelműen azonosítható módon határozták meg a tiltott területeket.
A most tárgyalt rendeletben a 10 kerületből 7 ismételten megjelölt olyan területeket, ahol tiltott lesz a közterületi hajléktalanság, csupán jogilag kifinomultabb érveléssel támasztották alá az embertelen javaslatot. Három kerület: a XIII., a XIV. és a XXII. egyelőre nem jelentett be tiltott zónákat, de a Zuglói Önkormányzat kivételével ezek az önkormányzatok is hamarosan döntenek majd a kerületi szabályozásról. Miközben üdvözöljük, hogy Zuglóban a helyi vezetés belátta, hogy a hajléktalanság megoldása nem a hatósági üldözés, elszomorítónak találjuk, hogy kilenc kerület ismét él azzal a lehetőséggel, hogy további tiltott zónákat jelöljenek ki. Érdemes kiemelni, hogy miközben az MSZP a parlamentben többször felszólalt a hajléktalanság rendészeti kezelése ellen, a XIII. kerületi önkormányzat – amelyet MSZP-s polgármester és MSZP-s többségű közgyűlés vezet – korábban is élt a lehetőséggel, és még azután is élni kíván az üldözés lehetőségével, miután a Kúria törvénysértőnek ítélte a helyi szabályozást. Így Zugló kivételével lényegében változatlan maradt a budapesti szabályozás, és továbbra is a főváros legnagyobb részében büntethetőek a hajléktalan emberek, csak azért, mert közterületen élnek.
A Város Mindenkié csoport 2011 áprilisában a hajléktalan emberek hatósági üldözéséről szóló első fővárosi rendelet elfogadásakor a közgyűlés megzavarásával tiltakozott az embertelen javaslat ellen, amelyet később az Alkotmánybíróság alapvető jogokat sértőnek talált, és megsemmisített. Amikor az Alaptörvény 4. módosítását követően ismét büntethetővé vált a hajléktalanság, az AVM erőszakmentes polgári engedetlenséggel akadályozta az erről szóló új fővárosi rendelet elfogadását. A mai ülésen az AVM aktivistái és szimpatizánsai táblákkal tiltakoztak a hajléktalanságot büntető embertelen fővárosi politika folytatása ellen.
Álláspontunk szerint – ahogyan Csuhai Ágnes beszédében el is mondta volna, ha szót kap – „a szegénység nem bűn. A szegénység botrány! A hajléktalanság szociális probléma, eltüntetni nem, csak megoldani lehetne – a közterületi hajléktalanság büntetése azonban nem oldja meg a lakhatási válságot.” Ezért a közgyűlési képviselőknek címzett nyílt levelünkben arra kértük őket, hogy szavazzanak nemmel a módosításra, kezdeményezzék az egész embertelen rendelet hatályon kívül helyezését, és képviselőtársaikkal közösen dolgozzanak a hajléktalanság valós megoldásain.
Az előterjesztés vitájában Tarlós István azt nyilatkozta, hogy az AVM-nek nincsenek javaslatai a probléma megoldására. A valóság ezzel szemben az, hogy számtalan alkalommal a döntéshozók figyelmébe ajánlottuk a javaslatainkat a lakhatáshoz való jog biztosítása, illetve a lakhatás biztonságának megerősítése érdekében. A AVM aktivistái ezekben a hetekben is kerületről kerületre járnak, hogy a helyi döntéshozókkal egyeztessenek a hajléktalanság és a lakásszegénység csökkentését szolgáló javaslatainkról. Az elsőként lakhatást megközelítés úttörőjeként Kőbányán az AVM kezdeményezésére indult el a kunyhóból lakásba program, és hasonló program veszi kezdetét Kispesten is. A főpolgármester ezúttal is meghallgathatta volna a javaslatainkat, ha nem rekeszti ki az AVM szószólóját a vitából. Egyik kiemelt javaslatunk – a szociális bérlakás-hálózat bővítése – azonban Csárdi Antal LMP-s képviselő jóvoltából így is előkerült a vitában, Tarlós István azonban ismét elzárkózott attól, hogy végiggondolja a tömegszállásokon túlmutató, érdemi javaslatokat.
A Város Mindenkié csoport folytatja a munkáját a hajléktalanság csökkentéséhez és a lakhatáshoz való jog érvényre juttatásához szükséges társadalompolitikai reformokért, valamint a hajléktalan emberek hatósági üldözéséről szóló jogszabályok hatályon kívül helyezéséért.
