A Város Mindenkié tagjaival dunakeszi gyerekeknek mutattuk meg, milyen az, amikor valaki egyik napról a másikra elveszti a lakhatását és az utcán találja magát. A négyes fogatban Adrienn, András, és Gyula mellett én mint szociális munkás vettem részt.

Hetedikes és nyolcadikos gyerekekkel beszélgettünk a hajléktalanságról, amit egy társasjáték segítségével megtapasztalhattak a saját bőrükön is. Mindkét csoportban az volt az első feladat, hogy találják ki, négyünk közül ki a szociális munkás. Ez egyik osztálynak sem sikerült, mindkét alkalommal Adriennre tippeltek elsőnek a gyerekek, ami nagyon jó kiindulópont volt a további beszélgetésekhez.

A másfél órás programban a diákok megismerkedtek tagjaink élettörténetével, hajléktalanná válásuk történetével, és feltehették kérdéseiket is. Én szociális munkásként, és aktivistaként elsősorban arról beszéltem, hogy miért választottam ezt a hivatást, és miért dolgozom aktivistaként A Város Mindenkié csoportban.

Érdekesek voltak a kérdések, a gyerekeket nagyon foglalkoztatták a családi viszonyok. Mindkét csoportban a hajléktalan tagjaink felé irányuló kérdések nagy része arról szólt, hogy miért váltak el, tartják-e a kapcsolatot gyerekeikkel, szüleikkel, miért nem kértek segítséget a családjuktól, amikor rosszra fordult az életük. Adrienn, András és Gyula derekasan állták a sarat, és a legkényesebb kérdéseket sem hagyták megválaszolatlanul.

Kedves Olvasó!

Engedjék meg, hogy írjak A Város Mindenkié nemrég alakult csoportjáról. Én A Város Mindenkié csoport egy hajléktalan tagja vagyok és az újonnan alakult kiscsoport neve Utca és jog kutatócsoport, melyben tizenhárom hajléktalan társammal fogunk kutatást végezni 10 hónapon át.

A Város Mindenkié csoport 2011. november 23-án Kocsis Mátéval folytatott tárgyalása során országos szintű szakpolitikai javaslatokat tett a hajléktalanság felszámolására, és azt követelte az országgyűlési képviselőtől, hogy tegyen lépéseket a napokban elfogadott, a hajléktalan emberek elzárását lehetővé tevő törvénymódosítás hatályon kívül helyezésére. Az egyeztetésen kiderült, hogy Kocsis Máté szerint a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalása visszaélésre adna lehetőséget, a rendészeti intézkedések bevezetésével azonban továbbra sincsenek fenntartásai.

A Város Mindenkié (AVM) csoport 2011. november 11-én a Józsefvárosi Önkormányzat előtt követelte, hogy Kocsis Máté országgyűlési képviselő vonja vissza azt az előterjesztését, amely lehetővé tenné, hogy a hajléktalan embereket 150.000 forintos bírsággal vagy 60 napos elzárással büntessék. A tervezett törvénymódosításról a hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére legkésőbb szerdáig szavaz a parlament. A demonstrációt követően az AVM-mel szolidaritást vállaló állampolgárok az önkormányzat épületében ülősztrájkba kezdtek, mert tűrhetetlennek tartják, hogy a kormány társadalmi helyzetük miatt büntet egyes állampolgárokat. Az aktivistákat végül több tucat rendőr vonszolta ki az épületből és vitte a fogdára.

A Város Mindenkié (AVM) csoport 2011. november 2-án egy gyermekét egyedül nevelő nő kilakoltatása ellen tiltakozott a Józsefvárosi Önkormányzat előtt. Az anyuka az olcsó lakhatás reményében kibérelt és lakhatóvá alakított egy lepusztult raktárhelyiséget, majd beköltözött gyermekével, amivel azonban szerződést szegett. A demonstráció hatására Rimán Edina alpolgármester egyeztetést kezdeményezett az érintettel.

Mata Józsefné Borsodból került Budapestre családjával, és lakhatást keresve tavaly nyáron bérbe vett egy, a Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló raktárhelyiséget. A helyiség felújításával önerőből javított saját és gyermekei helyzetén, és jelentősen növelte a város egyik legszegényebb negyedében található, pusztuló önkormányzati ingatlan értékét. Helyzete rendezésére Mata Józsefné később lakássá történő átminősítési kérelmet nyújtott be, amit az Önkormányzat a szociális szempontok mérlegelése nélkül elutasított.

"A Józsefvárosi Önkormányzat néhány hónapja háborút indított az utcán élő hajléktalan emberek ellen, miközben újabb és újabb embereket dob az utcára," állítja a hajléktalan érdekvédő csoport. Mata Józsefné azért vett bérbe és alakított lakhatóvá egy raktárhelyiséget gyermekével, mert az európai viszonylatban is kiemelkedően alacsony magyarországi önkormányzati bérlakásállomány nem biztosított számára valódi lakhatási alternatívát.

Az utóbbi hetek eseményei, a hajléktalan emberek erősödő hatósági üldözése, és mindaz amit amit próbálunk tenni ellene mindig fontosabb volt, mint hogy hírt adjunk a hajléktalanellátás országos konferenciájáról, de ezt most bepótoljuk. Szeptember 15-16. között, ismét Balatonföldváron került sor – a Hajléktalanokért Közalapítvány szervezésében – a hajléktalanellátás országos konferenciájára, amin a tavalyi évhez hasonlóan (amikor is „Utcáról lakásba” címmel tartottunk foglalkozást a résztvevő szociális munkásoknak) A Város Mindenkié csoport is részt vett.

A csoportunk több tagja is rendszeresen hozzá szólt az előadásokhoz és műhelybeszélgetésekhez, és ezáltal a hajléktalanság által közvetlenül érintettek tapasztalataival és meglátásaival gazdagították az eszmecserét. A második nap kisebb csoportokban beszélgettünk egy-egy témáról – például a tartósan közterületen élő hajléktalan emberek ellátásával kapcsolatos itthoni és külföldi tapasztalatokról, a „Housing First” vagy „Elsőként Lakhatás” megközelítésről, vagy a fővárosi hajléktalanügyi koncepcióról –, és az előzetesen megbeszéltek alapján mindannyian más-más csoportban vettünk részt, hogy minél több témával kapcsolatban bővíteni tudjuk a csoport ismereteit.

A Város Mindenkié 2011. október 17-én hétfőn nagyszabású demonstrációval tiltakozott 13 Fideszes képviselő előterjesztése ellen, ami 150 ezer forint bírsággal vagy elzárással büntetné az „életvitelszerű tartózkodást” közterületen. Az AVM álláspontja szerint az előterjesztés jogsértő és kegyetlen, mert a hajléktalan embereket kizárólag azért akarják börtönbe zárni, mert nincs hol lakniuk.

A magyar és külföldi sajtó jelenlétével, a Parlament előtt tartott tiltakozáson 500-1000 ember vett részt. A résztvevők közt a társadalom számos csoportja jelen volt, ami bebizonyította, hogy sokan felismerték: a hajléktalanság kriminalizálása nem csak a hajléktalan emberek ügye, hanem mindenkit érintő közügy. Az eseményt Erdős Virág egy verse nyitotta meg a szerző saját előadásában, amit a józsefvárosi hajléktalanellenes népszavazás apropóján írt. Ezt látványos performansz követte, ami bemutatta: mi vár a hajléktalan emberekre, ha elfogadják a törvénymódosítást. Miután a több száz résztvevő egyszerre lefeküdt a Kossuth tér kövére, a hatóság képviselőit játszó aktivisták felkeltették őket és megpróbálták őket börtönbe kísérni.

2011. október  6-án a józsefvárosi közgyűlésen sok más tiltakozó mellett A Város Mindenkié tagjai is jelen voltak. Az első napirendi pont arról szólt, hogy a kerületben folytatódjon-e az önkormányzat és a rendőrség közös tisztogatási akciója, amely elsősorban a hajléktalan embereket célozza. Az ülésen meghívott ként jelen volt Somfai Ágnes (LMP) is.

A közgyűlés általános vitával kezdődött mely a képviselők és Somfai Ágnes között zajlott. Ennek során Molnár György (MSZP) annak a fenntartásának adott hangot, hogy az akcióról nem érkezett írásbeli értesítés, melyet hatvan nappal az akció megkezdése előtt kellett volna elküldeni. Ezt Dr. Kocsis Máté, a kerület polgármestere egy jogi kiskapuval kivédte. A kerületi rendőrség szóvivője arról beszélt, hogy az elmúlt napokban végzett munkájukat sikeresnek érzi és a lakosság biztonságérzete is nagyobb a magasabb létszámú rendőri jelenlét miatt. Majd Dr. Mészár Erika beszélt az akcióban résztvevő dolgozók jutalmazásáról (a jutalmazás szavát később bérezésre javította).

Balog Gyula, az AVM hajléktalan tagja felszólalásában felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy mindenekelőtt átfogó lakáspolitikai és szociális rendszer kiépítését kellene végrehajtani. (Dr. Kocsis Máté ezt úgy értelmezte, hogy ez is őt igazolja.)

A vita vége felé Dr. Kocsis Máté megelégelte a teremben jelenlévő AVM aktivisták és szimpatizánsaik által tartott feliratokat, melyeken a "Szegények nem bűnözők" és a "Börtön helyet lakhatás" feliratok szerepeltek. Ezeket a teremszolgákkal elvetette. Ezt követően provokatív személyes megjegyzéseket tett az AVM aktivistái felé. Ezt Sebály Bernadett (AVM) nem hagyta szó nélkül és a következő vita alakult ki kettejük között.

Kocsis: Hamisan vádaskodnak, mert senkit nem zártunk börtönbe közterületen tartózkodás miatt.

 

Sebály: Ön előterjesztést nyújtott be a szabálysértési törvény módosításáról, amely lehetővé tenné, hogy elzárjanak hajléktalan embereket. Ezért mondjuk, hogy börtön helyett lakhatást.

 

Kocsis: Ön hazudik, az Országgyűlés nem tárgyal erről.

 

Sebály: Mert még csak előterjesztés.

A szavazás 14-4 arányban igennel zárult. Így továbbra is tömeges szabálysértési eljárás lefolytatására lehet számítani a VIII. kerületben.

A Város Mindenkié 2011. október 7-én egynapos jogvédő akciója lezárásaként a Józsefvárosi Szabálysértési Iroda előtt tartott sajtótájékoztatót. Az akció során a csoport aktivistái és szimpatizánsai 24 órát töltöttek el a szabálysértési iroda előtt, hogy dokumentálják a hajléktalan emberek tömeges előállítását, és jelenlétükkel támogassák az előállítottakat.

A hajléktalan emberek közterületekről való kitiltásáról, a szabálysértési törvény tervezett módosításáról, és a "közterület életvitelszerű lakhatásra" való használatához kapcsolódó büntetési tételek megemeléséről tartottunk tájékoztatót 2011. szeptember 9-én a BMSZKI Dózsa György úti szállóján.