2012. március elsejétől új elektronikus nyilvántartási rendszert vezettek be a szociális szolgáltatásoknál KENYSZI (Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről) néven. Július elsejétől pedig már "élesítették" a rendszert: minden szociális szolgáltatónak kötelező regisztrálni ügyfeleit a rendszerben. A Város Mindenkié csoportot már tavasszal sokan keresték meg - főleg hajléktalan emberek -, akik arra panaszkodtak, hogy elküldték őket nappali melegedőkből arra hivatkozva, hogy másik ellátóban már regisztrálták őket, pedig aznap még nem jártak semmilyen intézményben. Emellett ellátó szervezetek is panaszkodtak arról, hogy ügyfeleiket úgy regisztrálják a KENYSZI-ben más ellátók, hogy nem is jártak ott.

Eljött 2012 nyara, irány ismét Sajókaza… Megint egy újabb féléves értékelés, ez elől aztán nincs menekvés! És a mi kedves, nagyvonalú vendéglátónk már sokadjára, a Dzsaj Bhim Közösség Iskolája volt június 29 és július 1 között.

Pénteken, a megérkezés és helyfoglalás után gyakorlati megbeszélést tartottunk arról, hogy milyen menetrend szerint fog alakulni a három nap és ki milyen feladatot vállal a program lebonyolításában. Ezt követték a szakmai dolgok: elsőként a munka- és alcsoportok féléves beszámolóit hallgattuk meg és értékeltük ki, majd néhány közös játék után kielemeztük, mit csináltunk jól és rosszul tevékenység és működés tekintetében. Este bográcsos vacsora közben a falu asszonykórusával közös ismerkedős, eszmecserés beszélgetést folytattunk.

Szombaton délelőtt több kis csoportot alkottunk a tagokból és az volt a feladat, hogy mindegyik készítse el az AVM címerét a saját ötlete alapján, a kapott fotók, kellékek segítségével, majd mutassa be a többieknek.
Ezt követően az egyes résztvevőket elemeztük ki aszerint, hogy kinek milyen értékei, pozitív tulajdonságai vannak és ki mit ad a csoportnak.

Majd egy nagyobb lélegzetvételű téma következett, a tömegbázis kiépítése, melynek keretében értékeltük azt, hogy mit tettünk az elmúlt hónapokban azért, hogy ez megvalósuljon,  melyeket érdemes folytatni a jövőben, milyen új lehetőségeink vannak, beleértve a találkozási pont kérdését is.

Szó volt arról is, hogy akarunk-e formális szervezet lenni a jövőben, ennek milyen előnyei, hátrányai vannak.
Mivel a „törpölés” sokáig elhúzódott, és az „időjárás-felelősök is elég jól befűtöttek”, ezért a betervezett autós kirándulás helyett egy rövidebbet választottunk (igaz, csak néhányan), egy közeli bányatóhoz indultunk. Útközben útba esett a Sajó-folyó és a medrében kialakult kis szigetecskék odavonzottak bennünk olyannyira, hogy meg is mártóztunk a vízben és ott ragadtunk.

2011. december 13-án a csepeli önkormányzat el akarta dózerolni az Észak-Csepelen saját építésű kunyhókban élő emberek otthonait. A bontást szerencsére sikerült megállítani és A Város Mindenkié (AVM) azóta is tárgyalásokat folytat az önkormányzattal az ott élők helyzetének javítása érdekében. Két családnak lehetősége volt arra, hogy induljon a kerületi szociális bérlakás pályázaton. Alább a pályázási folyamat történetét mutatjuk be azoknak a dokumentumoknak a történetén keresztül, amelyeket be kellett szereznünk a pályázatokhoz.

Kezdjük a szociális lakásokra vonatkozó pályázati űrlap kitöltésével, ami már önmagában több órát vett igénye: sok kérdésnél többszöri elolvasásra értettük csak meg, hogy melyik kifejezés mire vonatkozik (pl. együttköltöző és pályázó közötti különbség), mit kell pontosan beírni az egyes helyekre, és szinte az összes kérdésnél felmerült, hogy a kunyhólakók milyen formában tudják helyzetüket igazolni (pl. csepeli illetékesség, élettársi viszony stb.), illetve hogyan tudják az adott kérdést saját helyzetükre vonatkoztatni.

Ezután jöttek a mellékletek, az igazi rémálom. Először is, a pályázathoz csatolni kellett minden jelentkező személyi igazolványának és lakcím kártyájának másolatát (összesen 6 emberről van szó, az egyik család kettő, a másik négy főből áll). Mivel a pályázatban elvárás, hogy a jelentkező minimum 3 éve hivatalosan is Csepelen éljen, erről külön igazolásokat kellett beszerezni. A kunyhólakók lakcímkártyáján ugyanis a Vöröskereszt átmeneti szállójának címe szerepel, ami 2011 végén új helyre költözött, így a lakcímkártyák alapján a kunyhólakók csak néhány hónapja élnek Csepelen (miközben a valóságban mindannyian már hosszú évek óta élnek itt).

Amikor az érintettek először bementek a csepeli okmányirodába, hogy igazolást kérjenek a korábbi csepeli lakcímükről, számunkra ismeretlen okból nem adták ki nekik. Másodszori próbálkozásra, amikor a Börtön Helyett Lakhatást (BHL) csoport egyik aktivistáját kértünk meg, hogy kísérje el őket, sikerült megkapni a szükséges igazolást. Ekkor azonban kiderült, hogy sajnos még a Vöröskereszt régebbi csepeli lakcímével sem volt meg a hivatalosan három év csepeli tartózkodás. Ennek az az oka, hogy a kunyhólakók csak évekkel később jelentkeztek be a szállóra, mint ahogy a kerületbe költöztek. Mivel tudtuk, hogy valójában régi csepeli lakosokról van szó, megkértük a területen évek óta utcai szociális munkát végző Vöröskeresztet, hogy igazolja a lakók csepeli illetékességét, amit meg is tettek. Reméljük, a lakáspályázatról döntő bizottság számára is elfogadható lesz a legnagyobb helyi hajléktalanellátó szervezet igazolása a csepeli illetékességről.

2012. június 20-án a Terebesi erdő négy lakója és A Város Mindenkié egy képviselője egyeztetést folytatott a Kőbányai Önkormányzattal a korábban kilátásba helyezett kunyhóbontásokkal kapcsolatban. A megbeszélésen az önkormányzat részéről Weeber Tibor alpolgármester, dr. Pap Sándor alpolgármester, Horváthné dr. Tóth Enikő jogtanácsos és Mednányszky Miklós csoportvezető (Építés, - környezet, és közlekedéshatósági csoport), az erdőből Havasi Mónika, Mércse Gyuláné Amália, Mércse János és Mércse Pál, A Város Mindenkié részéről pedig Udvarhelyi Tessza vettek részt.

2012 márciusában két aktivista érkezett Budapestre Sierra Leonéból. Az egyikük, Hady, A Város Mindenkié munkájában is részt vett, hogy megismerkedjen szervezési módszereinkkel. Hazautazásuk előtt az AVM mindkettőjüket meg hívta, hogy meséljenek országukról és munkájukról. Az eseményt a BMSZKI Dózsa György úti szállójának nagytermében tartottuk 2012. június 4-én.

2012. június 9-én szombaton tartottuk a harmadik észak-csepeli lakógyűlést a területen élő kunyhólakókkal arról, hogy mik a további teendők a szociális lakáspályázattal kapcsolatban, amit két család adott be és mi történik, miután kiderül a pályázat eredménye.

2012. június 13-a mozgalmas nap volt a kőbányai Terebesi erdő lakói és A Város Mindenkié életében is. Miután tegnap nem sikerült megtudnunk az önkormányzat képviselőitől (sem Tóth Béla közrendvédelmi referenstől, sem Radványi Gábor alpolgármestertől), hogy mi az alapja a tervezett tömeges kunyhóbontásoknak, a mai napon tovább próbálkoztunk, de sajnos nem értünk el egyetlen illetékest sem az üggyel kapcsolatban.

A FEANTSA (Hajléktalanokkal Dolgozó Nemzeti Szervezetek Európai Szövetsége) meghívására A Város Mindenkié két tagja áprilisban részt vett az írországi Galway-ben megrendezett nemzetközi lakhatási konferencián. A konferencia helyszínén, a hivatalos konferenciaprogram kezdete előtti napon megbeszélést tartott a Housing Rights Watch (HRW), a lakhatási jogok érvényesülését Európa szerte megfigyelő csoport. A HRW kampányt indít a hajléktalan emberek kriminalizálása ellen, ennek előkészítéseként is szolgált a megbeszélés, ezért itt nagy szerepet kapott a magyarországi helyzet. Az AVM két meghívottja részletesen ismertette a 2010 ősze óta bevezetett, a magyarországi hajléktalan embereket büntető intézkedéseket és azok eddigi hatásait, majd fényképekkel és videókkal illusztrálva bemutattuk az AVM kampányát, amelyet ezek ellen az intézkedések ellen folytat. A találkozó minden résztvevője mély megdöbbenéssel fogadta a magyarországi fejleményeket és sok hasznos tanáccsal láttak el bennünket arra vonatkozóan, milyen lépéseket tehetünk a egyre súlyosbodó kriminalizáció ellen.

A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédelmi csoport álláspontja szerint az üresen álló lakások a rendszerváltás óta leépülő szociális bérlakásrendszer szégyenfoltjai és a felelőtlen lakásgazdálkodás bizonyítékai. A csoport 2012. június 3-án vasárnap immáron másodjára rendezte meg az Üres Lakások Menetét: a Józsefvárosban tartott felvonuláson közel 200 ember követelte a felelős lakáspolitika kidolgozását minden települési önkormányzattól és a kormányzattól.

Az üresen álló lakások hasznosítása a város minden lakójának érdeke. Budapesten több mint 2.000 önkormányzati bérlakás áll lakatlanul, az üresen álló magánlakások száma több tízezerre rúg. Ez hozzájárul a városkép pusztulásához, és a környéken található ingatlanok is veszítenek értékükből. Csupán a Józsefvárosban 488 önkormányzati tulajdonú bérlakás, és több mint 1.000 nem lakás célú helyiség áll üresen, melyek fenntartására havonta több mint 20 millió Ft-ot költ a kerületi vezetés. Az üres lakások hasznosítása csak az egyik, de igen fontos lépése a felelős lakáspolitikának, mert a lakáspiac bővülésével a lakásárakat is csökkentheti.

„Ma Magyarországon lakhatási válság van. Több ezer ember él az utcán vagy hajléktalanszállón, retteg a kilakoltatástól vagy húzza meg magát zsúfolt, egészségtelen lakásokban, mert a piaci árú albérletre és a jelzáloghitelre gyakorlatilag nincsen alternatívája” – mondta el a tüntetésen Schádi Tamás, A Város Mindenkié hajléktalan aktivistája – „A döntéshozóknak kezdenie kell valamit az üresen álló ingatlanok garmadával.”

A fővárosban üresen álló önkormányzati bérlakások kevesebb, mint tíz százaléka szükséglakás, nagyobb hányada nem összkomfortos. Ezek a lakások sokszor felújításra vagy bontásra várnak, és erre hivatkozásul éveken át maradhatnak üresen. A magántulajdonban lévő ingatlanokat sokszor cégek ingatlanspekuláció céljával tartják üresen, vagy a magánemberek nem akarják vállalni a kiadással járó vesződséget, illetve kockázatot.

A Város Mindenkié a Második Üres Lakás Menete során párbeszédek formájában fogalmazta meg az üres lakások hasznosítására vonatkozó javaslatait. A csoport szerint olyan átfogó lakhatási programra van szükség, amely akár a rosszabb állapotú önkormányzati lakások és helyiségek, illetve a magántulajdonban lévő üres lakásokat is képes beforgatni a szociális bérlakásrendszerbe. Ennek egyik első lépése az üres lakások törvényi úton történő regisztrációja, mely lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok és az állampolgárok hatékonyabban követhessék nyomon a kerületükben lévő lakásállomány kihasználtságát, illetve amortizációját.

Az Utca és jog kutatócsoport első nyilvános fellépése 2012. május 19-én délután a Fogasházban, a Szimbiózis fesztiválon, szerény keretek között megtörtént. A bejáratnál mind a tizenegy érdeklődő megkapta Krisztitől, a kutatócsapat egyik fiatal tagjától azt a kérdőívet, amelyre március óta már több, mint 300 utcán élő hajléktalan ember válaszolt. Gergő, egy másik hajléktalan kutató ülőhellyel kínálta és köszöntötte a vendégeket.