Az Országgyűlés megadta az önkormányzatoknak a lehetőséget, hogy rendelet formájában korlátozzák a lakások magánszálláshelyként való üzemeltetését. Az önkormányzatok kezében tehát a döntés, hogy korlátozzák-e az Airbnb-típusú lakás-felhasználási formát, ezzel is elősegítve a hosszútávra kiadható lakásállomány bővítését. Az Európai Unió Bírósága fontos döntést hozott a turisztikai célú lakáskiadás korlátozások kérdésében 2020. szeptember 22-én, kedden. Az EUB döntése hatással lehet a kérdést elutasító magyar közbeszédre, és a kormány, önkormányzatok ítéletére a magánszálláshelyek szabályozását illetően.

Az elmúlt 3 évben sem árasztották el Budapest utcáit a nyilvános vécék, ezért szeptember 10-én a Városháza téri közvécé előtt megtartottuk kampánynyitó akciónkat. Vágyunk egyszerű: mindenki számára elérhető ingyenes, akadálymentes közvécéket a fővárosba. A legtöbb állampolgárral egyetértésben azt szeretnénk, ha itthon is megfelelő mennyiségű és minőségű, mindenki számára elérhető közvécé működne.

Őze Sándor – "Nem hagyhatjuk, hogy egy ennyire alapvető igényünk kulturált, emberhez méltó kielégítése vagyoni és lakhatási helyzettől vagy éppen testi fogyatékosságtól függjön! Ingyenes, akadálymentesített, éjjel nappal nyitva tartó nyilvános vécékre van szükség." 

Közvécé se közel, se távol! Maradnak a vendéglátóhelyek, ahol kötelező fogyasztást írnak elő, nem
fogyasztó vendégek egy bizonyos összeg befizetése után vehetik igénybe a
mosdót, ez többnyire 100-300 Ft között van.
Mint említettem mindannyiunknak probléma ez, de van egy réteg, akiket
fokozottabban érint, ezek pedig az utcán élő hajléktalanok.

A világjárvány a társadalmi élet majd minden területére hatást gyakorolt és új, ismeretlen helyzet elé állította a döntéshozókat. A következőkben röviden és a teljesség igénye nélkül bemutatunk egy nemzetközi lakáspolitikai gyakorlatot, amely betekintést nyújt a világ más nagyvárosainak a vírushelyzetben való viselkedésére. A nemzetközi paletta részleges feltérképezése bővítheti a budapesti helyzet értelmezését és adott esetben támpontul is szolgálhat a külföldön működő intézkedések meghonosításához.

A járvány okozta válsághelyzet miatt sokak lakhatása került veszélybe! Blogunkon bemutatunk pár történetet: Irén és Sándor 5 gyerekkel élnek egy albérletben. A vírus miatt megszűnt a munka és a kereset. Szerencsére a lakás tulajdonosa felére csökkentette az albérleti díjat. De az albérleti díj és a rezsi fizetése után élelemre és egyebekre összesen 10 ezer forint marad.

A járvány okozta válsághelyzet miatt sokak lakhatása került veszélybe! Blogunkon bemutatunk pár történetet: János és Magdolna 5 kiskorú gyereket nevel egy 35m²-es albérletben. A vírus óta János elvesztette a munkahelyét. Az étel drágább lett és a gyerekek nem tudnak résztvenni a távoktatásban, de még a lakbért sem tudná kifizetni a család.

A Város Mindenkié csoport ismét feleleveníti hajléktalan érdekvédelmi hagyományait, és kampányt indít a hajléktalan emberek nehézségeinek feltárására. Az érdekvédelmi munka megalapozásához egy kutatást kezdeményezünk. 

A Város Mindenkié csoport (AVM) aktivistái 2019. április 24-én a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatón jelentették be, hogy ellenzéki képviselők ismét benyújtották azt az AVM által kidolgozott törvényjavaslatot, amely véget vetne a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának. Az AVM az összes országgyűlési képviselőtől azt kéri: támogassák az előterjesztést és azt, hogy arról az Országgyűlés egy rendkívüli ülés keretében még a kilakoltatási moratórium lejárta előtt dönthessen. Az eseményen a törvényjavaslat elfogadása mellett érvelt Donáth Anna (Momentum), Csárdi Antal (LMP), Szabó Tímea (Párbeszéd) és Szél Bernadett (független).

Az "életvitelszerű közterületen tartózkodás" 2013. október 15. óta ismét szabálysértés Magyarországon (szabálysértési törvény 179/A. §). A Város Mindenkié azóta havi rendszerességgel közzéteszi a közterületi hajléktalanság miatt indított szabálysértési eljárások számát, területi bontásban. Az adatok forrása részben a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához (KEKKH), részben a Belügyminisztérium Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztályához, részben az ORFK-hoz, részben pedig a  Fővárosi Kormányhivatalhoz beadott közérdekű adatigénylésünkre adott hivatalos válaszok (az adatokat ezen a linken havonta frissítjük). A tényállás helye az Alaptörvény 7. módosítása után: Szabs. tv. 133/B. pontja (178/B. §).

ÖSSZESEN: min. 538 db szabálysértési eljárás indult hajléktalan emberek ellen csak azért, mert nincsen otthonuk

2019. január 1. és január 31. között a szabálysértési törvény 133/B. pont (178/B. §-a) alapján indított eljárások:

      Budapest VIII. ker: 1 db

2018. december 1. és december 31. között a szabálysértési törvény 133/B. pont (178/B. §-a) alapján indított eljárások:

      Budapest VIII. ker: 1 db
      Budapest IX. ker: 1 db

2018. november 1. és november 30. között a szabálysértési törvény 133/B. pont (178/B. §-a) alapján indított eljárások:

      Budapest XIV. kerület: 1 db
      Nyíregyháza: 1 db
      Pécs: 1 db

2018. október 1. és október 31. között a szabálysértési törvény 133/B. (178/B. §-a) alapján indított eljárások:

     Budapest: 3 db
     Füzesabony: 1 db
     Kaposvár: 1 db
     Pécs: 1 db
     Székesfehérvár: 1 db