Support our work! Támogass minket!

Wire Transfer:
IBAN: HU12 1620 0223 1004 5507 0000 0000
SWIFT: HBWEHUHB

Átutalás:
A Város Mindenkié
16200223-10045507 (MagNet Bank)

Rólunk

A Város Mindenkié

A Város Mindenkié csoport olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. Célunk, hogy kiálljunk a hajléktalan emberek méltóságáért és küzdjünk a lakhatáshoz való jogért.

A szervezet minden tevékenységében – a döntéshozástól az akciók szervezéséig – a hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek vezető szerepet játszanak.

Email: avarosmindenkie@gmail.com

Feliratkozás a hírlevélre: írj egy emailt nekünk "hírlevél" tárggyal

Feliratkozás önkéntesnek: írj egy emailt nekünk "önkéntes" tárggyal

Telefon: Ország Dóra (0630-167-2588)

Címkék

13. kerület (5) 2. kerület (1) adomány (19) airbnb (2) alkotmányos jogok (14) alternatív köztársasági elnök (5) Ausztria (3) avm akadémia (99) avm film (4) Belgium (5) belügyminisztérium (3) belváros (9) beszámoló (402) beszélgetés (82) bihari utca (28) bíróság (49) BKV (1) börtönszálló (13) börtön helyett lakhatást (3) Brazília (1) Budafok-Tétény (6) budapest pride (10) Bulgária (1) criminalization (42) Csehország (8) csepel (15) Dánia (2) debrecen (3) Dél-Afrika (13) demokratikus koalíció (3) deutsch (5) díj (5) diszkrimináció (63) Dunakeszi (1) dzsentrifikáció (8) egészségügy (3) Egyenlő Bánásmód Hatóság (12) Egyesült Államok (23) Együtt (1) együtt a lakhatásunkért (6) életvitelszerű lakhatás közterületen (340) élőlánc (35) elsőként lakhatás (33) elvonulás (18) emmi (5) english (109) ensz (11) érdekvédelem (416) erzsébetváros (2) esemény (318) espanol (2) étel (5) európai lakhatási hálózat (11) európai unió (19) európai unió bírósága (1) fagyhalál (9) feantsa (12) fedél nélkül (9) ferencváros (58) FocusE15 (1) fogyatékkal élők (10) food not bombs (1) fotózás és aktivizmus (3) főváros (82) francais (4) franciaország (11) goldenblog (2) Görögország (2) guberálás (4) gyerekek kilakoltatása (38) gyermekelvétel (53) gyógyszergyári út (8) győzelem (31) habitat for humanity (12) hajléktalan ellátás (135) halottak napja (5) HaNEM (90) hatósági zaklatás (23) házfoglalás (25) hegyvidék (4) helsinki bizottság (1) Hollandia (1) hős utca (6) humán platform (9) igazoltatás (31) India (1) Írország (4) Japán (2) járókelő (1) józsefváros (84) józsef attila (2) karácsony (14) Kásler Miklós (1) kassák múzeum (5) kecskemét (2) kék (2) kenyszi (17) képzés (43) kilakoltatás (230) kilakoltatás naplók (4) kiléptető lakások (2) kisokos (11) kispest (12) kőbánya (77) koldulás (5) költészet (26) költözés (1) konferencia (34) koppány utca (10) kórház (1) korona (7) köszönet (18) közélet iskolája (4) közérdekű adatigénylés (20) közmunkás mozgalom (1) közösség (82) köztér (84) közterület felügyelet (8) közvécé (2) kunyhóbontás (130) lakásmenet (41) lakcím (60) lakcím naplók (17) lakhatás (383) lakhatáshoz való jog (28) lakhatási platform (2) lakhatási válság (54) lakok (1) lélek program (2) Lengyelország (4) lisszabon (1) lmbtq (12) lmp (16) lomtanalítás (1) március 15 (3) média (213) megemlékezés (30) megoldás (38) menekültek (15) menhely alapítvány (3) mentők (15) mérce (1) migszol (12) Miskolc (5) mszp (4) munkaügy (6) művészet (32) muzsikus rádió (150) Nagy Britannia (6) NANE (3) Németország (9) nemzetközi (176) nemzetközi dokumentumok (12) nem szegényeknek való vidék (1) nigéria (1) noszlopy utca (6) nyílt levél (95) nyíregyháza (2) október 23 (8) Olaszország (1) ombudsman (13) önkéntesség (17) pápa (5) Párbeszéd Magyarországért (1) parlament (9) Pécs (35) Pesterzsébet (1) picture the homeless (8) polgári engedetlenség (46) portrék (61) Portugália (2) portugues (2) Rákosmente (7) Rákospalota (5) rehab cm (2) rendhagyó osztályfőnöki óra (22) rendőrség (54) részvételi akciókutatás (29) romák (7) Románia (2) sajókaza (2) Schlauch-progam (6) segély (10) sherwood (19) Sierra Leone (3) Spanyolország (1) stopkilakoltatás (2) Svédország (1) szeged (1) szegénységellenes hálózat (4) szégyenkordon (6) székesfehérvár (3) szemüveg (9) Szenegál (1) Szlovákia (1) Szlovénia (2) szociális bérlakás (8) szociális építőtábor (8) szociális munka (13) szociális temetés (1) szolidaritás (117) születésnap (19) támogatás (22) tapasztalati szakértő (7) társadalombiztosítás (1) tasz (17) tb (1) tek (2) terebesi erdő (28) Terézváros (1) Thaiföld (2) Törökország (2) Törökszentmiklós (1) törvénymódosítás (1) tüntetés (194) üdvhadsereg (4) újbuda (11) újpest (9) új blogfelület (1) üres házak (77) utcajogász (37) Utcáról lakásba egyesület (9) utca és jog (37) vác (1) Vajdahunyad utca (3) választások (40) választás 2014 (5) választás 2018 (6) vallás (6) van esély (1) városhoz való jog (10) vaskapu utca (2) vécé (1) Veresegyház (1) videó (217) wc (53) XV. kerület (1) zöld pók (2) zugló (40) Címkefelhő

Lakásgazdálkodás és (közvetlen) demokrácia

Szeptember 8-án arról értesültünk, hogy hosszas halasztgatás után nem született döntés egy olyan Lakhatási Kerekasztal létrehozásáról, amely az érintett csoportok és szakmai szereplők széles körének bevonásával, nyílt és transzparens módon dolgozott volna a pécsi lakásgazdálkodás problémáinak kezelésén és a lakhatási válságot enyhítő cselekvési terven. A polgármester kérése az volt, hogy a lakhatási és lakásgazdálkodási koncepció alapjait elsőként a frakciók fektessék le, amely majd a civilekből álló kerekasztal elé kerülhet. Szeptember 21-én több civil szervezet közösen írt nyílt levelet a polgármesternek. Eredménytelenül.

matricas.jpg

Miért nem született döntés egy valódi Lakhatási Kerekasztal felállításáról?

Augusztus 5-én minden pécsi önkormányzati képviselőnek levelet írtunk, amelyben így foglaltuk össze a Lakhatási Kerekasztal szerepét és célját:

"Javaslatunk alapja, hogy mind a döntéshozó, mind a végrehajtó, mind a szakmai szereplők a döntés előkészítés elsődleges, megkerülhetetlen platformjaként tekintsenek a Kerekasztalra, amelyen megfogalmazódhatnak az új Önkormányzat lakásgazdálkodási és lakáspolitikai elképzelései, kialakulhatnak és egységbe rendeződhetnek a célkitűzések, javaslatok íródhatnak a konkrét, gyakorlati cselekvések ütemére és a feladatba bevonható szereplők körére.”

Előterjesztésünk nem volt ismeretlen a városvezetés előtt: már tavaly novemberben javaslatot tettünk a Lakhatási Kerekasztalhoz hasonló munkacsoport felállítására. A koronavírus járvány és a hatására kibontakozó újabb gazdasági válság aktualitást is adott a tervezett együttműködésnek, ám a szociális- szakmai szervezetek bevonására végül csak júliusban született meg az önkormányzat szándéka.

Azóta javaslatainkat többször is újra elküldtük a kabinetnek és a képviselőknek, kiegészítve a bevonandók körével és egy napirenddel. A nyilvánosságban és hivatalos egyeztetéseken is folyamatosan hangoztattuk az általunk régóta érzékelt problémákat és megoldási javaslatokat.

A Lakhatási Kerekasztalról szóló döntés azonban hosszú idő után csak szeptemberben született meg, miközben a közgyűlésen és a sajtóban is elismerték, hogy a lakhatási válság valóban az egyik legégetőbb problémája Pécsnek. Még inkább megdöbbentő, hogy a döntés alapján a Lakhatási Kerekasztalnak éppen az a célja nem valósul meg, hogy a civilszervezetek a döntéshozókkal és a lakásgazdálkodás szakembereivel közösen dolgozzanak a problémákon.

Miért nem született döntés egy valódi Lakhatási Kerekasztal felállításáról?

Egy kerekasztal lényege, hogy abban egymással teljesen egyenrangú felek ülnek: ezért kerek. Amennyiben a frakciók lefektetik a lakásgazdálkodás alapjait, a civilek pedig kidolgozhatják a részleteket vagy a fennmaradó kérdéseket, amit a frakciók vagy megszavaznak, vagy nem, az nem közös munka. Mi nem veszünk részt olyan egyeztetésben, ahol csak véleményezhetünk, vagy ahol nincs valódi politikai akarat a javaslatok elfogadására.

Az elmúlt időszak politikai párbeszéde elsősorban egy átfogó lakáskoncepció megalkotása köré rendeződött. Egy ilyen kezdeményezés elindítása és koordinálása ambíciózus, ám nagy körültekintést igénylő és hosszan elhúzódó folyamatot vetít előre a következő időszakra. Valóban nem elvárható, hogy a várost vezető koalíció pártjai belső megvitatás nélkül alakítsák ki saját irányelveiket az elkövetkező közös munkában történő érdekképviseletre. Érthető, ha a közös munka során elvi egyet nem értések merülnek fel, illetve közelíteni kell az álláspontokat.

Nem érthető azonban, hogy egy sürgető szakpolitikai nyomásra előbb keresnek pártpolitikai választ, miközben a gyakorlatban nap mint nap döntések születnek, melyek akár akadályozhatják is egy átgondoltabb cselekvési terv megvalósítását.

Miért nem született döntés egy valódi Lakhatási Kerekasztal felállításáról?

Az AVM által előterjesztett program első pontja a kintlevőségek felülvizsgálatát és kezelését tűzte ki céljául. Ahogy az önkormányzat is ehhez a területhez nyúlt először. A már megvalósuló gyakorlat azonban mutatja, hogy az egyéni elbírálás vállalhatatlan terhet és kihívást jelent a kevés alkalmazottal, iránymutató elképzelések nélkül működő hivatalnak. Ezért a fennálló tartozások számszerűsítése és vizsgálata, az ezekhez tartozó bérleti viszonyok tisztázása mellett a Lakhatási Kerekasztal legelső feladata az lenne, hogy lefektesse az alapokat a problémakezeléshez, kidolgozzon egy útmutató kritériumrendszert a Lakásgazdálkodási Csoport mindennapi munkájához, amely szervezeti egység naponta kerül kapcsolatba a nehéz helyzetbe került önkormányzati bérlőkkel, a város lakosaival.

A program napirendje olyan rendszer kidolgozásával folytatódik, amely nem csak a szankcionáló- jutalmazó rendszer zsákutcájából keres kiutat, hanem azonnali, gyakorlati lehetőségeket keres az adósságcsapdába került, a téli időszakra készülő, a karanténidőszakban meggyengült, a megérkező második hullámra már reagálni nem tudó önkormányzati bérlők egyensúlyba hozására, a pécsi lakosok célzott és hatékony megsegítésére.

Miért nem született döntés egy valódi Lakhatási Kerekasztal felállításáról?

Ma egyszerre beszélhetünk lakott, ám lakhatatlan állapotú önkormányzati bérlakásokról; szerződés nélkül piaci lakbért fizető rászoruló családokról; többségében tartozással rendelkező önkormányzati bérlőről; a karantén időszakban fekete munkájukat elvesztő rokkantnyugdíjasokról; lakásszegénységben élőkről, akik nem részesülnek az állami és önkormányzati támogatásokból; a külvárosba szorult, onnan kitörni nem tudó dolgozói szegénységről; egy versenyhelyzetre épülő, mára alig megfizethető magánbérlakás-piacról; közös szobákba szoruló egyetemistákról, a fűtésszezon kényelmetlen közeledéséről és nem utolsó sorban a vírus második hullámáról, amely gyorsabban és agresszívabban terjed és amelynek első hullámakor már keserű tapasztalatokat kaptunk az önkormányzat cselekvőképességéről és együttműködési szándékáról.

Tudjuk azt is, hogy a koalíciót tömörítő pártok merőben más álláspontot képviselnek a lakás- és szociálpolitika terén. A polgármesteri választási programnak azonban sok olyan pontja volt, amely azt ígérte, hogy Pécsen elindulhat egy olyan szociálpolitika, amely ellensúlyozni tudja a kormányzat magántulajdonon, családalapításon és állandó jövedelmen alapuló “szociálpolitikáját”.

Miért nem született döntés egy valódi Lakhatási Kerekasztal felállításáról?

Egy civilekből és szociális szereplőkből álló szakértői fórum létrehozása azért is célszerű, mert a felelős döntéshozók a koncepcióalkotás során támaszkodhatnak az ő segítségükre, akár saját dilemmáikat tehetik fel nekik kérdésként. Ennek mellőzése nem sok jót mond el a városvezetés szociális szférához fűződő viszonyáról.

A képviseleti demokrácia és így a pécsi önkormányzat is hagyományosan úgy működik, hogy az állampolgárok csak 4-5 évente dönthetnek arról, hogy a felhozatalból kik képviseljék őket, miközben a jó lobbierővel rendelkező csoportok folyamatos hatással vannak a kormányzati vagy önkormányzati politikára. A civil szervezetek azon dolgoznak, hogy azoknak a hangja is hallatszódjon, akiket senki sem képvisel, akik nem elég hangosak ahhoz, hogy leüljenek velük tárgyalni. Aki nem tárgyal lakásügyben a civilekkel, az valójában nem akar a szegényekkel, a rászorulókkal, a bérlőkkel, a pécsi lakosokkal tárgyalni, miközben teljesen evidensnek veszi, hogy az önkormányzat tárgyal az iparkamarával, az üzleti szféra képviselőivel, lakáspiaci szereplőkkel, nagyobb vállalatokkal. Úgy látszik, a városvezetés csak az ő hangjukat akarja meghallani, és csak az ő szakmai javaslataikra kíváncsi.

A Lakhatási Kerekasztal felállítása egy elmozdulás lehetett volna a társadalmasítás irányába. Amíg a döntések a háttérben, a frakció- és kabinetüléseken zajlanak, addig mindig a rövidtávú pártérdekek fognak érvényesülni, azaz hogy a következő választáson is meglegyen a megfelelő szavazatszám. Az így született döntések és koncepciók nem túl időtállók, ezt láthattuk az előző ciklusokban is. A döntések nem átlátható egyeztetési folyamatok során születnek meg, amelyeket a társadalom nem tud ellenőrizni.

A Lakhatási Kerekasztal felállítása egy lehetőség lett volna arra, hogy egy időtállóbb, a pécsi közösség szélesebb rétegei által elfogadott és legitimnek tartott lakásgazdálkodási koncepció jöjjön létre, amely egy nyílt és transzparens folyamat eredményeként készül el. Egy ilyen folyamat nagyobb lehetőséget ad a társadalmi ellenőrzésre és a folyamatba való bevonódásra. Vagyis demokratikusabb. Úgy tűnik, erre nincs fogadókészsége a jelenlegi városvezetésnek.

Miért nem született döntés egy valódi Lakhatási Kerekasztal felállításáról?

Meg kellene haladni azt a rendszert, ahol a választóktól elkülönült politikai pártok hoznak döntéseket az állampolgárok valódi bevonása nélkül, a fejük felett. Mint ahogy választási programjuk is ígérte, a társadalom szélesebb rétegeit bevonva, egy kiterjedtebb helyi demokráciát működtetve lehet nyitottabbá tenni az önkormányzat működését, a döntéseket az érintett közösségekkel, szakmai szervezetekkel, a nagyobb nyilvánossággal egyeztetve előkészíteni, megvitatni, dönteni róla. Ez erősítené a politikai részvételbe vetett hitet, a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat, a helyi jogszabályok legitimitását, társadalmi elfogadottságát. Röviden: értelmet nyerne a „demokratikus ellenzék” kifejezésben a demokratikus jelző.

Másrészt az is feladata a koalíciónak, hogy megmutasson egy a kormányzó pártétól – vagy az előző városvezetéstől – markánsan eltérő politikai irányultságot. Vagyis megmutassák az ellenzéki pártok, hogy miért szavazzanak inkább rájuk, mint a kormánypártra. A polgármester választási programja ilyen markánsan más elemeket tartalmazott, néhol jobban kifejtve, néhol kevésbé. A lakhatással foglalkozó rész egyáltalán nem tartalmazott földtől elrugaszkodott elképzeléseket, az ott olvashatók sokban a Habitat for Humanity korábbi kutatásain vagy a budapesti AVM egy évtized tapasztalataiból leszűrt és sokat hangoztatott szakpolitikai javaslatain alapultak.

A lakhatás rendbetétele közös feladatunk, közösen kell benne munkát is vállalnunk.

A Lakhatási Kerekasztal ezt jelentené.

A Város Mindenkié Pécs

2020.10.20. 23:08 • Címkék: Pécs
 
 
süti beállítások módosítása