A lenti közleményünkben tételesen cáfoljuk azt a közleményt, amit a Budafok-Tétényi Önkormányzat adott ki azt követően, hogy jogos közfelháborodást keltett, ahogyan 2019. július 30-án kizártak az otthonából és hajléktalanná tettek egy 79 éves, tartósan beteg budafoki lakost.

1. Budafok-Tétény Önkormányzata „álhíreknek” nevezte azokat a híradásokat, amelyek szerint hajléktalanná tettek egy idős férfit. 

A valóság ezzel szemben az, hogy Károly bácsi hosszú évek óta egy kicsi, 21 négyzetméteres önkormányzati bérlakásban lakott, és a lakás fenntartási költségeit az öregségi nyugdíja fedezte. Az Önkormányzat először mindösszesen 36 ezer forint lakbér-hátralék miatt felmondta a bérleti szerződését, majd a Családsegítő Szolgálat közreműködésével otthonából kizárták, a kulcsait elvették tőle, és elvitték egy számára ismeretlen, távoli helyen lévő hajléktalanszállóba. Mi ez, ha nem valakinek a hajléktalanná tétele?

2. Budafok-Tétény Önkormányzata azt állítja, hogy „megfelelően elhelyezte” az idős, beteg férfit. 

Az Önkormányzat itt úgy állítja be Károly bácsi „elhelyezését”, mintha ezzel valami jót tettek volna vele. Valójában viszont éppen ezzel ismerték be, hogy hajléktalanná tették őt: lakásából és otthonából egy soroksári átmeneti hajléktalanszállóra vitték. 

Egy 79 éves, tartósan beteg és sérülékeny férfi számára semmilyen értelemben nem „megfelelő” elhelyezés egy átmeneti szállás. Szintén semmilyen értelemben nem „megfelelő” az elhelyezésnek – a bárhova való elhelyezésnek – az a gondatlan, előkészítetlen és erőszakos módja, amire itt a tudomásunk szerint sor került. 

Az egészségügyi szakma egyöntetű véleménye szerint a koruk és egészségi állapotuk miatt sérülékeny emberek életében alapvető jelentősége van a környezeti tényezőknek. A megszokott lakóhely és lakókörnyezet nyújtotta biztonság kiemelkedően fontos a számukra; ezért is alapkövetelmény, hogy az otthonukban tudjanak hozzájutni az állapotuknak megfelelő szolgáltatásokhoz és ellátásokhoz. Az otthonukból és ezzel együtt a napi rutinjaikból, a megszokott környezetükből és az ahhoz kapcsolódó érzelmi kötelékeikből való kiszakításuk ezzel szemben – főleg ha minderre nem megfelelően előkészítve, sietve és az érintett jól informált beleegyezése nélkül kerül sor – egyértelműen az állapotuk romlásával fenyeget. Különösen súlyos ennek a kockázata, ha egy idős, sérülékeny ember egy számára teljesen ismeretlen, a megszokott lakókörnyezetétől távoli helyre kerül, mint ahogyan az itt történt, a fent említett soroksári hajléktalanszállóra való – és a gyakorlatban mindösszesen egyetlen éjszakig megvalósuló – elhelyezéssel.

Ráadásul, az Önkormányzat közleménye szerint „az idős, beteg férfi nem volt képes magát ellátni”. Amennyiben ez azt jelenti, hogy az érintett férfi feltétlenül intézményi elhelyezésre szorul, az állítást nem tartjuk megalapozottnak: jelenlegi tudásunk szerint az otthonában, a megszokott és ismert környezetében, a házi segítségnyújtás közreműködésével valószínűleg még hosszú ideig képes lenne magát ellátni. 

Feltéve, de nem megengedve, hogy az Önkormányzatnak van igaza, és az idős, beteg férfi a szükséges szolgáltatások és ellátások otthoni biztosításával sem volna képes magát ellátni, ebben az esetben még inkább egyértelmű volna, hogy egy átmeneti szálláson való elhelyezése nem számít „megfelelő” elhelyezésnek. A „hajléktalan személyek átmeneti szállására” vonatkozó törvényi szabályozás szerint ugyanis ilyen intézményekbe fel sem lehet venni önellátásra képtelen személyeket (ld. 1993. évi III. törvény, 84. § (2) bekezdés). Nem tudjuk, hogy melyik a rosszabb: ha az Önkormányzat illetékesei még csak nem is ismerik ezt a hajléktalanellátás szempontjából alapvető szabályozást, vagy ha tudatosan vezetik félre a közvéleményt egy ennyire súlyos ügyben. 

3. Budafok-Tétény Önkormányzata azt állítja, hogy a 79 éves férfi „az általa használt lakást önként adta át 2019. július hó 30. napján”.

Mi ekkor nem voltunk jelen a helyszínen. Az érintett idős férfi mindenesetre erről egészen máshogyan számol be, és egészen máshogy élte ezt meg – amint azt ebben a rövid videóban a saját szavaival el is mondja:

 4. Budafok-Tétény Önkormányzata azt a hamis látszatot kelti, hogy a Családsegítő Szolgálat azért nem segített a hajléktalanná tett idős férfinak, mert ő azt nem fogadta el.

Az Önkormányzat itt ismét ellentmondásba keveredett. A közleményük egyéb részeiben azt állítják, hogy éppen azzal segítették a 79 éves férfit, hogy hajléktalanszállóra vitték, mert ez volt a számára „megfelelő elhelyezés”. Itt pedig azt állítják, hogy valójában nem segítettek neki, mert nem hagyta. 

Álláspontunk szerint az történt, hogy a Családsegítő Szolgálat munkatársai meg sem próbáltak segíteni a hajléktalanná tett férfinak abban, amiben segítségre lett volna szüksége: otthona megőrzésében és a bérlői jogviszonya helyreállításában. Nem ezen, hanem azon dolgoztak, vélhetően az Önkormányzat nyomására, hogy a 79 éves férfi elveszítse az otthonát. 

A sok-sok elkerülhető kilakoltatás közül éppen ez teszi ezt az esetet ennyire felháborítóvá: ahogyan a Családsegítő Szolgálat munkatársai – álláspontunk szerint súlyos szakmai hibákat és szakmai etikai vétségeket elkövetve – aktívan közreműködtek egy idős, sérülékeny lakos hajléktalanná tételében, ráadásul az ügy egy olyan szakaszában, amikor még egy esetleges lakáskiürítési per sem volt ellene folyamatban. Ezáltal egy idős, beteg „ügyfelük” nem csupán a bérleti szerződés helyreállításának a lehetőségétől esett el, hanem a bírósági és végrehajtási eljárás során számára a törvények által biztosított jogorvoslatok és méltányossági halasztások lehetőségétől, valamint további eljárásjogi garanciáktól is. Ha az Önkormányzat munkatársai a Családsegítő Szolgálat közreműködésével nem zárják ki őt az otthonából, és nem veszik el a kulcsait, akkor a hatályos törvények és a szokásos jogalkalmazási gyakorlat szerint az idős férfi még abban az esetben is legalább másfél évig az otthonában maradhatott volna, ha a lakáskiürítési per elindul, azt elveszti, és az Önkormányzat döntéshozói tartják magukat ahhoz az abszurd és kegyetlen döntésükhöz, hogy nem hajlandóak új bérleti szerződést kötni vele. 

Ezúton jelezzük, hogy a fentiek miatt fel fogjuk keresni a 79 éves férfi ellátottjogi képviselőjét; etikai eljárást fogunk kezdeményezni a Családsegítő Szolgálat érintett munkatársainak és annak vezetőjének az ügyben játszott szerepével kapcsolatban, továbbá megvizsgáljuk az esetleges büntetőjogi felelősség kérdését is (amennyiben akár a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja is felmerülhet).

Az Önkormányzat közleménye szerint az is hátráltatta, hogy segítséget nyújtsanak a rászoruló lakosuknak, hogy a Családsegítő Szolgálat „többszöri megkeresésre tudott csak a bérlővel [!] egyeztetni, hogy a lakásba bejusson”. Erről nem tudunk nyilatkozni, tehát ebben a tekintetben nem is vitatjuk az Önkormányzat állítását, két megjegyzést azonban fűznék hozzá. Egyrészt: szemben a segítségnyújtással, úgy tűnik, hogy a 79 éves, beteg férfi otthonából való kizárását, a lakáskulcsainak az elvételét és a személyes tárgyaitól való elzárását, nem hátráltatták a „megkeresésével” vagy az „egyeztetésekkel” kapcsolatos – vélt vagy valós – nehézségek. Másrészt: mi nem tapasztaltuk, hogy az idős férfi elutasító lett volna akkor, amikor felajánlottuk neki a segítségünket. Ez vélhetően nem független attól, hogy mi nem a hajléktalanná tételében, hanem az otthona megőrzésében és visszaszerzésében igyekeztünk és igyekszünk segíteni neki. 

5. Budafok-Tétény Önkormányzata tévesen állítja, hogy azért volt indokolt a 79 éves férfival szemben alkalmazott kegyetlen intézkedés, mert „szemét” és „bűz” volt a lakásában.

A valóság ezzel szemben az, hogy a 79 éves férfi saját otthonából való kizárását megelőzően a lakásban rend és tisztaság volt, ahogyan azt a 2019. július 28-án (tehát az otthonából való kizárás előtt három nappal készült), alábbi képek is mutatják.

Ez jelentős részben valóban annak volt köszönhető, hogy a Szociális Szolgálat közreműködésével korábban a lakást kitakarították; az azóta eltelt időszakban viszont a lakónak sikerült a rendet és tisztaságot fenntartani, tehát vagy tévedés, vagy szándékos félrevezetés az Önkormányzat azon állítása, hogy „a szemét és bűz ismét elkezdett gyűlni a lakásban”. 

Egy tisztasági festés persze jót tenne a lakásnak: ennek lebonyolítását és a költségek önkéntes munkával és közadakozásból való biztosítását az idős bácsi visszaköltözése esetén nagyon szívesen vállaljuk. 

6. Budafok-Tétény Önkormányzata azt a hamis látszatot kelti, hogy „folyamatosan figyelemmel kísérik” az általuk hajléktalanná tett férfi helyzetét, akit a közlemény kiadásakor az „egészségi állapotának javítása érdekében” a Honvéd Kórházban vizsgáltak”, és ez az önkormányzat gondosságának a következménye volt.

A valóság ezzel szemben az, hogy a közlemény kiadásakor az Önkormányzatnak semmilyen biztos információja nem volt az idős férfi hollétéről, amit nehéz volna a helyzete „folyamatos figyelemmel kísérésének” tekinteni. A hajléktalanellátásba kényszerített férfi ugyanis az első éjszakát követően elhagyta az átmeneti szállást, és oda nem tért vissza. Mivel az idős korából és egészségi állapotából következő sérülékenységhez az otthonától való megfosztás súlyos traumája is hozzájárult, ez a helyzet közvetlen veszélyt jelentett a testi épségére. Ráadásul az Önkormányzat gondatlan eljárása miatt az idős, beteg férfi gyógyszerszedésének a rendszere felborult. Az Önkormányzat eljárása nem csupán indokolatlan és etikátlan, hanem súlyosan felelőtlen is volt. 

Szemben az Önkormányzat állításával, a közlemény kiadásakor Károly már legalább 8 órája nem tartózkodott a Honvéd Kórházban, ahová nem tervezetten és főleg nem az Önkormányzat gondoskodása következtében került, hanem azért, mert miután elhagyta a hajléktalanszállót, és a felzaklatott állapotában egy számára teljesen ismeretlen városrészről egyedül nem talált haza (ahonnan az Önkormányzat kizárta), balesetet szenvedett, és mentő vitte a kórházba. 

Az Önkormányzat gondatlanságát mutatja továbbá az is, hogy miután egy súlyosan beteg, idős budafoki lakos lényegében eltűnt, és az Önkormányzat felé bejelentés érkezett, hogy a budafoki piac környékén látták, meg sem próbálták őt megtalálni és biztonságos helyre vinni, hanem csak jelezték ezt az információt a soroksári átmeneti szállásnak – azzal, hogy a Családsegítő Szolgálatnak „nincsen kapacitása” erre. Arra, hogy közreműködjenek a hajléktalanná tételében: volt.

7. Budafok-Tétény Önkormányzata azzal fenyegetőzik, hogy „jogi lépéseket tesz azon médiumok ellen, akik egyoldalú tájékoztatással félrevezették a széles közvéleményt ezzel rossz színben tüntették fel a szociális ágazat szakembereit, az Önkormányzatot és a klienst is méltatlan helyzetbe hozva”. 

Elsőként azt érdemes megjegyezni, hogy sajnálatos, hogy az Önkormányzat döntéshozói azzal igyekeznek elhallgattatni az intézkedéseiket – és a hajléktalanná válás megelőzésével kapcsolatos törvényi kötelezettségük egyértelmű és súlyos megsértését – ért kritikákat, hogy perrel fenyegetőznek. Pontosabban nem csak fenyegetőznek: a válaszunk véglegesítése során kaptuk meg Karsay Ferenc Polgármester Úr levelét, amelyben az Önkormányzat személyiségi jogainak a vélt megsértésére hivatkozva követel elégtételt azért, mert szóvá tettük a felháborító eljárásukat. 

Ezzel kapcsolatban csak annyit kívánunk közölni, hogy bármilyen ellenünk indított jogi eljárás csak még nagyobb nyilvánosságot biztosítana az Önkormányzat erőszakos és felelőtlen eljárásának – valamint a Családsegítő Szolgálat megmagyarázhatatlan, szakmailag védhetetlen közreműködésének. Mi az ügy megoldásában vagyunk érdekeltek, ebből a szempontból Karsay Ferenc Polgármester Úr levele érdektelen. 

Azt pedig a „széles közvéleményre” bízzuk, hogy azok hoznak-e „méltatlan helyzetbe” valakit, akik hajléktalanná teszik őt, vagy azok, akik kiállnak mellette. 

A megoldásról

A fentiek egyszerre végtelenül szomorúak és felháborítóak. De a történetnek még nincsen vége: az Önkormányzatnak lehetősége volna helyrehozni azokat a hibákat, amelyeket – akár rossz szándékból, akár gondatlanságból – elkövetett. A tanulságok levonása hozzásegíthetné az Önkormányzatot és a Családsegítő Szolgálatot, hogy a törvények betűjével és szellemével, valamint a szakmai és szakmai etikai követelményekkel egyaránt összhangban, meggondoltabban, a különösen sérülékeny lakosok iránt kellő érzékenységet, elővigyázatosságot és gondosságot mutatva, és hatékonyabban lássák el a feladataikat. A bármilyen okból bármilyen segítségre, támogatásra vagy ellátásra szoruló budafoki és budatétényi lakosok pedig ezáltal biztosak lehetnének benne: Önkormányzat és a Családsegítő Szolgálat értük, és nem ellenük dolgozik. 

Mi bármilyen együttműködésre nyitottak vagyunk. 

Mivel az Önkormányzat Vagyongazdálkodási Irodája az egyik önkéntesünknek egy a volt bérlő által adott – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – meghatalmazás birtokában sem volt hajlandó bármilyen szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást adni arról, hogy jelenleg fennáll-e még egyáltalán az a hátralék, ami miatt az Önkormányzat a bérleti szerződést felmondta, ezzel kapcsolatban csak annyit tudunk elmondani, hogy ha fennáll, akkor azt az idős férfi a megtakarított pénzéből azonnal és kamatostul meg tudja fizetni. Ez nem lehet akadálya a helyzet rendezésének. 

Összességében tehát arra van szükség, hogy az Önkormányzat engedje vissza Károly bácsit az otthonába, tegye lehetővé a bérleti szerződése helyreállítását, és a házi segítségnyújtás keretei között biztosítsa számára mindazt a segítséget, amire a kora és az egészségi állapota miatt szüksége van. 

Minden jóérzésű embert arra kérünk, hogy csatlakozzon az ennek érdekében indított levélküldő kampányunkhoz. Továbbra is bízunk Karsay Ferenc Polgármester Úr belátásában.