Support our work! Támogass minket!

Wire Transfer:
IBAN: HU12 1620 0223 1004 5507 0000 0000
SWIFT: HBWEHUHB

Átutalás:
A Város Mindenkié
16200223-10045507 (MagNet Bank)

Rólunk

A Város Mindenkié

A Város Mindenkié csoport olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. Célunk, hogy kiálljunk a hajléktalan emberek méltóságáért és küzdjünk a lakhatáshoz való jogért.

A szervezet minden tevékenységében – a döntéshozástól az akciók szervezéséig – a hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek vezető szerepet játszanak.

Email: avarosmindenkie@gmail.com

Feliratkozás a hírlevélre: írj egy emailt nekünk "hírlevél" tárggyal

Feliratkozás önkéntesnek: írj egy emailt nekünk "önkéntes" tárggyal

Telefon: Ország Dóra (0630-167-2588)

Címkék

13. kerület (5) 2. kerület (1) adomány (19) airbnb (2) alkotmányos jogok (14) alternatív köztársasági elnök (5) Ausztria (3) avm akadémia (99) avm film (4) Belgium (5) belügyminisztérium (3) belváros (9) beszámoló (402) beszélgetés (82) bihari utca (28) bíróság (49) BKV (1) börtönszálló (13) börtön helyett lakhatást (3) Brazília (1) Budafok-Tétény (6) budapest pride (10) Bulgária (1) criminalization (42) Csehország (8) csepel (15) Dánia (2) debrecen (3) Dél-Afrika (13) demokratikus koalíció (3) deutsch (5) díj (5) diszkrimináció (63) Dunakeszi (1) dzsentrifikáció (8) egészségügy (3) Egyenlő Bánásmód Hatóság (12) Egyesült Államok (23) Együtt (1) együtt a lakhatásunkért (6) életvitelszerű lakhatás közterületen (340) élőlánc (35) elsőként lakhatás (33) elvonulás (18) emmi (5) english (109) ensz (11) érdekvédelem (416) erzsébetváros (2) esemény (318) espanol (2) étel (5) európai lakhatási hálózat (11) európai unió (19) európai unió bírósága (1) fagyhalál (9) feantsa (12) fedél nélkül (9) ferencváros (58) FocusE15 (1) fogyatékkal élők (10) food not bombs (1) fotózás és aktivizmus (3) főváros (82) francais (4) franciaország (11) goldenblog (2) Görögország (2) guberálás (4) gyerekek kilakoltatása (38) gyermekelvétel (53) gyógyszergyári út (8) győzelem (31) habitat for humanity (12) hajléktalan ellátás (135) halottak napja (5) HaNEM (90) hatósági zaklatás (23) házfoglalás (25) hegyvidék (4) helsinki bizottság (1) Hollandia (1) hős utca (6) humán platform (9) igazoltatás (31) India (1) Írország (4) Japán (2) járókelő (1) józsefváros (84) józsef attila (2) karácsony (14) Kásler Miklós (1) kassák múzeum (5) kecskemét (2) kék (2) kenyszi (17) képzés (43) kilakoltatás (230) kilakoltatás naplók (4) kiléptető lakások (2) kisokos (11) kispest (12) kőbánya (77) koldulás (5) költészet (26) költözés (1) konferencia (34) koppány utca (10) kórház (1) korona (7) köszönet (18) közélet iskolája (4) közérdekű adatigénylés (20) közmunkás mozgalom (1) közösség (82) köztér (84) közterület felügyelet (8) közvécé (2) kunyhóbontás (130) lakásmenet (41) lakcím (60) lakcím naplók (17) lakhatás (383) lakhatáshoz való jog (28) lakhatási platform (2) lakhatási válság (53) lakok (1) lélek program (2) Lengyelország (4) lisszabon (1) lmbtq (12) lmp (16) lomtanalítás (1) március 15 (3) média (213) megemlékezés (30) megoldás (38) menekültek (15) menhely alapítvány (3) mentők (15) mérce (1) migszol (12) Miskolc (5) mszp (4) munkaügy (6) művészet (32) muzsikus rádió (150) Nagy Britannia (6) NANE (3) Németország (9) nemzetközi (176) nemzetközi dokumentumok (12) nem szegényeknek való vidék (1) nigéria (1) noszlopy utca (6) nyílt levél (95) nyíregyháza (2) október 23 (8) Olaszország (1) ombudsman (13) önkéntesség (17) pápa (5) Párbeszéd Magyarországért (1) parlament (9) Pécs (35) Pesterzsébet (1) picture the homeless (8) polgári engedetlenség (46) portrék (61) Portugália (2) portugues (2) Rákosmente (7) Rákospalota (5) rehab cm (2) rendhagyó osztályfőnöki óra (22) rendőrség (54) részvételi akciókutatás (29) romák (7) Románia (2) sajókaza (2) Schlauch-progam (6) segély (10) sherwood (19) Sierra Leone (3) Spanyolország (1) stopkilakoltatás (2) Svédország (1) szeged (1) szegénységellenes hálózat (4) szégyenkordon (6) székesfehérvár (3) szemüveg (9) Szenegál (1) Szlovákia (1) Szlovénia (2) szociális bérlakás (8) szociális építőtábor (8) szociális munka (13) szociális temetés (1) szolidaritás (117) születésnap (19) támogatás (22) tapasztalati szakértő (7) társadalombiztosítás (1) tasz (17) tb (1) tek (2) terebesi erdő (28) Terézváros (1) Thaiföld (2) Törökország (2) Törökszentmiklós (1) törvénymódosítás (1) tüntetés (194) üdvhadsereg (4) újbuda (11) újpest (9) új blogfelület (1) üres házak (77) utcajogász (37) Utcáról lakásba egyesület (9) utca és jog (37) vác (1) Vajdahunyad utca (3) választások (40) választás 2014 (5) választás 2018 (6) vallás (6) van esély (1) városhoz való jog (10) vaskapu utca (2) vécé (1) Veresegyház (1) videó (217) wc (53) XV. kerület (1) zöld pók (2) zugló (40) Címkefelhő

Tartásdíj követelése és behajtása

1. MI A TARTÁSDÍJ ÉS HOGYAN MŰKÖDIK A MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS FIZETÉSE

1.1. Mi a tartásdíj?

A szülőknek a gyermekükkel szemben fennálló ellátási kötelezettsége jogi nyelven a gyermektartás. A gyermektartása a szülők közös felelőssége. Nincs jelentősége annak, hogy a szülők házasságban, élettársi kapcsolatban élnek, vagy egyáltalán nem élnek együtt. A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti – ez utóbbi a gyermektartásdíj, röviden tartásdíj.

hanemkoveteles_2.jpg

1.2. A tartásdíj megállapítása: szülők egyezsége vagy bírósági megállapítás

A) Tartásdíj a szülők egyezsége alapján (Ptk. 4.217.§):

A tartásdíj mértékét és megfizetésének módját alapesetben a szülők megállapodása szabályozza. A szülők megállapodásukban nem zárhatják ki a tartásdíjat, mivel a gyermektartás jogosultja nem a szülő, hanem a gyermek.

Viszont a szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermektől különélő szülő a tartásdíjat egyszeri pénzfizetéssel vagy vagyontárgy (pl. lakás) átruházásával fizeti meg. Ennek feltételei: 1) a megállapodásban a szülőknek meg kell határozniuk, hogy az egyszeri juttatás melyik időszakot fedezi ÉS 2) azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja.

B) A bíróság által meghatározott tartásdíj (Ptk. 4:218.§)

Ha a szülők nem tudnak megegyezni a tartásdíjról, akkor a bíróság dönt róla.

Hogyan határozza meg a bíróság a tartásdíjat?

A tartásdíj meghatározásakor a bíróság együttesen figyelembe veszi:

  • a gyermek indokolt szükségleteit;
  • mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
  • a szülők háztartásában eltartott gyermekeket és minden más gyermeket, akikkel szemben a szülőket tartásdíj fizetési kötelezettség terhel;
  • a gyermek saját jövedelmét;
  • a gyermeknek és őt nevelő szülőnek a gyermekkel kapcsolatosan juttatott támogatásokat és szociális ellátásokat.

A tartásdíj megfizetésének módja és összege

A tartásdíjat a különélő szülő elsősorban pénzben köteles szolgáltatni, és időszakonként (ahogy megállapítják, pl. havonta) előre kell megfizetnie. A tartásdíjat a bíróság meghatározott összegben állapítja meg, amely gyermekenként általában a tartásdíjat fizető szülő jövedelmének 15-25%-a, de az összes körülményt figyelembe véve ennél több/kevesebb is lehet. 

2. A TARTÁS KÖVETELÉSE: MIT TEHET A SZÜLŐ, HA A MÁSIK SZÜLŐ NEM FIZET?

2.1. Tartásdíj iránt indított per

Ha a szülő nem fizet tartásdíjat, akkor a másik szülő a tartásdíj megállapítás iránt pert indíthat a bíróság előtt. A tartásdíj iránti igényt alapesetben legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni a bíróságon. 6 hónapnál régebbi időre csak kivételesen lehet tartásdíjat követelni a bíróságon keresztül: akkor, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett (ekkor legfeljebb három évre visszamenőleg lehet a tartásdíjat követelni).

Ki indíthat pert a tartásdíjért?

A gyámhatóság, illetve az, aki a kiskorú ellátásáról maga gondoskodik.

2.2. A tartásdíj végrehajtása

Ha a szülő nem fizeti a tartásdíjat, akkor az apa vagy az anya lakóhelye szerinti első fokon eljáró bírósághoz lehet fordulni (ezek Budapesten: Pesti Központi Kerületi Bíróság és Budai Központi Kerületi Bíróság, Budapesten kívül a járásbíróságok). Ennek viszont előfeltétele, hogy a tartásdíjról a szülők korábban már megállapodtak vagy a bíróság megállapította azt. Ebben az esetben Ha a bíróság megállapítja, hogy

a) a különélő szülő a tartásdíjat rosszhiszemű magatartásából következően nem fizette meg (pl. sajnálja a gyerekre a pénzt, másra költi a pénzét), vagy
b) a gyermeket nevelő szülő a tartásdíj követelését alapos okból mulasztotta el.

FONTOS: Ezekben az ügyekben az eljárást indító (a tartásdíjat követelő) szülőnek nem kell eljárási illetéket fizetnie! (Jogi nyelven az eljárást indító szülőt költségfeljegyzési jog illeti meg, ezért az eljárások költségeit az állam megelőlegezi neki.)

A gyermektartásdíj egyik jellegzetessége, hogy szemben a más jellegű követelésekkel, a gyermektartásdíjjal kapcsolatos végrehajtás elrendelhető a lejárt összegeken túlmenően a jövőben lejáró, ezt követően esedékessé váló  még nem lejárt tartozásokra is, azaz folyamatos végrehajtásra is.

2.3. A tartásdíj állami megelőlegezése:

Ha a különélő szülő a bírósági eljárás után sem nem fizeti a tartásdíjat, akkor bizonyos körülmények fennállása esetén az állam megelőlegezi a pénzt a gyermeket nevelő szülőnek, és később behajtja a másik szülőn. Ilyen esetben a kérelmet a gyámhivatalhoz kell benyújtani, a megállapítás feltételei (mindegyik feltételnek együttesen teljesülnie kell):

a) a tartásdíjat bíróság már jogerősen megállapította,
b) a tartásdíj rendes behajtása átmenetileg lehetetlen (erről jegyzőkönyv kiállítását kell kérni a bíróságtól), ha a gyermeket nevelő szülő nem képes a gyermek részére a szükséges ellátást biztosítani, és a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (ez az összeg 2016-ban 57.000 forint.)

A gyámhivatal a döntéséről határozatot ad ki, amiben megállapítja a gyermektartásdíj összegét, időtartamát és a folyósítás kezdő időpontját.

2.4 Tartásdíj követelése “képzelt apa” esetén

Ha a vér szerinti apa nem tett apai elismerő nyilatkozatot vagy a bíróság nem állapította meg az apa személyét, akkor úgynevezett képzelt apa szerepel a gyerek anyakönyvi kivonatában.

Ilyen esetben csak akkor követelhető a tartásdíj a vér szerinti apától, ha

a) az apa hivatalos apai elismerő nyilatkozatot tesz vagy
b) a bíróság apaság megállapítása iránti perben határozatban állapítja meg az apa személyét.

Ha nem sikerül hivatalosan igazolni az apa személyét, akkor képzelt apa bejegyzése esetén a tartásdíj akkor sem követelhető a vér szerinti apától, ha az anya tudja, hogy ki az.

Ebben az esetben csak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (RGyVK) támogatja anyagilag a gyermek nevelését. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhatóság állapítja meg. Az egyedülálló szülő ezt akkor igényelheti, ha a családban az 1 főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%- át (jelenleg ez az összeg 39.900 Ft). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a (jelenleg ez az összeg 6.270 Ft).

JOGSEGÉLY ÉS ÉRDEKVÉDELMI SEGÍTSÉG

Ha segítségre van szükséged jogaid érvényesítéséhez, fordulj A Város Mindenkié csoporthoz vagy az Utcajogász Egyesülethez!

A VÁROS MINDENKIÉ találkozási pont: Minden pénteken 15 és 17 óra között a Blaha Lujza téren (jó időben a téren, rossz időben az aluljáróban)

UTCAJOGÁSZ Személyesen: minden pénteken 15 és 17 óra között a Blaha Lujza téren (Email: utcajogasz@gmail.com Telefon: 0670-322-7551)

2017.03.06. 12:27 • Címkék: HaNEM
 
 
süti beállítások módosítása