Support our work! Támogass minket!

Wire Transfer:
IBAN: HU12 1620 0223 1004 5507 0000 0000
SWIFT: HBWEHUHB

Átutalás:
A Város Mindenkié
16200223-10045507 (MagNet Bank)

Rólunk

A Város Mindenkié

A Város Mindenkié csoport olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. Célunk, hogy kiálljunk a hajléktalan emberek méltóságáért és küzdjünk a lakhatáshoz való jogért.

A szervezet minden tevékenységében – a döntéshozástól az akciók szervezéséig – a hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek vezető szerepet játszanak.

Email: avarosmindenkie@gmail.com

Feliratkozás a hírlevélre: írj egy emailt nekünk "hírlevél" tárggyal

Feliratkozás önkéntesnek: írj egy emailt nekünk "önkéntes" tárggyal

Telefon: Ország Dóra (0630-167-2588)

Címkék

13. kerület (5) 2. kerület (1) adomány (19) alkotmányos jogok (14) alternatív köztársasági elnök (5) Ausztria (3) avm akadémia (99) avm film (4) Belgium (5) belügyminisztérium (3) belváros (9) beszámoló (402) beszélgetés (82) bihari utca (28) bíróság (49) BKV (1) börtönszálló (13) börtön helyett lakhatást (3) Brazília (1) Budafok-Tétény (6) budapest pride (10) Bulgária (1) criminalization (42) Csehország (8) csepel (15) Dánia (2) debrecen (3) Dél-Afrika (13) demokratikus koalíció (3) deutsch (5) díj (5) diszkrimináció (63) Dunakeszi (1) dzsentrifikáció (8) egészségügy (3) Egyenlő Bánásmód Hatóság (12) Egyesült Államok (23) Együtt (1) együtt a lakhatásunkért (6) életvitelszerű lakhatás közterületen (340) élőlánc (34) elsőként lakhatás (33) elvonulás (18) emmi (5) english (109) ensz (11) érdekvédelem (412) erzsébetváros (2) esemény (318) espanol (2) étel (5) európai lakhatási hálózat (11) európai unió (19) fagyhalál (9) feantsa (12) fedél nélkül (9) ferencváros (57) FocusE15 (1) fogyatékkal élők (10) food not bombs (1) fotózás és aktivizmus (3) főváros (79) francais (4) franciaország (11) goldenblog (2) Görögország (2) guberálás (4) gyerekek kilakoltatása (38) gyermekelvétel (53) gyógyszergyári út (8) győzelem (31) habitat for humanity (12) hajléktalan ellátás (135) halottak napja (5) HaNEM (90) hatósági zaklatás (23) házfoglalás (25) hegyvidék (4) helsinki bizottság (1) Hollandia (1) hős utca (6) humán platform (9) igazoltatás (31) India (1) Írország (4) Japán (2) járókelő (1) józsefváros (84) józsef attila (2) karácsony (14) kassák múzeum (5) kecskemét (2) kék (2) kenyszi (17) képzés (43) kilakoltatás (220) kilakoltatás naplók (4) kiléptető lakások (1) kisokos (11) kispest (12) kőbánya (77) koldulás (5) költészet (26) konferencia (34) koppány utca (10) korona (5) köszönet (18) közélet iskolája (4) közérdekű adatigénylés (20) közmunkás mozgalom (1) közösség (82) köztér (83) közterület felügyelet (8) kunyhóbontás (130) lakásmenet (41) lakcím (60) lakcím naplók (17) lakhatás (379) lakhatáshoz való jog (26) lakhatási platform (2) lakhatási válság (54) lakok (1) lélek program (2) Lengyelország (4) lisszabon (1) lmbtq (12) lmp (16) lomtanalítás (1) március 15 (3) média (213) megemlékezés (30) megoldás (38) menekültek (15) menhely alapítvány (3) mentők (15) migszol (12) Miskolc (5) mszp (4) munkaügy (6) művészet (32) muzsikus rádió (150) Nagy Britannia (6) NANE (3) Németország (9) nemzetközi (176) nemzetközi dokumentumok (12) nem szegényeknek való vidék (1) nigéria (1) noszlopy utca (6) nyílt levél (91) nyíregyháza (1) október 23 (8) Olaszország (1) ombudsman (13) önkéntesség (17) pápa (5) Párbeszéd Magyarországért (1) parlament (9) Pécs (32) Pesterzsébet (1) picture the homeless (8) polgári engedetlenség (46) portrék (61) Portugália (2) portugues (2) Rákosmente (7) Rákospalota (5) rehab cm (2) rendhagyó osztályfőnöki óra (22) rendőrség (54) részvételi akciókutatás (29) romák (7) Románia (2) sajókaza (2) Schlauch-progam (6) segély (10) sherwood (19) Sierra Leone (3) Spanyolország (1) stopkilakoltatás (2) Svédország (1) szeged (1) szegénységellenes hálózat (4) szégyenkordon (6) székesfehérvár (3) szemüveg (9) Szenegál (1) Szlovákia (1) Szlovénia (2) szociális bérlakás (6) szociális építőtábor (8) szociális munka (13) szociális temetés (1) szolidaritás (116) születésnap (19) támogatás (22) tapasztalati szakértő (7) tasz (17) tek (2) terebesi erdő (28) Terézváros (1) Thaiföld (2) Törökország (2) Törökszentmiklós (1) törvénymódosítás (1) tüntetés (194) üdvhadsereg (4) újbuda (11) újpest (9) üres házak (76) utcajogász (37) Utcáról lakásba egyesület (9) utca és jog (37) vác (1) Vajdahunyad utca (3) választások (40) választás 2014 (5) választás 2018 (6) vallás (6) van esély (1) városhoz való jog (9) vaskapu utca (2) Veresegyház (1) videó (217) wc (50) XV. kerület (1) zöld pók (2) zugló (40) Címkefelhő

Részben jó válasz egy rossz kérdésre: a Kúria döntése a hajléktalan emberek hatósági üldözéséről

A Kúria Önkormányzati Tanácsa az Alapvető Jogok Biztosának indítványa nyomán törvénysértőnek ítélte és 2015. május 31. napjától kezdődően megsemmisítette a Fővárosi Közgyűlés hajléktalan emberek hatósági üldözéséről szóló 77/2013. (XII. 3.) számú rendeletének jelentős részét. A Kúria indokolása szerint törvénysértőek voltak azok a kerületi önkormányzatok javaslatára bekerült rendelkezések, amelyek az önkormányzat illetékességi területének egészén, vagy annak jelentős, összefüggő területein rendelte tiltani a hajléktalanságot, és amelyek az állampolgárok számára nem egyértelműen azonosítható módon határozta meg a tiltott területeket. A Város Mindenkié annyiban üdvözli a Kúria döntését, amennyiben annak következtében – egyelőre – csökkennek azok a területek, amelyeken a hajléktalan embereket csak azért megbüntethetik a hatóságok, mert nincs hol lakniuk. Álláspontunk szerint azonban függetlenül egy-egy helyi szabályozás formális jogszerűségétől, a hajléktalan emberek hatósági üldözése alapvető jogokat sértő, embertelen gyakorlat.

tarlos2.jpg

A Kúria először 2014 szeptemberében vizsgálta a Fővárosi Közgyűlés 77/2013. (XII. 3.) számú rendeletét, amelynek akkor egyetlen pontját semmisítette csak meg, miközben több elvi jelentőségű megállapítást tett. Először is kimondta, hogy „a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseit megszorítóan kell értelmezni”, vagyis „a közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tilalmazott, ahol a védendő értékek [a közrend, a közbiztonság a közegészség és a kulturális értékek] kifejezetten, tényszerűen igazolhatóan érvényesülést kívánnak.” Másodszor, „a hajléktalan személy nem rekeszthető ki a települések, egyes önkormányzatok illetékességi területének egészéből, sőt egyes összefüggő településrészekből sem.” Harmadszor, „a megalkotott önkormányzati rendelet rendelkezéseinek a normavilágosság követelményének megfelelően, kellően pontosnak kell lenniük. Nem megengedhetőek az olyan megfogalmazások, amelyek relativizálják annak a tilalmazott közterületnek a kiterjedését, amelyen a hajléktalan ember életvitelszerű tartózkodása szabálysértést valósít meg.”

Noha a Kúria – az Alkotmánybíróság korábbi döntésésével összhangbanazt is kimondta még szeptemberi döntésében, hogy „a lakhatási szegénység [...] létállapot, amely a közösség számára is szociális kötelezettségeket teremt”, és hogy „a jog eszközei önmagukban nem alkalmazhatóak hatékonyan arra, hogy a közösséget „védjék” a lakhatási szegénység és az azzal járó körülmények látványától”, az Alaptörvény 4. módosítása értelmében magának a hajléktalanság kriminalizálásának jogszerűségéről nem dönthetett. A Kúria csak azt vizsgálhatta, hogy az Alaptörvényben és a szabálysértési törvényben foglalt felhatalmazó rendelkezések keretei között maradva, vagy azon túllépve, törvénysértő módon rendelkeznek-e az önkormányzatok azokról a területekről, amelyeken a közterületi hajléktalanság büntethető.

A Kúria friss döntése (ld. a Magyar Közlönyben, a 180. oldaltól) a következő két kérdésre kereste a választ vizsgálata során:

  • valóban indokolja-e a közterületi hajléktalanság tiltását az Alaptörvényben meghatározott értékek - „a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek” védelme; valamint
  • a tiltott területek meghatározása és lehatárolása egyértelműen értelmezhető-e az állampolgárok számára.

Ezen szempontok szerint a Kúria törvénysértőnek ítélte, és 2015. május 31. napjával megsemmisítette a fővárosi rendelet tíz kerületre (a II., IV., IX., X., XIII., XIV., XVI., XVII., XXI. és XXII.) vonatkozó rendelkezéseit, amely négy kerület (a VI., a XI., a XVIII. és a XX.) kivételével az összes fővárosi kerület által javasolt szabályozás megsemmisítését jelenti. A Kúria döntése külön is kiemeli a Zuglói Önkormányzatot, amely „kirívó törvénysértést” követett el azzal, hogy a kerületi tulajdonú közterületek egészéről kirekesztette „a kényszerű lakhatási szegényeket”.

A Város Mindenkié csoport üdvözli azt a fejleményt, hogy – egyelőre – csökken azoknak a budapesti területeknek a kiterjedése, amelyeken büntethető a közterületi hajléktalanság. Félő azonban, hogy a kerületek más megfogalmazásban nagyrészt hasonló rendelkezéseket terjesztenek majd a Fővárosi Közgyűlés elé, így a hajléktalanság kriminalizálásának térbeli visszaszorulása csak időleges lesz. Másrészt, meggyőződésünk, hogy ha a Kúria következetesen alkalmazta volna azt az elvet, miszerint csak akkor jogszerű a hajléktalanság büntetése, ha azt a közrend, a közbiztonság, a közegészség, és a kulturális értékek védelme egyértelműen indokolja, úgy lényegében az egész fővárosi rendeletet meg kellett volna semmisítenie.

Álláspontunk szerint a hajléktalan emberek hatósági üldözése minden körülmények között elfogadhatatlan. Nem az a valódi kérdés, hogy a kerületek tudnak-e a kirekesztő Alaptörvény betűjének megfelelő indokot találni a köztéri hajléktalanság üldözéséhez, hanem az, hogy az állam milyen választ ad a tömeges lakásszegénységre. Ebben az Alkotmánybíróság nagyon világos állásfoglalást tett korábban: „önmagában az, hogy valaki a közterületen éli az életét, mások jogát nem sérti, kárt nem okoz, a közterület rendeltetésszerű használatát, a közrendet nem veszélyezteti”, a közrendet valóban veszélyeztető magatartások szankcionálására pedig a szabálysértési törvény számos önálló tényállást ismer. „A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie.”

Már eddig is legalább 420 db szabálysértési eljárás indult hajléktalan emberek ellen, és előfordult, hogy több napos elzárásra ítéltek valakit csak azért, mert közterületen élt. A Város Mindenkié csoport folytatja a harcot azért, hogy az állam ne a hajléktalan emberek hatósági üldözésén, hanem a lakhatási válság érdemi kezelésén, és a megfizethető, emberhez méltó lakhatás mindenki számára való biztosításán dolgozzon. A hajléktalanság büntetésének valódi alternatívája nem az „utcán élés joga”, hanem a lakhatáshoz való jog.

2015.01.25. 13:28 • 1 komment Címkék: életvitelszerű lakhatás közterületen