Support our work! Támogass minket!

Wire Transfer:
IBAN: HU12 1620 0223 1004 5507 0000 0000
SWIFT: HBWEHUHB

Átutalás:
A Város Mindenkié
16200223-10045507 (MagNet Bank)

Rólunk

A Város Mindenkié

A Város Mindenkié csoport olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. Célunk, hogy kiálljunk a hajléktalan emberek méltóságáért és küzdjünk a lakhatáshoz való jogért.

A szervezet minden tevékenységében – a döntéshozástól az akciók szervezéséig – a hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek vezető szerepet játszanak.

Email: avarosmindenkie@gmail.com

Feliratkozás a hírlevélre: írj egy emailt nekünk "hírlevél" tárggyal

Feliratkozás önkéntesnek: írj egy emailt nekünk "önkéntes" tárggyal

Telefon: Ország Dóra (0630-167-2588)

Címkék

13. kerület (5) 2. kerület (1) adomány (19) alkotmányos jogok (14) alternatív köztársasági elnök (5) Ausztria (3) avm akadémia (99) avm film (4) Belgium (5) belügyminisztérium (3) belváros (9) beszámoló (402) beszélgetés (82) bihari utca (28) bíróság (49) BKV (1) börtönszálló (13) börtön helyett lakhatást (3) Brazília (1) Budafok-Tétény (6) budapest pride (10) Bulgária (1) criminalization (42) Csehország (8) csepel (15) Dánia (2) debrecen (3) Dél-Afrika (13) demokratikus koalíció (3) deutsch (5) díj (5) diszkrimináció (63) Dunakeszi (1) dzsentrifikáció (8) egészségügy (3) Egyenlő Bánásmód Hatóság (12) Egyesült Államok (23) Együtt (1) együtt a lakhatásunkért (6) életvitelszerű lakhatás közterületen (340) élőlánc (34) elsőként lakhatás (33) elvonulás (18) emmi (5) english (109) ensz (11) érdekvédelem (412) erzsébetváros (2) esemény (318) espanol (2) étel (5) európai lakhatási hálózat (11) európai unió (19) fagyhalál (9) feantsa (12) fedél nélkül (9) ferencváros (57) FocusE15 (1) fogyatékkal élők (10) food not bombs (1) fotózás és aktivizmus (3) főváros (79) francais (4) franciaország (11) goldenblog (2) Görögország (2) guberálás (4) gyerekek kilakoltatása (38) gyermekelvétel (53) gyógyszergyári út (8) győzelem (31) habitat for humanity (12) hajléktalan ellátás (135) halottak napja (5) HaNEM (90) hatósági zaklatás (23) házfoglalás (25) hegyvidék (4) helsinki bizottság (1) Hollandia (1) hős utca (6) humán platform (9) igazoltatás (31) India (1) Írország (4) Japán (2) járókelő (1) józsefváros (84) józsef attila (2) karácsony (14) kassák múzeum (5) kecskemét (2) kék (2) kenyszi (17) képzés (43) kilakoltatás (220) kilakoltatás naplók (4) kiléptető lakások (1) kisokos (11) kispest (12) kőbánya (77) koldulás (5) költészet (26) konferencia (34) koppány utca (10) korona (5) köszönet (18) közélet iskolája (4) közérdekű adatigénylés (20) közmunkás mozgalom (1) közösség (82) köztér (83) közterület felügyelet (8) kunyhóbontás (130) lakásmenet (41) lakcím (60) lakcím naplók (17) lakhatás (379) lakhatáshoz való jog (26) lakhatási platform (2) lakhatási válság (54) lakok (1) lélek program (2) Lengyelország (4) lisszabon (1) lmbtq (12) lmp (16) lomtanalítás (1) március 15 (3) média (213) megemlékezés (30) megoldás (38) menekültek (15) menhely alapítvány (3) mentők (15) migszol (12) Miskolc (5) mszp (4) munkaügy (6) művészet (32) muzsikus rádió (150) Nagy Britannia (6) NANE (3) Németország (9) nemzetközi (176) nemzetközi dokumentumok (12) nem szegényeknek való vidék (1) nigéria (1) noszlopy utca (6) nyílt levél (91) nyíregyháza (1) október 23 (8) Olaszország (1) ombudsman (13) önkéntesség (17) pápa (5) Párbeszéd Magyarországért (1) parlament (9) Pécs (32) Pesterzsébet (1) picture the homeless (8) polgári engedetlenség (46) portrék (61) Portugália (2) portugues (2) Rákosmente (7) Rákospalota (5) rehab cm (2) rendhagyó osztályfőnöki óra (22) rendőrség (54) részvételi akciókutatás (29) romák (7) Románia (2) sajókaza (2) Schlauch-progam (6) segély (10) sherwood (19) Sierra Leone (3) Spanyolország (1) stopkilakoltatás (2) Svédország (1) szeged (1) szegénységellenes hálózat (4) szégyenkordon (6) székesfehérvár (3) szemüveg (9) Szenegál (1) Szlovákia (1) Szlovénia (2) szociális bérlakás (6) szociális építőtábor (8) szociális munka (13) szociális temetés (1) szolidaritás (116) születésnap (19) támogatás (22) tapasztalati szakértő (7) tasz (17) tek (2) terebesi erdő (28) Terézváros (1) Thaiföld (2) Törökország (2) Törökszentmiklós (1) törvénymódosítás (1) tüntetés (194) üdvhadsereg (4) újbuda (11) újpest (9) üres házak (76) utcajogász (37) Utcáról lakásba egyesület (9) utca és jog (37) vác (1) Vajdahunyad utca (3) választások (40) választás 2014 (5) választás 2018 (6) vallás (6) van esély (1) városhoz való jog (9) vaskapu utca (2) Veresegyház (1) videó (217) wc (50) XV. kerület (1) zöld pók (2) zugló (40) Címkefelhő

Egy nap nehéz éjszakája, azaz Szindbád, esetleg Esti Kornél vagy talán K.J. kalandjai a pesti éjszakában

senki_kicsi_2.jpgI. tétel

A szállás

2014. április vége, a tavasz ellenére nagyon hideg van, szakad az eső. Hősünk dideregve ácsorog szállása ajtaja előtt, hosszú percek óta vár arra, hogy végre valaki beengedje. Fáradt és rosszkedvű. Napközben ilyen-olyan ügyeket próbált elintézni minden eredmény nélkül. Szeretne néhány órát aludni. Nyílik a bejárati ajtó. A résen egy ifjú hölgy, az intézmény dolgozója dugja ki a fejecskéjét. Szemmel láthatóan álmos és ingerült. E kései órán valaki zavarni merészeli.

Az esőverte férfi gyanúsan udvarias, ha lehet bemenne és kialudná magát, rebegi a nőnek.

- Hát ez nem megy - közli hivatása teljes öntudatának birtokában ez a nőnemű cerberus.

- Kedves Jenő, nagyon jól tudja a házirend szerint (mely köztudottan az intézmény alkotmánya) előzetes egyeztetés nélkül 22 óra után a légy sem repülhet ide be.

Az éjszakai vándor tiszteletlen módon megemlíti, hogy létezik bizonyos humánum, emberei együttérzés, de nem túl meggyőző. Mennie kell.

A szabály, mely ha törik ha szakad betartandó, megint diadalt aratott az Emberség felett.

J. még eléri az utolsó villamost. Helyzete nem túl rózsás. Két darab 100 forintos  lapul a zsebében, meg egy lakáskulcs, a néhány éve meghalt nagybátyja lakásának kulcsa. Unokatestvérétől kapta. Pihenje itt ki magát a hétvégén. Életmentő segítség, de ma reggel úgy döntött, mégsem veszi igénybe ezt a lehetőséget.

Valamikor évekig lakott ebben a lakásban, de most nyomasztanák a kihalt, üres szobák, az áttekinthetetlen terek, a szerte-szét szórt több ezer kötet könyv, a rendetlenség. A villanyt is rég kikapcsolták.

A szükség nagy úr, törvényt bont, ma mégis ebben a lakásban kell töltenie az éjszakát.

II. tétel

A belváros (József Attila utca)

Az éjszakai vándor a József Attila utca sarkához ér. A Lánchídról jövet ez az utca vezet a Deák térre. Bal oldalt a Belügyminisztérium ormótlan épülete magasodik. Szállongó hírek keringenek arról, hogy egykor mi minden történt e szürke falak mögött. Ma a sasfészek fura ura Pintér belügyminiszter úr. Hivatására nézve főinkvizítor, mellékállásban dúsgazdag vállalkozó.

Az utca bal oldalán az árkádsori részen, az 1-es számú házban élt két nagyszerű művészember, egy író és egy festő. Mostanság már kevesen emlékeznek rájuk.

Ez a városrész napközben zajos és büdös, az itteni lakásokba alig jut be a napfény. Most éjjel viszont alig van forgalom, valamelyest tisztul a levegő.

III. tétel

J. találkozása sorstársaival

A Dorottya utca sarkán az árkádsor első beugrójában egy kortalan roma férfi üldögél a földön. Rongyos takaró védi a hidegtől. Mellette egy újságpapíron ételmaradék, üres műanyag boros flakon. Beszélgetni kezdenek.

- Az előbb itt voltak a zsaruk- kezdi a hajléktalan ember- Megfenyegettek, ha legközelebb itt találnak, abból nagy bajom lesz. Aztán elmentek.  A kurva anyjukat, hónapok óta itt alszom, mert nincs hova mennem. Nem ártok én senkinek.

- Korábban békén hagytak? - kérdezi J.

- Általában igen.

Hallgatnak.

- Főnök! Tudsz adni egy kis aprópénzt? - töri meg a csendet a férfi - megmondom a frankót, piára kell, nagyon fázom.

Kap egy százast, aztán elbúcsúzok. Pár méterrel arrébb egy lepedőnyi kartonon ismerős arc gubbaszt, ő Feri a régi haver és bajtárs, többek között a nélkülözésben.

- Mi járatban erre felé, Ferike?

- Esik. És te?

- Esik.

Ebben maradnak. Később hősünk leül barátja mellé.

- Nemrég itt jártak a rendőrök - ásít Feri - igazoltattak és finoman felkértek, hogy takarodjak innen, aztán leléptek.

- És te?

- Nem szóltam egy árva szót sem, de láthatod, itt vagyok, a fene megy ki az esőbe.

- Ha nem zavarlak, akkor én is itt maradok. Van nálam ugyan egy lakáskulcs. A hátunk mögötti házban van ez a lakás, de kettőnknek sajnos bajos lenne ott aludni. Ismerem a lakókat, ha valaki észrevenne minket, örömmel hívná a rendőrséget.

Az idő ólomlábakon vánszorog, kevés a közös téma. Később Feri végigdől a kartonon, betakarja magát valami pokrócfélével.

- Tudod - gyújt rá a számkivetett J. - az ókorban, jó régen élt egy különc pali, Diogenésznek hívták, ő kifejezetten szeretett hordóban lakni, napközben világító lámpásával bolyongott Athén utcáin, legalább egy igaz embert keresett, állítólag ilyet nem talált. Feri feltűnően csendben van, elaludt. J-re váratlanul és sunyin tör rá a fáradtság, de itt aludni nincs kedve. Elhatározza, hogy felmegy a lakásba, hátha talál valami kaját és innivalót, aztán sétál egyet és visszatér ide, barátját nem akarja egyedül hagyni. Az éjszaki lődörgés mindig jót tett neki. Egyetemi évei alatt ha éjszaka tanult és a fáradtságtól kicsordultak a könnyei, gyakran járt egyet az alvó városban.

Fenn a lakásban korom sötét van, a konyhaasztalon üres üvegek és üres konzervdobozok vannak, semmi egyéb.

IV. tétel

Éjszaka a belvárosban

A belváros utcáin lüktet, zsibong, hullámzik az élet. Hétvége van. Október 6. utca. A kávéházak, vendéglők, bárok zsúfolva. Egy masszázsszalonnak becézett kupleráj színes reklámfényei hívogatnak egy kis időtöltésre. A bejáratok előtt fiatalok, középkorúak, részeg turisták dohányoznak, isznak, csacsognak, enyelegnek. Egyszóval kitűnő a hangulat. Egy csendesebb, árnyékosabb helyen fiatal, hátizsákos srác szedegeti az eldobált csikkeket. A Vörösmarty tér környékén, a játék kaszinó előtt J-t megállítja egy tag. Ő korunk hőse. Kigyúrt, kopasz, bűzlik a szesztől és a pénztől.

- Baszd meg haver, eddig két kilót buktam, de hajnalra kifosztom ezeket a szemeteket!

A vándor kezébe nyomja félig szívott Marlboróját és visszamegy játszani. A szállodai sornál nő inti le a meghökkent J-t. Feltűnően csinos, feltűnően kifestett és bűzlik a magára öntött illatszertől.

Csábító és szinte visszautasíthatatlan ajánlatot tesz. J. ilyen ügyekben meglehetősen járatlan, rövid töprengés után tisztázandó a helyzetet kérdi a hölgytől, hogy mindezekért mennyit óhajt fizetni és milyen pénznemben?

Zengeni kezd a környék, a mikor a nő kifejti véleményét lovagjelöltje nemi identitásáról, anyja státuszáról és egy bizonyos tejtároló edényhez való azonosságáról. Jobb lesz innen gyorsan lelépni.

V. tétel

Az ajándékozások

Két óra múlva a hoppon maradt csavargónk visszatér Ferihez. Ő már ébren van. Zsivajgó lánycsapat érkezik. Huncutul fiatalok és jókedvűek, valamilyen jól sikerült buliból igyekeznek hazafelé. Hirtelen megállnak a két ágrólszakadt előtt. Hogylétük felől érdeklődnek, búcsúzóul egy kedves arcú szőke nekik adja a kávéját. Kisvártatva újabb lánycsapat, ugyanaz történik, mint az az előbb, megtorpanás, kíváncsiskodás, részvétteli együttérzés és ajándék (130 forint). Mintha megállt volna a tű a lemezen.

- Milyen kedvesek és megértőek ezek a csajok - töpreng J. Semmi gúny, semmi élcelődés. A nőkről kialakított téziseimet majd feltétlenül újra kell gondolnom.

Később öt-hat ifjú ember érkezik. Kezeikben félig telt boros és sörös üvegek. Kicsit részegek, de jól áll nekik. egy zacskóban félig rágott disznótoros van, ezzel ajándékozzák meg a virrasztókat.

VI. tétel

A szürke (kék) ruhások

Hirtelen a semmiből, az utca elején megjelennek a szürke ruhások. Négyen vannak. Látjuk, amint a szerencsétlen roma férfit (aki még nem ment el) felrázzák, talpra állítják. Hozzánk nem hallatszik el, mit mondanak neki. Hatásos lehetett, mert a hajléktalan ember szedelődzködik, kezébe veszi kis batyuját és elindul a Duna felé, a hidegbe és az esőbe.

A szürke ruhások pedig elindulnak felénk, jönnek-jövögetnek. Már itt vannak. Innen alulról nézve milyen termetűek és daliásak. J. kérés nélkül átadja azt a kis műanyaglapocskát, mely közhitelesen igazolja létezésének tényét a földgolyón. A közeg elölről-hátulról megvizsgálja, aztán némi telefonozás után megjegyzés nélkül visszaadja. Ferikét nem igazoltatják, sőt keresztnevén szólítja az egyik rendőr.

- Tűnjön el, mire visszajövünk nem akarjuk itt látni - közli kissé durcásan a tisztelt rendvédelem nagyra becsült tagja. Aztán ahogy jöttek, úgy tűnnek el. Múlnak az órák, de többé nem látjuk őket viszont.

Milyen udvariasak voltak, tűnődik hősünk. Beléjük verhették főnökeik az úri modort, mert hisz’ demokratikus jogállamban élünk, ahol a hatóság őriz és véd. Pedig látszott rajtuk, hogy legszívesebben szétrúgták volna a seggünket. Elmúlt 5 óra, a Duna budai oldalán a várat lilás-zöldes fény öleli át, mely lassan halványkékké szelídül. Indulni kell. Hajnalodik. Hajnalodik?

2014. június 26.                                                                           Keresztes Jenő

2014.07.05. 06:00 • Címkék: rendőrség köztér