Support our work! Támogass minket!

Wire Transfer:
IBAN: HU12 1620 0223 1004 5507 0000 0000
SWIFT: HBWEHUHB

Átutalás:
A Város Mindenkié
16200223-10045507 (MagNet Bank)

Rólunk

A Város Mindenkié

A Város Mindenkié csoport olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. Célunk, hogy kiálljunk a hajléktalan emberek méltóságáért és küzdjünk a lakhatáshoz való jogért.

A szervezet minden tevékenységében – a döntéshozástól az akciók szervezéséig – a hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek vezető szerepet játszanak.

Email: avarosmindenkie@gmail.com

Feliratkozás a hírlevélre: írj egy emailt nekünk "hírlevél" tárggyal

Feliratkozás önkéntesnek: írj egy emailt nekünk "önkéntes" tárggyal

Telefon: Ország Dóra (0630-167-2588)

Címkék

13. kerület (5) 2. kerület (1) adomány (19) airbnb (2) alkotmányos jogok (14) alternatív köztársasági elnök (5) Ausztria (3) avm akadémia (99) avm film (4) Belgium (5) belügyminisztérium (3) belváros (9) beszámoló (402) beszélgetés (82) bihari utca (28) bíróság (49) BKV (1) börtönszálló (13) börtön helyett lakhatást (3) Brazília (1) Budafok-Tétény (6) budapest pride (10) Bulgária (1) criminalization (42) Csehország (8) csepel (15) Dánia (2) debrecen (3) Dél-Afrika (13) demokratikus koalíció (3) deutsch (5) díj (5) diszkrimináció (63) Dunakeszi (1) dzsentrifikáció (8) egészségügy (3) Egyenlő Bánásmód Hatóság (12) Egyesült Államok (23) Együtt (1) együtt a lakhatásunkért (6) életvitelszerű lakhatás közterületen (340) élőlánc (35) elsőként lakhatás (33) elvonulás (18) emmi (5) english (109) ensz (11) érdekvédelem (416) erzsébetváros (2) esemény (318) espanol (2) étel (5) európai lakhatási hálózat (11) európai unió (19) európai unió bírósága (1) fagyhalál (9) feantsa (12) fedél nélkül (9) ferencváros (58) FocusE15 (1) fogyatékkal élők (10) food not bombs (1) fotózás és aktivizmus (3) főváros (82) francais (4) franciaország (11) goldenblog (2) Görögország (2) guberálás (4) gyerekek kilakoltatása (38) gyermekelvétel (53) gyógyszergyári út (8) győzelem (31) habitat for humanity (12) hajléktalan ellátás (135) halottak napja (5) HaNEM (90) hatósági zaklatás (23) házfoglalás (25) hegyvidék (4) helsinki bizottság (1) Hollandia (1) hős utca (6) humán platform (9) igazoltatás (31) India (1) Írország (4) Japán (2) járókelő (1) józsefváros (84) józsef attila (2) karácsony (14) Kásler Miklós (1) kassák múzeum (5) kecskemét (2) kék (2) kenyszi (17) képzés (43) kilakoltatás (230) kilakoltatás naplók (4) kiléptető lakások (2) kisokos (11) kispest (12) kőbánya (77) koldulás (5) költészet (26) költözés (1) konferencia (34) koppány utca (10) kórház (1) korona (7) köszönet (18) közélet iskolája (4) közérdekű adatigénylés (20) közmunkás mozgalom (1) közösség (82) köztér (84) közterület felügyelet (8) közvécé (2) kunyhóbontás (130) lakásmenet (41) lakcím (60) lakcím naplók (17) lakhatás (383) lakhatáshoz való jog (28) lakhatási platform (2) lakhatási válság (53) lakok (1) lélek program (2) Lengyelország (4) lisszabon (1) lmbtq (12) lmp (16) lomtanalítás (1) március 15 (3) média (213) megemlékezés (30) megoldás (38) menekültek (15) menhely alapítvány (3) mentők (15) mérce (1) migszol (12) Miskolc (5) mszp (4) munkaügy (6) művészet (32) muzsikus rádió (150) Nagy Britannia (6) NANE (3) Németország (9) nemzetközi (176) nemzetközi dokumentumok (12) nem szegényeknek való vidék (1) nigéria (1) noszlopy utca (6) nyílt levél (95) nyíregyháza (2) október 23 (8) Olaszország (1) ombudsman (13) önkéntesség (17) pápa (5) Párbeszéd Magyarországért (1) parlament (9) Pécs (35) Pesterzsébet (1) picture the homeless (8) polgári engedetlenség (46) portrék (61) Portugália (2) portugues (2) Rákosmente (7) Rákospalota (5) rehab cm (2) rendhagyó osztályfőnöki óra (22) rendőrség (54) részvételi akciókutatás (29) romák (7) Románia (2) sajókaza (2) Schlauch-progam (6) segély (10) sherwood (19) Sierra Leone (3) Spanyolország (1) stopkilakoltatás (2) Svédország (1) szeged (1) szegénységellenes hálózat (4) szégyenkordon (6) székesfehérvár (3) szemüveg (9) Szenegál (1) Szlovákia (1) Szlovénia (2) szociális bérlakás (8) szociális építőtábor (8) szociális munka (13) szociális temetés (1) szolidaritás (117) születésnap (19) támogatás (22) tapasztalati szakértő (7) társadalombiztosítás (1) tasz (17) tb (1) tek (2) terebesi erdő (28) Terézváros (1) Thaiföld (2) Törökország (2) Törökszentmiklós (1) törvénymódosítás (1) tüntetés (194) üdvhadsereg (4) újbuda (11) újpest (9) új blogfelület (1) üres házak (77) utcajogász (37) Utcáról lakásba egyesület (9) utca és jog (37) vác (1) Vajdahunyad utca (3) választások (40) választás 2014 (5) választás 2018 (6) vallás (6) van esély (1) városhoz való jog (10) vaskapu utca (2) vécé (1) Veresegyház (1) videó (217) wc (53) XV. kerület (1) zöld pók (2) zugló (40) Címkefelhő

Az igazság az utcán hever - beszámoló Udvarhelyi Éva Tessza könyvének bemutatójáról

tessza_könyv.jpg2014. június 10-én a Szentkirályi utcában a „Tégy az emberért” Információs-és Továbbképzési Központban került sor Udvarhelyi Éva Tessza (a továbbiakban Tessza) "Az igazság az utcán hever" című könyvének bemutatására. A szerző kulturális antropológus, doktori fokozatot 2013-ban szerzett az Egyesült Államokban. Tudományos munkássága mellet az A Város Mindenkié csoport egyik alapítója és aktív tagja, mely csoport alapvető feladata a hajléktalan emberek jogainak és érdekeinek védelme.

Immáron második kötete a Napvilág könyvkiadó gondozásában jelent meg. A XX. és a XXI. század első két évtizedében létrejött társadalmi feszültségek közül az egyik legsúlyosabb probléma a tömeges elszegényedés, melynek legszélsőségesebb megnyilvánulása a hajléktalanság és a lakhatási válság. (A Kádár-korszakban is létezett szegénység és hajléktalanság, de az állam büntető hatalma könyörtelenül lesújtott erre talajt vesztett rétegre.) A szerző kutatása során olyan megközelítési módot választott, amelyet a jelenlegi magyar szakirodalom még nem alkalmazott.

Három gondolati egységre lehet felosztani a könyvet. Tessza először történelmi áttekintést nyújt a magyar állam és az egymást követő kormányzatok intézkedéseiről ennek az akut probléma kezelésére. Bemutatja, hogy az 1910-es évektől napjainkig milyen szerepet játszottak a lakhatási válság és a hajléktalanság csökkentésében az alulról szerveződő kezdeményezések. Végül egy olyan paradigmáról ír, ahol az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalati tudás egymásnak mellérendelt, egymást kiegészítő összekapcsolása biztosít olyan érvényes, a valóságot jobban megragadó következtetéseket, amely elengedhetetlenül szükséges az elnyomó hatalom elleni harchoz, a társadalom megváltoztatásához. A Szó és a Tett egysége kell a mindenkori hatalom kártékony, embertelen megnyilatkozásai elleni küzdelemhez.

A könyvbemutatót Schneider Márta, a Napvilág Kiadó ügyvezető igazgatója nyitotta meg. A könyv rövid méltatása után bemutatta a meghívott vendégeket: Tausz Katalint, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánját, szociálpolitikust, Keresztes Jenőt, az AVM hajléktalan aktivistáját és Ónody-Molnár Dórát, a Népszabadság újságíróját. Először a professzorasszony kapott szót. Elöljáróban elmondta, hogy ritkán jár könyvbemutatókra, de most kivételt tett. Tette ezt azért mert ennek a könyvnek a megjelenését nagyon fontosnak tartja. A könyv megjelenése nemcsak azért jelentős, mert a közös tudást gazdagítja, hanem elsősorban azért, mert hangot ad annak a társadalmi rétegnek, a hajléktalan embereknek, akik eddig csendben voltak, hallgattak. A mű összekapcsolja a hajléktalan emberek életérzésének megnyilvánulását a társadalomtudomány nyelvhasználatának eszközrendszerével. A napjainkban is jelen levő és egyre erősödő lakhatási válság, szegényellenesség a hajléktalan emberek üldözése mint állami gyakorlat bemutatása ilyen megközelítésben a tudományos publikációkban még nem szerepelt. A könyv ezt a hiányt pótolja. A dékán asszony elmondta azt is, hogy manapság a közbeszédben, a médiumokban, politikusi nyilatkozatokban kialakult egy olyan nyelv melyet a szakirodalom szimbolikus kirekesztésnek nevez, például „cigánybűnözés”, „hajléktalanbűnözés”, ahol a szókapcsolat előtagja nem jelző, mint pl. szőke nő, szemüveges gyermek, stb. hanem egy besorolást jelent, amely elszemélyteleníti és egyben kitaszítja a polgári társadalomból az érintettek csoportját.

Közvetve ehhez kapcsolódik az a kutatási módszer, mely elsősorban a makrokutatást privilegizálva adatokat gyűjt, statisztikákat, táblázatokat, grafikonokat elemez, majd ezek kiegészítése képen interjúk formájában anekdotikus elemekkel színesíti, teszi érdekesebbé a kutatást. Tessza másképp látja ezt: az ember élete nem illusztrációja egy társadalmi viszonynak. Az egyén mindennapi élethelyzetének tapasztalatai, megfigyelései ugyanolyan érvényes, a valóságot megragadó tudást jelentenek, mint az elméleti társadalomtudományoké. Tessza ideológiája mélyen humánus. minden ember számít, a hajléktalanság oka nem a személy devianciájában keresendő, nem egyéni probléma, mélyebb társadalmi összefüggésében kell keresnünk az okokat.

A rendszerváltás után a politikai jogok szélesebb körben érvényesülnek, mint korábban, míg a szociális jogok egyre gyengülnek. Kétféle lehetőség van a mélyszegénységben élők és a hajléktalan emberek helyzetének kezelésére – írja Tessza. A megerősítő intézkedések vagy az átalakító intézkedések előnyben részesítése. Az első esetben az uralkodó rendszeren belül lehet enyhíteni ezeknek a társadalmi rétegeknek a helyzetén anélkül, hogy bármilyen kiutat tudnának számukra felmutatni. A legönzetlenebb segítség sem jelent valódi megoldást. A jelenlegi szociális ellátórendszer alkalmatlan megfelelő alternatívát felmutatni ezeknek az embereknek. Ezzel szemben, az átalakító intézkedéseknek az a célja, hogy az egész struktúrát, rendszert lebontsák, megvalósuljon egy politikai emancipáció. Ebben az aspektusban a civil mozgalmak megerősítésére és összefogására van szükség.

Végezetül a professzor asszony arról beszélt, hogy a könyv a tudományosság kritériumainak teljes mértékben megfelelt. A szerző bő forrásanyagot használt fel, a témával kapcsolatban más társadalomtudósok műveiből gyakran idézett, irodalmi példákat hozott fel. A könyv „fogyasztható” – ahogy némi humorral megjegyezte. A kissé ökonomikus megfogalmazást avval egészíteném ki, illetve pontosítanám, hogy a mű egyszerűen, mindenki által érthetően íródott. A tudomány ama székesegyházába nem csak az nyer bebocsátást, akit csak a jóisten ért meg, hanem az is, aki közérthetően, világosan olvasmányosan fogalmaz.

A következő értékelő Jenő volt, A Város Mindenkié csoport hajléktalan aktivistája Értékelése kezdetekor két körülményre hívta fel a hallgatóság figyelmét. Az első: kétségtelenül elfogult Tesszával kapcsolatban. A szerzőt több éve ismeri, ugyanúgy felháborítja őt is, mint Tesszát a hajléktalan embereket ért igazságtalanságok, megaláztatások sorozata, ugyanúgy felháborítja az, hogy a jelenlegi kormányzat egyre embertelenebb rendészeti eszközöket vet be a hajléktalanság „kezelésére”, ahelyett, hogy egy átfogó, átgondolt szociális és lakáspolitikát dolgozna ki. Jenőnek közös a célja Tesszával: a rendszer alapvető megváltoztatása, amely kőkemény aktív cselekvést feltételez. Voltak közös sikereik, de kudarcaik is. Bizonyos kérdésekben eltér a véleményük, aminek a fő oka, hogy Jenő belülről, közvetlenül tapasztalta meg ennek a létformának főként a mentális nehézségeit. Tessza rendszerszinten gondolkodik, de közvetlen napi ismeretei nincsenek.

A második: Jenő nem szakember, társadalomtudományi ismeretei vannak, de csak, mint egy átlagolvasó tud beszélni a könyvről. Autentikus szakmai véleményt nem tud produkálni. A könyv címe: „Az igazság az utcán hever” rendkívül találó. A könyvesboltba betévedt vásárlónak a cím felkelti kíváncsiságát érdeklődését. Milyen igazság hever az utcán? A könyv bevezetőjéből és a tartalomjegyzékből ez kiderül. A könyv tárgya a huszadik század tízes éveitől a mai napig áthúzódó lakhatási válság, a hajléktalanság és az ezekhez kapcsolódó problémák vizsgálata. Jenő pár mondatban érintette a könyv szerkezetét, gondolati egységeit is, de a beszámoló összeállítója erre most nem tér ki, hisz erről már olvashattunk ez írás elején. Egy mű – fejtegette az előadó – akkor felel meg a tudományosság kritériumainak, ha eredeti. Tessza könyve eredeti, tudniillik olyan szemszögből vizsgál egy társadalmi jelenséget, amelyre még nem volt példa a magyar társadalomtudományi életben. A szakma is meríthet új ismereteket Tessza kutatásaiból, de gondolatai az érdeklődő laikus közönség számára is a felfedezés erejével hatnak. A könyv olvastán a beszámoló írója is meghökkenve tapasztalta, hogy a számára evidensnek tűnő dolgok is bonyolultabb összefüggéseket hordoznak magukban.

A tudományosság másik fontos kritériuma – mondta Jenő – a hasznosság. Egy könyv nemcsak a szűk szakmának íródik, amin az a pár szakember jól elvitatkozik, hanem az emberi élet változtatását, javítását igénylő széles nyilvánosság számára is. A jó tudományos szakkönyv olvasásakor az emberekben kérdések forgalmazódnak meg, amelyre keresik a választ. Továbbadják, terjesztik ismereteiket, kritikusan lépnek fel az elnyomó rendszerek ellen. A szerző műve minden tekintetben eleget tesz ennek a kritériumnak!

Jenő ezek után az idézetek fontosságáról beszélt. Ha más szerzőtől idézünk, ezt két okból tesszük: egyrészt gondolataink megerősítésére szolgál, másrészt az idézett szerzőt kívánjuk cáfolni. Tessza gyakran él evvel a lehetőséggel. Ami Jenőnek szíve szerint való, az az irodalmi idézetek feltűnése e munkában. Tessza Kassáktól Móricz Zsigmondtól, Veres Pétertől is idéz. A jó szépíró ugyanúgy be tudja mutatni a valóságot, sőt néha hívebben, mint egy szociológus, vagy antropológus a maga tudományos eszközeivel. A jó szépirodalmi mű olyan belső megrendülést, érzelmeket generál az olvasóban, amely hatását tekintve felér egy objektív tudományos munkával. Éppen emiatt Jenő egy kicsit kevesellte a szépprózából vett idézetek számát. A megalázott, megnyomorított, a társadalomból kitaszított emberek nyomorúságáról számtalan remekmű született, erre Jenő két példát hozott fel: Nagy Lajos és Német László ilyen tárgyú alkotásait.

A szerző könyvének kimunkálásakor elképesztően sok külföldi és hazai forrást használt fel. Egyszerűen, könnyen utána lehet nézni ezeknek. Általános derültség közepette Jenő egy kicsit gonoszkodott. Ugyanis közölte a hallgatósággal, hogy némely forrásnak próbaképp utánanézett. Most itt bevallhatja, hogy nem akarta ellenőrizni Tesszát, hanem egyszerűen érdekelték azok a források, amit Tessza az alkotó folyamat során felhasznált.

Jenő zárásképpen elmesélte, hogy idefele a buszon egy Vörösmarty-vers került felszínre tudata mélyéből. A Gondolatok a könyvtárban a költő nagy, filozofikus költeménye. A vers elején felteszi a költő a kérdést: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” Igen, mondja ki Vörösmarty a végkövetkeztetést: a társadalmi  haladás egyik mozgatója a könyv, lett légyen az tudományos mű vagy szépirodalom. (Vörösmarty 1844-ben írta ezt a költeményt, és négy évre rá kitört a forradalom!)

Végül Jenő őszintén, meleg szívvel gratulált Tesszának és ugyancsak Vörösmarty versének utolsó sorát idézte: Tessza, ez jó mulatság férfimunka volt! A könyvbemutató utolsó harmadában Ónody-Molnár Dóra tette fel a könyvvel kapcsolatos kérdéseit a szerzőnek és a meghívott vendégeknek.

2014. június 30.                                                                                Keresztes Jenő

2014.07.03. 06:00 • Címkék: beszámoló
 
 
süti beállítások módosítása