Ma Magyarországon lakhatási válság van. Több tízezer ember él az utcán és hajléktalanszállón és több százezren rettegnek a kilakoltatástól vagy húzzák meg magukat zsúfolt, egészségtelen lakásokban. A önkormányzati lakások aránya Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb (2%), és a, kihasználatlanul álló önkormányzati és magántulajdonú lakások száma folyamatosan nő – ma közel félmillió. Hazánkban a lakhatási költségek a jövedelmekhez képest aránytalanul magasak. Ezért fordulhat az elő, hogy annak ellenére, hogy az országban nincs lakáshiány, sokan mégsem engedhetik meg maguknak, hogy méltó és stabil lakhatásuk legyen. A lakástalanság társadalmi költsége és az üresen álló ingatlanok gazdasági költsége hatalmas, ezért a felelős döntéshozóknak fel kell lépni az üres ingatlanok lakáscélú hasznosítása érdekében.
A Város Mindenkié olyan átfogó lakhatási programot követel azi önkormányzatoktól és a kormányzattól, amely megelőzi a tömeges hajléktalanságot és a szociális bérlakás-rendszer bővítésével az alacsony jövedelmű embereknek is elérhetővé teszi a megfizethető lakhatást. Ennek egyik első lépése az üresen álló önkormányzati lakások hasznosítása, és a magántulajdonú üres lakások szociális alapú kiadásának ösztönzése.
Általános javaslat
- Az üres ingatlanok nyilvántartása és a statisztikai adatok nyilvánossá tétele.
A nyilvántartás célja, hogy a hosszú ideig (akár évekig) teljesen magukra hagyott épületek és lakások láthatóak legyenek az önkormányzatok és a civil kezdeményezések számára, és bevonhatóak legyenek az üres lakások hasznosítását célzó programokba.
Üres önkormányzati ingatlanok
- Üres önkormányzati bérlakások haladéktalan bérbeadása szociális szempontok alapján.
Az üresen álló önkormányzati bérlakások a közvagyon elpazarlását jelentik (üresen is költséget jelentenek az önkormányzatnak), és nem töltik be rendeltetésüket. Szociális alapon való kiadásuk gyorsan és gyakorlatilag költség nélkül megvalósítható.
- A felújításra vagy bontásra váró önkormányzati bérlakások átmeneti hasznosítása.
Ahelyett, hogy az önkormányzatok a bontásra hivatkozva évekig üresen tartanának épületeket, ún. átmeneti szerződést kellene, hogy kössenek szociálisan rászoruló lakókkal. A szerződés lehet akár egyéves, ami méltányos lakbérrel vagy rezsi-alapon teszi lehetővé a bérlést. Ez ugyan nem jelent végleges megoldást a lakóknak, de időt hagy nekik arra, hogy más megoldást tudjanak keresni, félre tudjanak tenni. A lényeg, hogy csak kelljen a bérlőknek kiköltözni, amikor a munkák ténylegesen elkezdődnek.
- Felmérés a nem lakás célú ingatlanok lakássá alakításáról.
Az önkormányzatok végezzenek felmérést arról, hogy az üresen álló önkormányzati, nem lakás célú helyiségek közül mennyit és milyen feltételekkel lehetne lakássá alakítani. A lakásként nem hasznosítható helyiségeket tegyék elérhetővé társadalmi szervezeteknek, kisebb cégeknek, amelyek fellendíthetik a város életét.
Üres magántulajdonú ingatlanok
- Szociális lakásügynökségek kialakítása az üresen álló lakások kiadására.
Szociális lakásügynökséget cégek, civil szervezetek vagy önkormányzatok is működtethet. Az ügynökség feladata a szociális bérlakások fenntartása, amelybe beletartozik a magántulajdonú üres lakások hasznosítása is. Miközben a tulajdonos vállalja, hogy a piacinál alacsonyabb bérleti díjat szab meg, a lakásügynökség garantálja, hogy megkapja a bérleti díjat, és ugyanolyan állapotban kapja vissza a lakást.
- Kedvezményes hitelkeret az üresen álló lakások, épületek felújítására és kiadására.
A kedvezményes hitelkeret feltétele, hogy a tulajdonosnak meghatározott ideig (pl. minimum a hitel visszafizetéséig) szociális kritériumok alapján, a piaci árnál alacsonyabb bérleti díjon kell kiadnia a lakását. Ezt a hitelkeretet lehetne arra is használni, hogy nem lakáscélú ingatlanokat (pl. irodákat) lakássá alakítsanak át.
- Az üresen álló, rosszabb állapotú helyiségek, épületek átmeneti hasznosítása.
Jogi lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tulajdonos átmeneti használati szerződést kössön egy személlyel, csoporttal vagy szervezettel, ami lehetővé teszi az épület legális, de átmeneti jellegű használatba vételét addig, ameddig eldől az ingatlanok sorsa. Egy ilyen szerződéssel a használatba vevők nem fizetnek lakbért, viszont vállalják az épület karbantartását és a rezsi kifizetését. A felek megállapodnak egy méltányos felmondási időben, hogy a használatba vétel stabil jellege biztosítva legyen.
... és mindez milyen forrásokból?
- A hosszú ideig, akár éveken át üresen álló lakások, épületek megadóztatása.
A bevételt a városvezetés különítse el és fordítsa lakhatási programok támogatására. Amennyiben a tulajdonos újból elkezdi lakásként hasznosítani az ingatlant, akkor nem kell adót fizetnie. A cél valójában az, hogy ezek a lakások megint ki legyenek adva és emberek lakhassanak bennük!
- Civil kezdeményezések bevonása a lakások, épületek felújításába.
Számos civil szervezetnek (pl. Szociális Építőtábor Egyesület) van tapasztalata abban, hogyan lehetne a (leendő) bérlőkkel közösen rossz állapotú lakásokat felújítani. Ez viszonylag olcsó és hatékony megoldás mind az önkormányzatok, mind a bérlők számára.
- A városrehabilitációra fordítható EU-s pénzek lehívása és megfelelő felhasználása.
Az Európai Uniónak több forrása is van az integrált városrehabilitációra,. Ezekből a forrásokból lehetne olyan programokat is finanszírozni, melyeknek egy eleme az üres lakások hasznosítása.
Kik vagyunk?
A Város Mindenkié csoport olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. Célunk, hogy kiálljunk a hajléktalan emberek méltóságáért és küzdjünk a lakhatáshoz való jogért. A szervezet minden tevékenységében – a döntéshozástól az akciók szervezéséig – a hajléktalan emberek vezető szerepet játszanak.
A javaslatok pdf formátumban letölthetők itt.