A Város Mindenkié (AVM) hajléktalan érdekvédelmi csoport 2013. február 1-én performansszal egybekötött sajtótájékoztatót tartott a Kálvin téren azok mellett a „Munkaterület” feliratú kordonok mellett, melyeket egy pár héttel korábban helyezett ki a főváros. A hajléktalan aktivisták munkáért álltak sorba, hogy jelezzék: a munkaterületre való hivatkozás abszurd, a kordonokat egyértelműen abból a célból helyezték ki, hogy elriasszák és távol tartsák a fedél nélkül élő embereket. A csoport az elrettentő intézkedések helyett a lakhatáshoz való jog érvényre juttatását követeli.
A performansz során Balog Gyula, az AVM egyik aktivistája egy munkaerő-felvételt hirdető tábla mellett elmondta, hogy „a kormány által meghirdetett 1 millió állás közül most tizenkettőt fogunk kiosztani. Mint látható, itt igen komoly városszépítő munka folyik.” A helyszínen kiosztott szakmák között volt például a zoknihegesztő, a légifolyosó takarító, a nyári hómunkás, a holdfényező és a csillagszámláló is.
A munkák kiosztása után a csoport sajtótájékoztatót tartott, ahol többek között elmondták: noha a fővárosi vezetés kb. két hete kihelyezte a kordonokat, érdemi munka azóta sem folyt. A csoport ugyanakkor örömmel állapította meg, hogy a Kálvin téri aluljáróban éppen az AVM sajtótájékoztatójának napján indult meg a munka: a csoport érkezésekor az aluljáró csempéjét három ember szorgalmasan takarította. Sajnos az nem derült ki, hogy mely cég szervezésében végzik a takarítást, mert ruházatukon nem látszott utaló jelzés.
Dombóvári László hajléktalan aktivista felhívta a figyelmet arra, hogy a hajléktalan emberek szeretnének dolgozni és akár az aluljárók fejlesztésében is szívesen részt vennének. Emellett azonban feltette azt a kérdést is, hogy vajon az ország gazdasága is olyan tempóban épül-e, ahogyan az aluljárók falai mellett folyt a köztisztasági munka az elmúlt hetekben?
Lakatos Bertalanné Jutka, szintén a csoport hajléktalan aktivistája, elmondta, hogy A Város Mindenkié a héten közérdekű adatigénylést adott be a Fővárosi Közterület-felügyelethez, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-hez és a fővárosi önkormányzathoz, hogy megtudja, pontosan milyen munkát terveznek a területen és ez mennyibe kerül. Az aktivista kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság 2012 novemberében hozott döntésében nemcsak azt mondta ki, hogy a közterületi hajléktalanság tiltása alkotmányellenes, hanem azt is, hogy a hajléktalanságot szociális eszközökkel kell megoldani. Lakatosné szerint az ál-intézkedések és látvány-megoldások helyett a város és az ország vezetésének az lenne a feladata, hogy az emberi jogokat és a lakhatáshoz való jogot érvényesítse. A csoport képviselői hangsúlyozták: „elvárjuk, hogy a döntéshozók figyelme végre a súlyos szociális problémák felé forduljon, és valódi megoldásokat keressenek. A szegény emberek üldözése és megbélyegzése helyett a tömeges lakásszegénységgel és a lakhatáshoz való joggal foglalkozzanak!”
