Support our work! Támogass minket!

Wire Transfer:
IBAN: HU12 1620 0223 1004 5507 0000 0000
SWIFT: HBWEHUHB

Átutalás:
A Város Mindenkié
16200223-10045507 (MagNet Bank)

Rólunk

A Város Mindenkié

A Város Mindenkié csoport olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. Célunk, hogy kiálljunk a hajléktalan emberek méltóságáért és küzdjünk a lakhatáshoz való jogért.

A szervezet minden tevékenységében – a döntéshozástól az akciók szervezéséig – a hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek vezető szerepet játszanak.

Email: avarosmindenkie@gmail.com

Feliratkozás a hírlevélre: írj egy emailt nekünk "hírlevél" tárggyal

Feliratkozás önkéntesnek: írj egy emailt nekünk "önkéntes" tárggyal

Telefon: Ország Dóra (0630-167-2588)

Címkék

13. kerület (5) 2. kerület (1) adomány (19) airbnb (2) alkotmányos jogok (14) alternatív köztársasági elnök (5) Ausztria (3) avm akadémia (99) avm film (4) Belgium (5) belügyminisztérium (3) belváros (9) beszámoló (402) beszélgetés (82) bihari utca (28) bíróság (49) BKV (1) börtönszálló (13) börtön helyett lakhatást (3) Brazília (1) Budafok-Tétény (6) budapest pride (10) Bulgária (1) criminalization (42) Csehország (8) csepel (15) Dánia (2) debrecen (3) Dél-Afrika (13) demokratikus koalíció (3) deutsch (5) díj (5) diszkrimináció (63) Dunakeszi (1) dzsentrifikáció (8) egészségügy (3) Egyenlő Bánásmód Hatóság (12) Egyesült Államok (23) Együtt (1) együtt a lakhatásunkért (6) életvitelszerű lakhatás közterületen (340) élőlánc (35) elsőként lakhatás (33) elvonulás (18) emmi (5) english (109) ensz (11) érdekvédelem (416) erzsébetváros (2) esemény (318) espanol (2) étel (5) európai lakhatási hálózat (11) európai unió (19) európai unió bírósága (1) fagyhalál (9) feantsa (12) fedél nélkül (9) ferencváros (58) FocusE15 (1) fogyatékkal élők (10) food not bombs (1) fotózás és aktivizmus (3) főváros (82) francais (4) franciaország (11) goldenblog (2) Görögország (2) guberálás (4) gyerekek kilakoltatása (38) gyermekelvétel (53) gyógyszergyári út (8) győzelem (31) habitat for humanity (12) hajléktalan ellátás (135) halottak napja (5) HaNEM (90) hatósági zaklatás (23) házfoglalás (25) hegyvidék (4) helsinki bizottság (1) Hollandia (1) hős utca (6) humán platform (9) igazoltatás (31) India (1) Írország (4) Japán (2) járókelő (1) józsefváros (84) józsef attila (2) karácsony (14) Kásler Miklós (1) kassák múzeum (5) kecskemét (2) kék (2) kenyszi (17) képzés (43) kilakoltatás (230) kilakoltatás naplók (4) kiléptető lakások (2) kisokos (11) kispest (12) kőbánya (77) koldulás (5) költészet (26) költözés (1) konferencia (34) koppány utca (10) kórház (1) korona (7) köszönet (18) közélet iskolája (4) közérdekű adatigénylés (20) közmunkás mozgalom (1) közösség (82) köztér (84) közterület felügyelet (8) közvécé (2) kunyhóbontás (130) lakásmenet (41) lakcím (60) lakcím naplók (17) lakhatás (383) lakhatáshoz való jog (28) lakhatási platform (2) lakhatási válság (53) lakok (1) lélek program (2) Lengyelország (4) lisszabon (1) lmbtq (12) lmp (16) lomtanalítás (1) március 15 (3) média (213) megemlékezés (30) megoldás (38) menekültek (15) menhely alapítvány (3) mentők (15) mérce (1) migszol (12) Miskolc (5) mszp (4) munkaügy (6) művészet (32) muzsikus rádió (150) Nagy Britannia (6) NANE (3) Németország (9) nemzetközi (176) nemzetközi dokumentumok (12) nem szegényeknek való vidék (1) nigéria (1) noszlopy utca (6) nyílt levél (95) nyíregyháza (2) október 23 (8) Olaszország (1) ombudsman (13) önkéntesség (17) pápa (5) Párbeszéd Magyarországért (1) parlament (9) Pécs (35) Pesterzsébet (1) picture the homeless (8) polgári engedetlenség (46) portrék (61) Portugália (2) portugues (2) Rákosmente (7) Rákospalota (5) rehab cm (2) rendhagyó osztályfőnöki óra (22) rendőrség (54) részvételi akciókutatás (29) romák (7) Románia (2) sajókaza (2) Schlauch-progam (6) segély (10) sherwood (19) Sierra Leone (3) Spanyolország (1) stopkilakoltatás (2) Svédország (1) szeged (1) szegénységellenes hálózat (4) szégyenkordon (6) székesfehérvár (3) szemüveg (9) Szenegál (1) Szlovákia (1) Szlovénia (2) szociális bérlakás (8) szociális építőtábor (8) szociális munka (13) szociális temetés (1) szolidaritás (117) születésnap (19) támogatás (22) tapasztalati szakértő (7) társadalombiztosítás (1) tasz (17) tb (1) tek (2) terebesi erdő (28) Terézváros (1) Thaiföld (2) Törökország (2) Törökszentmiklós (1) törvénymódosítás (1) tüntetés (194) üdvhadsereg (4) újbuda (11) újpest (9) új blogfelület (1) üres házak (77) utcajogász (37) Utcáról lakásba egyesület (9) utca és jog (37) vác (1) Vajdahunyad utca (3) választások (40) választás 2014 (5) választás 2018 (6) vallás (6) van esély (1) városhoz való jog (10) vaskapu utca (2) vécé (1) Veresegyház (1) videó (217) wc (53) XV. kerület (1) zöld pók (2) zugló (40) Címkefelhő

Kik vagyunk mi? – Kreatív kísérletezés a Berlini Biennálén

2012. május 9. és 12. között Berlinben jártam a Krétakör meghívására, hogy a magyar zsűri tagjaként részt vegyek a Biennálé számára kidolgozott Illumination című projektben. A projekt a nemzeti identitás kérdését járja körül, meglehetősen komplex módon. Első lépésben a Krétakör pályázatot hirdetett, amelyre a nemzeti identitás kérdésével foglalkozó programötleteket vártak. A pályázatok közül hat jutott be a berlini döntőbe, ahol a csapatok kreatív eszközökkel versenyeztek egymással, hogy elnyerjék az 5000 eurós fődíjat.

A pályázatokról egy munkanélküli német fiatalokból álló zsűri döntött. A magyar zsűri feladata az volt, hogy miközben a pályázókkal és főként a német zsűrivel kommunikál, sokféle olyan szempontot és kritikát fogalmazzon meg, ami a német zsűrit segíti a döntés meghozatalában. A magyar zsűri politikai és világnézeti értelemben igen színes összetételű volt: Dinók Henriett (Romaversitas), Forgács Marietta (Sosinet), L. Ritók Nóra (Igazgyöngy Alapítvány), Juhász Péter (TASZ Romaprogram), Gerényi Gábor (Mandiner), Mészáros Imre (Gój Motorosok), és én magam A Város Mindenkié képviseletében.

Az első napon a pályázók bemutatták az ötleteiket, melyek önmagukban is többféle identitásképet sugalltak. Nekem három kedvenc projektem volt: a Zöld Pók Alapítvány önironikus projektje, ami Magyarország gyűlölködési kultúráját kívánta megszerettetni önmagunkkal; a Budapesti Fegyház és Börtön cigány és nem cigány fogvatartottak közötti kommunikációt támogató programja, és a Közös Halmaz csoport kiállítás-ötlete, amely a magyarországi történelmi traumák feldolgozásával kívánja elősegíteni a jövő felé fordulást. A német zsűri döntése alapján (ami sajnos nem a leginkább átlátható módon született) az én kedvenceim közül a második körbe csak a Közös Halmaz és a Zöld Pók jutott tovább.

A második nap programja sokkal dinamikusabb volt és a német zsűri is komolyabban vette a feladatát. Ekkor vált világossá számomra, mit is jelent a Krétakör által „kreatív közösségi játéknak” nevezett műfaj, amely egyszerre nyújt lehetőséget arra, hogy közösen gyakoroljuk a demokratikus közösségi működést és arra, hogy beépítsük a kreativitást a mindennapi vitakultúrába és a közéletbe. Ezen a napon a főszerep sokkal kevésbé a pályázóké, mint inkább a német és magyar zsűrié volt. Míg a pályázok különböző, jól kitalált feladatokat oldottak meg a színfalak mögött, addig a magyar zsűri tagjai két fő témáról – a hajléktalan és cigány emberek helyzetéről – fejtették ki a véleményüket. Bár a helyszínen többen nem értették, mi köze van a hajléktalanság (illetve tágabb értelemben a szegénység) kérdésének a nemzeti identitáshoz, érzésem szerint a téma nagyon is beleillett a nap menetébe.

A hajléktalanságról szóló beszélgetés apropóját az adta, hogy éppen május 10-én reggel volt a Kocsis Máté irodájában tavaly ősszel ülősztrájkot folytató aktivisták első bírósági tárgyalása. Az ülősztrájkolók által ellenzett törvény (ami szabálysértéssé nyilvánítja a hajléktalanságot) jól jelzi, hogy ma Magyarországon a szegény emberek másodrendű állampolgárnak számítanak és a hajléktalanságot a politikai elit egyéni devianciának és nem társadalmi igazságtalanságnak tekinti. Az 1990-es évek elején hajléktalan emberek által szervezett tüntetések egyszerű, de tragikus követelése - „Mi is emberek vagyunk!” - ma éppen annyira aktuális, mint amikor először megfogalmazták. A lakhatáshoz való jogról szóló vitában a legérdekesebb hozzászólás Örkény Antal szociológusé volt, aki bevezető előadásában a nemzeti identitás pontos és érdekes meghatározását adta, és arra hívta fel a figyelmet, hogy nem elég a politikai eliten számon kérni a szegény emberek jogainak érvényesülését: a valódi megoldáshoz elengedhetetlen a társadalmi szolidaritás és az egymás iránti felelősség erősítése is.

A cigányság és a nemzet kapcsolatának kérdését egy rövidfilm vezette be, ami a néhány hete Berzéken történt gyilkosság kapcsán a Gój Motorosok által szervezett lakossági fórum szereplőinek különböző álláspontjait mutatta be. A film egyik legdöbbenetesebb megnyilatkozása az volt, amikor a helyi tanárnő kifejtette: azok a cigányok, akik továbbtanulnak és/vagy sikeresek, valójában már nem is cigányok. Vagyis e szerint a felfogás szerint a „cigány” csak szegény és tudatlan lehet – ha már magasan iskolázott, akkor megszűnik cigánynak lenni. A zsűri roma származású tagjai ezt a megközelítést élesen bírálták és amellett érveltek, hogy a cigányság nem egy negatív identitás és semmiképpen sem olyasvalami, ami levethető és egyik pillanatról a másikra hátrahagyható. A „cigánybűnözés” abszurditásától a szegregált oktatáson át a cigány értelmiség szerepéig nagyon sok témát érintő beszélgetés végén Mészáros Imre dühösen elhagyta a helyszínt, mert úgy érezte, hogy folyamatos és hangos megnyilvánulásai ellenére sem tudta megfelelően kifejteni a meglehetősen egyoldalú és kirekesztő álláspontját a „cigánykérdésről”.

A pályázatok közül végül a német zsűri döntése alapján a KÜMA nyert, amely a magyar diákok külföldön tanulását és hazatérését szeretné segíteni többek között rendszeres közös programokkal és munkahelyteremtéssel. A fiatal német zsűri választása nem volt meglepő, hiszen ez a projekt volt kezdettől fogva az, ami igazán az ő nyelvükön beszélt – a csoport képviselői az új generáció szerepét és azt hangsúlyozták, hogy milyen fontos meghaladni a magyar társadalmat évszázadok óta megosztó ellentéteket (melyekkel maga a német zsűri sem tudott megbarátkozni és láthatóan kicsit bizarrnak is tartották azt a vehemenciát, amivel ezt a kérdést a két napon keresztül tárgyaltuk). Teljesen megértem és elfogadom a zsűri döntését, mégis én úgy éreztem, hogy bár a KÜMA ötlete nagyon jó, a projektből kifejezetten hiányzik a karakán érdekvédelem és a döntéshozókkal folytatott nyílt kommunikációra való törekvés.

Noha kezdetben kicsit féltem ettől a felkéréstől, az összesen négy – két utazással és két játékkal eltöltött – nap nagyon izgalmas tapasztalat volt. Berlinben olyan emberekkel beszélgethettem, akikkel másképpen valószínűleg sohasem kerültem volna kapcsolatba (többek között pl. a Mandiner és a Barikád újságíróival). Nagyon inspiráló volt egy olyan színházi akció részesének lenni, ahol a reflektorok fényében a mai magyar közélet erényeit és borzalmait sikerült nemcsak reprodukálnunk, de talán valamiféle változás felé is elindítanunk – a Krétakör által kialakított helyzet folyamatos önvizsgálatra és reflexióra kényszerített bennünket, melyek közül mindkettő fájó módon hiányzik a mai magyarországi politikai közéletből.

Az eseményről több sajtóorgánum is beszámolt - hogy mi is történt Berlinben, csak ezekkel együtt válik teljesen világosság:

nol.hu/kult/20120512-nemzeti_szinhaz_nemet_foldon

7ora7.hu/hirek/demokracia-performansz-illumination-2-nap

www.revizoronline.hu/hu/cikk/3978/illumination-kretakor-berlini-biennale/

nyomorszeleblog.hvg.hu/2012/05/13/297-hova-tovabb/

barikad.hu/nemzeti_identitas_20-20120510

mandiner.hu/cikk/20120513_magyarsagtudat_berlinben

2012. május 14.                                                              Udvarhelyi Tessza

2012.05.17. 06:00 •
 
 
süti beállítások módosítása