Support our work! Támogass minket!

Wire Transfer:
IBAN: HU12 1620 0223 1004 5507 0000 0000
SWIFT: HBWEHUHB

Átutalás:
A Város Mindenkié
16200223-10045507 (MagNet Bank)

Rólunk

A Város Mindenkié

A Város Mindenkié csoport olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. Célunk, hogy kiálljunk a hajléktalan emberek méltóságáért és küzdjünk a lakhatáshoz való jogért.

A szervezet minden tevékenységében – a döntéshozástól az akciók szervezéséig – a hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek vezető szerepet játszanak.

Email: avarosmindenkie@gmail.com

Feliratkozás a hírlevélre: írj egy emailt nekünk "hírlevél" tárggyal

Feliratkozás önkéntesnek: írj egy emailt nekünk "önkéntes" tárggyal

Telefon: Ország Dóra (0630-167-2588)

Címkék

13. kerület (5) 2. kerület (1) adomány (19) alkotmányos jogok (14) alternatív köztársasági elnök (5) Ausztria (3) avm akadémia (99) avm film (4) Belgium (5) belügyminisztérium (3) belváros (9) beszámoló (402) beszélgetés (82) bihari utca (28) bíróság (49) BKV (1) börtönszálló (13) börtön helyett lakhatást (3) Brazília (1) Budafok-Tétény (6) budapest pride (10) Bulgária (1) criminalization (42) Csehország (8) csepel (15) Dánia (2) debrecen (3) Dél-Afrika (13) demokratikus koalíció (3) deutsch (5) díj (5) diszkrimináció (63) Dunakeszi (1) dzsentrifikáció (8) egészségügy (3) Egyenlő Bánásmód Hatóság (12) Egyesült Államok (23) Együtt (1) együtt a lakhatásunkért (6) életvitelszerű lakhatás közterületen (340) élőlánc (34) elsőként lakhatás (33) elvonulás (18) emmi (5) english (109) ensz (11) érdekvédelem (412) erzsébetváros (2) esemény (318) espanol (2) étel (5) európai lakhatási hálózat (11) európai unió (19) fagyhalál (9) feantsa (12) fedél nélkül (9) ferencváros (57) FocusE15 (1) fogyatékkal élők (10) food not bombs (1) fotózás és aktivizmus (3) főváros (79) francais (4) franciaország (11) goldenblog (2) Görögország (2) guberálás (4) gyerekek kilakoltatása (38) gyermekelvétel (53) gyógyszergyári út (8) győzelem (31) habitat for humanity (12) hajléktalan ellátás (135) halottak napja (5) HaNEM (90) hatósági zaklatás (23) házfoglalás (25) hegyvidék (4) helsinki bizottság (1) Hollandia (1) hős utca (6) humán platform (9) igazoltatás (31) India (1) Írország (4) Japán (2) járókelő (1) józsefváros (84) józsef attila (2) karácsony (14) kassák múzeum (5) kecskemét (2) kék (2) kenyszi (17) képzés (43) kilakoltatás (220) kilakoltatás naplók (4) kiléptető lakások (1) kisokos (11) kispest (12) kőbánya (77) koldulás (5) költészet (26) konferencia (34) koppány utca (10) korona (5) köszönet (18) közélet iskolája (4) közérdekű adatigénylés (20) közmunkás mozgalom (1) közösség (82) köztér (83) közterület felügyelet (8) kunyhóbontás (130) lakásmenet (41) lakcím (60) lakcím naplók (17) lakhatás (379) lakhatáshoz való jog (26) lakhatási platform (2) lakhatási válság (54) lakok (1) lélek program (2) Lengyelország (4) lisszabon (1) lmbtq (12) lmp (16) lomtanalítás (1) március 15 (3) média (213) megemlékezés (30) megoldás (38) menekültek (15) menhely alapítvány (3) mentők (15) migszol (12) Miskolc (5) mszp (4) munkaügy (6) művészet (32) muzsikus rádió (150) Nagy Britannia (6) NANE (3) Németország (9) nemzetközi (176) nemzetközi dokumentumok (12) nem szegényeknek való vidék (1) nigéria (1) noszlopy utca (6) nyílt levél (91) nyíregyháza (1) október 23 (8) Olaszország (1) ombudsman (13) önkéntesség (17) pápa (5) Párbeszéd Magyarországért (1) parlament (9) Pécs (32) Pesterzsébet (1) picture the homeless (8) polgári engedetlenség (46) portrék (61) Portugália (2) portugues (2) Rákosmente (7) Rákospalota (5) rehab cm (2) rendhagyó osztályfőnöki óra (22) rendőrség (54) részvételi akciókutatás (29) romák (7) Románia (2) sajókaza (2) Schlauch-progam (6) segély (10) sherwood (19) Sierra Leone (3) Spanyolország (1) stopkilakoltatás (2) Svédország (1) szeged (1) szegénységellenes hálózat (4) szégyenkordon (6) székesfehérvár (3) szemüveg (9) Szenegál (1) Szlovákia (1) Szlovénia (2) szociális bérlakás (6) szociális építőtábor (8) szociális munka (13) szociális temetés (1) szolidaritás (116) születésnap (19) támogatás (22) tapasztalati szakértő (7) tasz (17) tek (2) terebesi erdő (28) Terézváros (1) Thaiföld (2) Törökország (2) Törökszentmiklós (1) törvénymódosítás (1) tüntetés (194) üdvhadsereg (4) újbuda (11) újpest (9) üres házak (76) utcajogász (37) Utcáról lakásba egyesület (9) utca és jog (37) vác (1) Vajdahunyad utca (3) választások (40) választás 2014 (5) választás 2018 (6) vallás (6) van esély (1) városhoz való jog (9) vaskapu utca (2) Veresegyház (1) videó (217) wc (50) XV. kerület (1) zöld pók (2) zugló (40) Címkefelhő

Ki miért vett részt a Kocsis Máté irodájában tartott ülősztrájkban?

Török Márton: Vannak ügyek, amelyek miatt ki kell lépnünk a komfortzónánkból. Hogy visszacsatolást adjunk olyan embereknek, olyan emberek alkotta rendszereknek, akik és amelyek - hozzánk hasonlóan - nem tévedhetetlenek. Minden egyes ember élete az összes többiétől függ.

Vida Katalin: Azért vettem részt az ülősztrájkon, mert elfogadhatatlannak tartom, hogy emberek pusztán azért kerüljenek börtönbe, tehát a bűnelkövetők közé, mert kénytelenek az utcán élni. Azt gondolom, hogy lehet, sőt kell is arról érdemi párbeszédet folytatni, hogy ha már megteremtették minden rászoruló számára az alternatív lehetőséget egy nem megalázó lakhatási lehetőségre, hogy akkor vajon a társadalom tiltani akarja-e, hogy emberek az utcán éljenek. De jelenleg nincsen elég szálló és szociális bérlakás a hajléktalan emberek számára, tehát jelenleg egyszerűen nincs miről beszélni. Biztos otthon nélkül élni, pszichésen végtelenül megterhelő. Nem szeretnék egy olyan társadalomban élni, ahol ez a legalapvetőbb emberi szükséglet van megtagadva embertársaink egy részétől.

Kopiás Attila Steve: Azért mentem Kocsis Máté irodájához aznap, mert elfogadhatatlannak tartom, hogy a hajléktalan embereket szegénységükért büntessék. Meggyőződésem, hogy ez nem csak a hajléktalan emberek ügye. Minden átlagember felelőssége, hogy tegyen valamit az igazságtalan és embertelen intézkedések ellen, felelősségre vonja a döntéshozókat és kiálljon a demokratikus és szociális jogokért.

Hajas Péter: Én ezt valahogy úgy látom, hogy először is van egy közösség, ami egy jó csomó érdekes és kíváncsi emberből áll és szeretnének tenni valamit azért, hogy ez a törvény, ami van, ne legyen. Nem tudom, hogy jó-e a módszer, de ha már jobb ötletem nincs, hát beállok közéjük, és segítek, ha tudok. Addig is a közelben vagyok, és közben egy csomó olyan dolog történik, ami jó. Nagyon izgalmas ez, meg persze keserédes is, de szeretnék változtatni azon, ami valahogy nem jól van, és bármi, ami nem mesterkélt és nem álszent, és ami ennyire mélyről jön, az akkor is részvételre sarkall, ha csak reménykedni tud az ember fia, hogy talán valami változik. De talán az a legmeghatározóbb motiváció, hogy a sorozatos találkozások egyre jobban elmélyítik a csoport tagjai iránt érzett érzelmeim és egyre jobban és jobban a magaménak érzem a dolgaikat. Arról nem beszélve, hogy némelyikük annyira mélyről jön felfelé, hogy csak ámulok, mennyire erősek. Azt hiszem, itt aztán tanulni is lehet. Egyszóval azért mentem el, mert itt van ez a meló, azt’ el kell végezni. Így, vagy úgy, de el kell.

Udvarhelyi Tessza: Azért vettem részt az ülősztrájkban, mert úgy éreztem, hogy A Város Mindenkié csoport már minden lehetséges eszközt kimerített, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét: ne a hajléktalan embereket büntessék a saját maguk kudarcáért. Az ülősztrájkkal azt az üzenetet szerettem volna eljuttatni a politikusokhoz és az állampolgárokhoz, hogy a tömeges hajléktalanságot csak úgy lehet megoldani, hogy mindenkinek emberhez méltó lakhatást biztosítunk – és mindezért a közösség vállalja a felelősséget. A büntetés, az üldözés, a börtön csak arra jó, hogy egy végtelenül kiszolgáltatott csoportot még inkább megalázzunk és kirekesszünk. Ez ellen, és az emberség védelmében, minden lehetséges eszközzel fel kell emelni a hangunkat.

Márczi Sára: Azt gondolom,hogy összetartozunk, a "Nagy Egész" részei vagyunk mind. Nem az a lényeg,hogy hasonlítunk-e vagy sem,hogy egyetértünk-e vagy vitázunk,hogy ugyanúgy akarunk-e élni vagy másképp,hanem az,hogy testvérek vagyunk. És az ember kiáll a testvére mellett.

Érsek-Obádovics Nándor: Arról van szó, hogy ártatlan embereket az élethelyzetük miatt kriminalizálnak, börtönbe zárnak. Ez mérhetetlenül felháborít, és ha valaki eljutott arra a pontra, hogy már felháborodott, akkor egy dolga van. Hogy keresse azokat a lehetőségeket és tevékenységeket, amivel változtathat a helyzeten, meggyőzheti vagy rákényszerítheti az igazságtalanságot és jogtalanságot elkövetőket, hogy változzanak vagy változtassanak. Nagyon nehéz megmondani, hogy miért megy el az ember egy polgári engedetlenségi akcióra. Valószínűleg azért, mert nagyon bántja valami, és miután minden más eszköz kudarcot vallott, ez a legvégső, amit tehet, amit tennie kell.

Kalocsai Kinga: Azért vettem részt, mert elfogadhatatlannak tartom azt, hogy a legkiszolgáltatottabb embereket sújtják a kormány intézkedései. Tűrhetetlen az, hogy akár elzárással is büntetnek valakit egy életkörülmény miatt.

Bende Anna: Azért vettem részt ebben az erőszakmentes akcióban, mert azt éreztem, hogy kötelességem a döntéshozók, és a közvélemény figyelmét  felhívni arra, hogy egy jogállamban elfogadhatatlan, hogy embereket azért zárjanak börtönbe, mert nincs hol lakniuk.  Rá kell vennünk a döntéshozókat, hogy a rájuk ruházott hatalmat arra használják, hogy- az érintettek, és a szakma bevonásával- valódi megoldásokat dolgozzanak ki annak érdekében, hogy mindenkinek méltó lakhatása legyen. Szociális munkásként különösen fontosnak tartom a kiállást, mert azt gondolom, hogy a szociális szakembereknek még nagyobb a felelősségük egy ilyen helyzetben, ha komolyan veszik a Szociális munka etikai kódexét, és azonosulnak annak alapelveivel, értékeivel.

Török Róbert: Én azért mentem oda, mert egyenrangú társaimnak, érző emberi lénynek tartom a hajléktalanokat, akiknek most segítségre van szükségük, és amennyire futja a lehetőségeimből, annyit meg is fogok tenni értük.

Sziráki Ferenc: Az ülősztrájkban azért vettem részt, mert elkötelezettnek érzem magam A Város Mindenkié csoport céljai iránt és természetesen a nemes cél érdekében.

Schádi Tamás: Nem értek egyet a hajléktalan-üldözéssel. „Rókának is vagyon barlangja és az égi madaraknak fészkük. De ember fiának nincs hová fejét le hajtani.”

Jelinek Csaba: 2010 óta nyilvánvaló, hogy a Fidesz 2/3-os mandátumtöbbséggel a háta mögött a kevésbé tehetős rétegekre terheli a gazdasági válság miatti megszorítások költségeit. Az emberek ellenállását megelőzendő elkezdték leépíteni a demokratikus intézményrendszert, ezzel párhuzamosan pedig különböző szegényellenes, a társadalmi különbségeket tovább növelő intézkedéseket vezettek be. Az egyik leggyomorforgatóbb mindezek közül a társadalom legvédtelenebb rétegét, a hajléktalan embereket kriminalizáló jogszabály, aminek egyik "arca" a hasonlóan embertelen és cinikus helyi rendeleteket hozó Kocsis Máté. A polgári engedetlenség - a demokratikus rendszerekben elképzelhető legradikálisabb, ámde erőszakmentes tiltakozási mód - amit vállaltam a hajléktalan emberek kriminalizálását célzó törvény ellen, így egy szimbolikus tett a társadalmi szolidaritást semmibevevő, és a társadalmi problémákat megoldásuk helyett láthatatlanná tenni igyekvő hatalmi gépezet ellen.

Kaszás János: Én úgy gondolom, hogy egy demokratikus jogállamban, ami a hazánk is, nem elfogadható és nem megengedhető, hogy a Parlament vagy egy kormánypárt vagy annak egyes tagjai olyan törvénymódosítást terjesszenek elő, és fogadjanak el, amely lehetőséget nyújt arra, hogy embereket diszkrimináljanak bármilyen téren, lehetőséget adva arra, hogy az embereke társadalmi helyzetére való tekintettel büntethetőségi alapot hozzanak létre, amely megsérti az emberek személyi szabadságát és akaratát. Én úgy gondolom, hogy egy szociális problémát orvosolni és megoldani kellene és nem büntetni és szankcionálni.

Szabó Linda: Én azért vettem részt az ülősztrájkban, mert a benyújtott és nemrég el is fogadott szabálysértési törvénymódosítás a szegények kriminalizációját segíti elő, és a politikai és gazdasági hatalommal való súlyos visszaélést jelenti. Azt gondolom, hogy ez a törvénymódosítás nemcsak azokat a hajléktalanokat érinti, akik jelenleg otthontalanok, hanem mindazokat, akik akár már a közeljövőben is könnyen otthontalanná válhatnak. Ugyanakkor ez a törvénymódosítás egy olyan társadalmi gyakorlatot is intézményesít, ami megengedi, hogy a strukturális okok miatt hátrányos helyzetbe került emberek potenciális bűnözőkként legyenek kezelve. Ez számomra egy teljes mértékben vállalhatatlan politika, ami ellen úgy éreztem, hogy a félreérthető hallgatás helyett, egy megfelelően figyelemfelkeltő formában fel kell, hogy emeljem a szavamat - már csak azért is, hogy az ilyen jellegű törvénykezés ne válhasson precedensértékűvé.

Misetics Bálint: A kormány szinte minden intézkedése a jogállamiság és a társadalmi igazságosság ellen irányul, ugyanakkor a szabálysértési törvény módosítása egy újabb határ átlépését jelenti. Amiről szó van, az a hajléktalan emberek rendszerszerű hatósági üldözése: ők jelentik az első társadalmi csoportot, amit – az emberiesség, a felebaráti szeretet, a jogállamiság és az ésszerűség eszméit egyaránt lábbal tiporva – az új rezsim törvényen kívül helyezett. Az, hogy, ők lesznek-e az utolsók, azon múlik, hogy az a „konszolidált többség”, amelynek a vélt érdekeire hivatkozva mindez történik, miként válaszol. Emellett azt is remélem, hogy az ülősztrájkunk más csoportoknak (szakszervezeteknek, diákoknak, felekezeti közösségeknek) is ötletet és inspirációt adott hasonló megmozdulásokhoz és így talán hozzájárul a  demokratikus és baloldali ellenzék radikalizálódásához.

Mészáros Gyöngyvér: Nemcsak Kocsis Mátéról és a parlamentben elfogadott törvényről szól a dolog. Meg kell ragadnunk minden lehetőséget, hogy igenis mindenki figyeljen fel, és értse meg az ügyet. Azoknak, akik úgy gondolják, hogy a börtönbe zárás csak javít sok hajléktalan helyzetén, hiszen így meleg szállást és ételt kapnak, újra át kell gondolniuk a kérdést. Minden egyes demonstráció párbeszédre ad lehetőséget, így alkothatunk igazán véleményt. Változtatni csak így lehet.

2012.05.08. 06:00 • Címkék: polgári engedetlenség józsefváros érdekvédelem életvitelszerű lakhatás közterületen