A Város Mindenkié csoport egyik tagját, a négy gyerekét egyedül nevelő Andreát néhány héttel ezelőtt kilakoltattak a Menedék Alapítvány által fenntartott családok átmeneti otthonából. Az indoklás: egy másik bent lakó anya belépett a szobájukba. Ezt pedig az intézmény házirendje szigorúan tiltja, és az eset tanúsága szerint még szigorúbban bünteti. (Szívesen linkelnénk a házirendet, de sajnos a törvényi előírások ellenére ez nem elérhető az intézmény honlapján és azt az Alapítvány a közérdekű adatigénylésünkre válaszul sem küldte el nekünk.) Andreának ez nem az első súlyos kihágása volt (a megbocsátó intézmény két hibát még elnéz, csak a harmadik után penderíti ki a családokat - akkor viszont gyerekeket, felnőtteket egyaránt). Már olyan bűnök száradtak a lelkén mint hogy 5 perccel tovább maradt kint az udvaron „lámpaoltás” után (ami este 8.15-kor van és Andrea 45 éves) és az, hogy a fia bántott egy másik ott lakó gyereket – a fiú szerint viszont épp ennek ellenkezője történt.
A Focus E15 nevű londoni nőszervezet látogatása az AVM-nél. A szervezet tagjait kilakoltatták egy anyaotthonból, de ők összefogtam és ma szociális bérlakásokban élnek. A felirat szövege magyarul: A lakhatás a mentális egészségre is kihat
A Nemzeti Szociális és Rehabilitációs Hivataltól származó (2015. decemberi) adatok alapján családok átmeneti otthonaiban (CSÁO) kb. 4000 férőhelyet biztosítanak Magyarországon helyi önkormányzatok, egyházak, illetve civil szervezetek állami támogatással. Tekintve, hogy az országban több százezren élnek lakásszegénységben, sokan közülük a hajléktalanság küszöbén, ezekre a férőhelyekre nagyon nagy a kereslet. Akkor is, ha a családok döntő többsége önállóan szeretne élni, nem tömegintézményekben, a megfizethetetlen lakás és albérlet árak és a nagyon alacsony bérek mellett, a szociális bérlakások és a széles körben elérhető lakástámogatások hiányában családok ezrei számára a CSÁO jelenti az egyetlen valós lakhatási lehetőséget, és így sok esetben az egyetlen lehetőséget arra, hogy a család együtt maradhasson, a gyerekek ne kerüljenek állami gondozásba.
Emiatt ezek az intézmények folyamatosan telítettek, 1-2 éves várólistával működnek, így épp azt a válságkezelő funkciót nem tudják ellátni, amire a törvényhozók létrehozták őket. Ehhez viszont a törvényhozóknak nem-válságkezelő lakhatási lehetőségeket is biztosítaniuk kellene: szociális bérlakásokat és albérlet-, illetve lakásfenntartási támogatást. Ahogy már korábban bemutattuk, a bekerülési folyamat átláthatatlansága tovább növeli az érintettek kiszolgáltatottságát. De az AVM-et felkereső szülők (főként anyák) panaszai alapján a bejutással még messze nem oldódtak meg a családok problémái - ezek az intézmények ugyanis két lábbal tiporják a bent lakó gyerekek és felnőttek jogait és emberi méltóságát. Andrea is számos esetben számolt be nekünk arról, hogy cinikus, pökhendi, megalázó módon beszéltek vele az otthon dolgozói, állandó felügyelet alatt tartották (amikor napközben nem volt az intézményben, telefonon vonták kérdőre, hogy merre van) és a fentieken túl rengeteg egyéb dologban is korlátozták (nem lehet TV-t bevinni az otthonba, csak a konyhában lehet enni stb.). Andrea például azért nem tudott az intézményben enni, mert azt a szobában nem lehetett, a konyha pedig be van kamerázva, ami őt nagyon zavarta. A CSÁO-k működésével kapcsolatos problémákat itt összegeztük. A keresztényi szeretethez nem elég mottóként kiírni az alapítvány honlapjára, hogy “Jó az Úr! Menedék a nyomorúság idején, gondja van a hozzá folyamodókra. Náhum 1,7” Ahhoz így is kellene cselekedni!
A Város Mindenkié csoport nem fogja tétlenül nézni családok ezreinek megalázását és kilakoltatását! Az Andreát és négy gyermekét kilakoltató döntés ellen fellebbezni fogunk az intézmény fenntartójánál és ezzel párhuzamosan átfogó jogi vizsgálatot indítunk a CSÁO-k házirendjeinek törvényességéről. Noha az otthon alapítványi formában működik, erős kötődéssel a Budafoki Baptista Gyülekezethez, az intézmény a gyermekvédelmi alapellátás keretében végzi tevékenységét, ezért nagy részben állami költségvetési forrásokból tartja fenn magát. Ilyen formán viszont az Emberi Erőforrások Minisztériuma közvetlenül is felelős a törvényes működés biztosításáért. Ezúton felszólítjuk a Minisztériumot, hogy saját hatáskörben vizsgálja ki az intézmény működésének törvényességét és tegye meg a szükséges lépéseket a bentlakók jogait és emberi méltóságát sértő gyakorlatok megszüntetése érdekében.
Fotó: Várady István
