A Város Mindenkié (AVM) aktivistái és szimpatizánsai elfoglaltak egy közel 20 éve üresen álló épületet a VI. kerületi Bajza utcában. Az ingatlan korábban a fővárosi önkormányzat, jelenleg pedig egy offshore cég tulajdonában áll. A házban kb. 60 aktivista tartózkodik, akik azt szeretnék megmutatni, hogy milyen lehetőségek rejlenek egy üres épület hasznosításában. A házban programok zajlanak (előadások, zenélés, stb.), és bárki csatlakozását örömmel fogadják. A házfoglalók egy nagy molinót lógattak ki a ház ablakán, amelyen ez áll: „Foglaljatok helyet!”. A résztvevők célja, hogy felhívják a közvélemény és a döntéshozók figyelmét arra, hogy ma Magyarországon a lakosság jelentős része lakhatási gondokkal küzd, valamint arra a több százezer üresen álló ingatlanra, amelyek nagy részét közpolitikai intézkedésekkel megfizethető bérlakássá lehetne alakítani. Az önkormányzati választások közeledtével a csoport különösen fontosnak tartja felhívni a figyelmet erre a kérdésre, hiszen a helyi önkormányzatoknak lehetőségében áll érdemi lépéseket tenni a területükön élő emberek lakhatási gondjainak enyhítése és az üresen álló épületek hasznosítása érdekében.
A ma elfoglalt ingatlan jó példája annak, hogyan alakult a magyarországi jóléti intézményrendszer a rendszerváltás óta. Az eredetileg magánszanatóriumként működő, majd állami és később fővárosi tulajdonban lévő ingatlan 1931 és 1995 között kórházként szolgált, bezárása óta pedig üresen áll. Az épület 2002-ben került a Finimim Kft. tulajdonába, melynek fő tulajdonosa a Virgin-szigeteken bejegyzett Amos Overseas Ltd. Noha a cég terveiről nincs nyilvánosan elérhető információ, feltételezhető, hogy az épületet spekulációs céllal vásárolták és nem lakhatási céllal tervezik hasznosítani.
Ma Magyarországon több millió ember él lakhatási szegénységben. Kb. másfél millió embernek nincs elég pénze arra, hogy megfelelően fűtse az otthonát, két és fél millió ember él hátralékos, eladósodott háztartásban, és kb. 30 ezer ember él hajléktalanként. A lakhatási nehézségek különösen súlyosan érintik a szegénységben élőket, a fiatalokat, a munkanélkülieket, az időseket, a romákat, a bántalmazott nőket, az egyedülálló anyákat, a menekülteket és a fogyatékkal élőket. Mindeközben a lakásfenntartási támogatás havonta csupán néhány ezer forint, az adósságkezelő szolgáltatást pedig csak az eladósodott családok szűk kisebbsége tudja igénybe venni. A lakhatási gondokkal küzdő embereknek kizárólag a kiterjedt szociális bérlakás-rendszer és a jelentősen megnövelt lakásfenntartási támogatás adna lehetőséget a megkapaszkodásra.
Az üresen álló lakások és a lakhatási célra átalakítható ingatlanok hatalmas lehetőséget jelentenek a lakhatási válság megoldásában: ezekben az ingatlanokban működhetnének szociális alapon kiadott lakások, vagy akár speciális élethelyzetekben szükséges intézmények (például anyaotthonok vagy családok átmeneti otthonai). A magántulajdonban álló üres ingatlanok hasznosítására a Városkutatás Kft. és a Habitat for Humanity kidolgozta a szociális lakásügynökségek modelljét, ami százezrek lakásgondjait tudná megoldani úgy, hogy még a lakástulajdonosok is jól járnak.
Az üres ingatlanok problémáját a Fővárosi Önkormányzat is felismerte. A 2013-ban elfogadott budapesti hosszú távú városfejlesztési koncepció szerint az „új lakások építése mellett fontos feladat az üresen álló – elrendezésben, műszakilag vagy funkcionálisan nem megfelelő – lakások bevonása az ingatlanpiacra, ami szorosan összefügg a bérlakásépítéssel és a leromló lakóterületek megújításával.” A többek között a főváros támogatásával beindult Lakatlan és Rögtön jövök! projektek jó civil kezdeményezések, azonban ma a budapesti lakosság egyik legsúlyosabb problémája a lakhatás, és ezért az önkormányzatnak az üres üzletek hasznosítása mellett a lakásszektorban is aktív szerepet kellene vállalnia.
Az AVM évek óta küzd az üresen álló ingatlanok hasznosításáért. A csoport ma szervezte meg a 4. Üres Lakások Menetét, amelynek résztvevői az üresen álló ingatlanok hasznosítását követelték, számos alkalommal megfogalmaztuk szakmai javaslatainkat és eljuttattuk ezeket a döntéshozókhoz és többször tüntetettünk a kiterjedt szociális bérlakásrendszer kialakításáért és a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalásáért. A csoport álláspontja szerint, ha törvénybe lenne foglalva a lakhatáshoz való jog, az magában kellene, hogy foglalja az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalmát, és azt, hogy a társadalom minden tagja számára elérhető kell, hogy legyen a megfelelő színvonalú, számára megfizethető lakhatás. A lakhatáshoz való joggal az állam nem ingyen lakást biztosít, hanem olyan intézményrendszert épít ki és olyan lakhatási lehetőségeket teremt, amellyel a bajba jutott emberek ki tudnak jutni nehéz helyzetükből. Az üres ingatlanok hasznosítása is ezt a célt szolgálhatná.
Adatok a fővárosi üres lakásokról
Szolidáris Budapestet! A Város Mindenkié megoldási javaslatai
Az eseményről folyamatosan közvetítünk A Város Mindenkié Facebook-oldalán.
